Zöldinfó

Államosítás előtt áll a legnagyobb német földgázimportőr

Állami tulajdonba veszik az Unipert, Németország első számú földgázimportőrét, a tárgyalások az utolsó szakaszban vannak – közölte kedden az orosz földgázszállítások visszafogása miatt megrendült vállalat.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-24

Szerző:

Hell

A közlemény szerint a lezáráshoz közeledő tárgyalások arról szólnak, hogy a szövetségi kormány megvásárolja a Fortum finn állami energetikai vállalattól az Uniperben birtokolt tulajdonrészét és nyolcmilliárd eurós tőkeemelést hajt végre. A német állam így “jelentős többségi részesedést szerez az Uniperben” – közölték, hozzátéve, hogy a megállapodást még nem véglegesítették. Az Uniper azért került nehéz pénzügyi helyzetbe, mert Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben visszafogta németországi földgázszállításait, noha a földgázkereskedelmet nem érintik az EU-s szankciók, vagyis az Oroszországot a háború miatt büntető európai uniós intézkedések. A szállítások egyoldalú visszafogása miatt az Uniper arra kényszerül, hogy a Moszkva által nem betartott szerződésekben rögzítettnél jóval magasabb áron, a piacon szerezze be az ügyfelei – köztük számos németországi közműszolgáltató – ellátásához szükséges földgázt.

Az orosz szállítások leállása és a földgáz piaci árának meredek, éves összevetésben nagyjából hatszoros emelkedése révén a cég likviditási válságba jutott. A szövetségi kormány eddig egy kilencmilliárd eurós hitellel támogatta az ország energiaellátásában rendszerszintű fontosságú vállalatot az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül, majd tárgyalásokat kezdtek egy újabb, négymilliárd eurós csomagról. Az Uniper keddi közleménye alapján ez a tárgyalási folyamat végül nem egy újabb hitelkeret megnyitásához, hanem államosításhoz vezet. Az üzemi tanács vezetője, Harald Seegatz a tervezett lépésről egy keddi nyilatkozatában azt mondta, hogy az idő sürget, mert a cég vesztesége napi szinten százmillió euró. Azonban az államra mint fő tulajdonosra nemcsak azért van szükség, hogy az Uniper “túlélje a gázválságot”, hanem ezért is, hogy jelentős szereplő maradjon az ágazat több évig tartó átalakításában, amelynek révén Németország a földgázról átáll a hidrogén használatára – mondta az üzemi tanács vezetője a Rheinische Post című lap hírportálján idézett nyilatkozatában.

mti

Kapcsolódó tartalom:energiaválság fölgáz import

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Tovább olvasom