Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Auchan áruházaiban május 22-ig lehet leadni a használaton kívüli kisméretű elektronikai eszközöket

A régi mobiltelefonokat (okostelefonokat és nyomógombos készülékeket), tableteket, töltőket, kábeleket, fülhallgatókat, pendrive-okat, GPS-eket és akkumulátorokat várják.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A közlemény szerint az Auchan Magyarország már harmadszor csatlakozik a KÖVET Egyesület, a Jane Goodall Intézet, a Védegylet Egyesület és az Afrikáért Alapítvány “Passzold Vissza, Tesó!”kampányához. A kezdeményezés célja, hogy begyűjtsék és újrahasznosítsák a lakosságnál felhalmozódott kisméretű elektronikai eszközöket. A visszagyűjtéssel most is azt támogatják, hogy tovább csökkenjen az otthon feleslegesen tárolt és végül hulladékként végző eszközök száma. Felidézték, hogy az első évben, 2023-ban 1510 darabot, tavaly pedig már a dupláját, csaknem 3000 eszközt gyűjtöttek vissza, ami azt mutatja, hogy egyre többen érzik fontosnak a felelős elektronikai hulladékkezelést.

Mindez azért lényeges, mert a használaton kívüli eszközök sok esetben veszélyes hulladéknak számítanak, mégis gyakran a kukába kerülnek. Pedig például egyetlen mobilkészülékből akár 17-féle fémet – köztük nemesfémeket – lehet visszanyerni. Ezek bányászata rendkívül környezetszennyező, így “minden újrahasznosított darab számít!” – hangsúlyozta közleményében az áruházlánc.

Zöldinfó

Több időt kaptak a cégek az ESG folyamatok kiépítésére

Az Európai Tanács elhalasztotta a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének kezdetét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Európai Tanács áprilisi döntésének értelmében a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a 2026-ról 2028-ra, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) 2027-ről 2029-re kerül át kötelezettség kezdete. A tanácsadó cég szerint az STC irányelv csökkentheti az adminisztratív terheket és növelheti a beruházási hajlandóságot. Az EY az irányelvről szervezett tájékoztatóján megjelent 50 magyar vállalati vezető körében végzett felmérése azt mutatta ki, hogy csaknem 40 százalékuk nem készül fenntarthatósági jelentést készíteni 2025-ről. Többségük pedig a fenntarthatósági jelentésekről szóló (CSRD) irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. A résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a kkv-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.

A vezetők csaknem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel, amelyek célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be ESG teljesítményükről. A válaszadók közel 25 százaléka készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről. A hatályba lépett uniós jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe – tette hozzá az EY.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák