Zöldinfó
Az északi-sarkköri jégolvadással kiszabaduló vírusok miatt nőhet a járványveszély
Az olvadó jégből kiszabaduló víz, valamint a globális felmelegedés miatt új helyeken megjelenő gazdatestek révén az Északi-sarkkör jegébe fagyott vírusok kiszabadulhatnak, így akár új járványok is kialakulhatnak – figyelmeztettek a Torontói és az Ottawai Egyetem kutatói egy szerdán közzétett tanulmányban.
Kutatásuk kiindulópontja, hogy a vírusoknak mindenképpen gazdatestre – emberekre, álltokra, növényekre vagy gombákra – van szükségük a szaporodáshoz, és olykor egyik gazdatestről a másikra is át tudnak kerülni, ahogy ezt a koronavírus-járvány esetében megfigyelték. A kutatók a Kanada legészakibb részén lévő, az Északi-sarkkörön túli Hazen-tó talajmintáinak elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy tóban a vírusok most először találtak új gazdatestre. A kutatás szerint a vírus terjedésének magasabb volt a kockázata a tó Északi-sarkhoz közelebbi részén, ahol nagy mennyiségű gleccservíz folyt bele. Hozzátették, hogy a gleccservíz mennyisége a globális felmelegedéssel egyre nő. A kutatók nem közölték, hány, eddig nem ismert vírustörzset azonosítottak – ezt a következő néhány hónapban jelentik be a tervek szerint -, és egyelőre nem elemezték, képesek-e az azonosított törzsek járványokat okozni.
A melegedő éghajlat nyomán a potenciális gazdatestek, például a szúnyogok eddig lakatlan térségekbe vándorolnak, így egy esetleges járvány terjedése egyelőre megjósolhatatlan – közölte Audrée Lemieux, a kutatás egyik résztvevője. “Az utóbbi két évben világosan láttuk, milyen hatásai lehetnek egy járvány terjedésének” – szögezte le Lemieux. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés akár az állandóan fagyott föld, vagyis a permafroszt rétegeit is érintheti, példaként pedig a 2016-os szibériai lépfenejárványt említi, amelyhez hasonlót csak 1941-ben jelentettek. Korábbi kutatások már megerősítették, hogy a gleccserek jegében ismeretlen vírusok lehetnek: 2021-ben az egyesült államokbeli Ohiói Egyetem kutatócsoportja arról számolt be, hogy 33, körülbelül 15 ezer éves vírust – köztük 28 ismeretlent – talált a Tibeti-fennsíkon. A most közzétett kanadai tanulmányban mindazonáltal megismétlik azt is: a vírusnak és a gazdatestnek vagy az átvivőnek egyszerre kell jelen lennie az adott környezetben ahhoz, hogy járványok veszélye fennálljon. Noha egyelőre a kockázat alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani.
“Az egyetlen, amit biztosan állíthatunk: hőmérséklet növekedésével a járványveszély ebben a térségben szintén nő” – szögezte le a munkálatokat vezető Stephane Aris-Brosou, az ottawai egyetem docense. A kutatócsoport leszögezte: további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy felmérhessék a kockázatokat és veszélyeket.
mti
Zöldinfó
Milyen környezetbarát alternatívák léteznek a sztreccsfólia gyártásban?
A sztreccsfóliák mindennapjaink és ipari folyamatok nélkülözhetetlen részévé váltak, és ennek jó oka van. A nagy mértékű felhasználás nem feltétlen kell, hogy környezetvédelmi szempontból aggodalomra adjon okot. Kitűnő megoldások léteznek a sztreccsfólia gyártás ökológiai lábnyomának csökkentésére.
A sztreccsfóliák környezetbarát innovációja
A sztreccsfóliák alapanyagát adó kissűrűségű polietilén (LLDPE) rugalmassága és tartóssága miatt közkedvelt. A gyártási folyamatok fenntarthatóság felé történő elmozdítása például történhet regranulátum használatával, ami a műanyag hulladék mechanikai és kémiai feldolgozásából ered. Az újrahasznosított anyagok használata és az energiatakarékos technológiák alkalmazása mind a környezeti terhek csökkentése felé mozdítja el az iparágat.
Csévével vagy cséve nélkül? Melyik a környezetbarátabb?
Az Iparifóliák kétféle sztreccsfóliát kínál: csévés és cséve nélküli változatokat. A csévés sztreccsfóliák speciális, ragasztóval dúsított papírmasszából készült csévék segítségével készülnek, amelyek rendkívül tartósak. Habár nem alapvető, de opcionálisan akár többször is felhasználhatók, ezáltal csökkentve a hulladék mennyiségét.
A cséve nélküli sztreccsfóliák még inkább környezetbarát megoldást nyújtanak, hiszen a csévék eltávolításával csökkentik a hulladék mennyiségét és a logisztikai költségeket is. Ezek a sztreccsfóliák könnyen kezelhetők kézi húzóval vagy speciális fóliázó gépekkel, így a csomagolás során nem keletkezik felesleges hulladék.
Széleskörű felhasználás és környezetvédelmi előnyök
Az Iparifóliák sztreccsfóliái számos iparágban bizonyítják hasznosságukat, beleértve az élelmiszeripart, az agráripart és a szállítmányozást. A sztreccsfóliák rugalmasak, vízállók és védik az árut a szállítás és raktározás során felmerülő sérülésektől, minimalizálva ezzel az árukiesést és a környezetterhelést.
Az Iparifóliák kínálatában megtalálhatók a víztiszta, színes, mini roll, gépi és előnyújtott sztreccsfóliák, amelyek különböző felhasználási területekre specializálódtak. A környezetvédelem szempontjából különösen előnyös a sötét színű sztreccsfólia, amely UV-sugárzás ellen is véd és elrejti az árut a kíváncsi szemek elől.
Az Iparifóliák elkötelezettsége a fenntarthatóság mellett
Az Iparifóliák 2004 óta nyújt megbízható megoldásokat a csomagolástechnika területén. Az ipari sztreccsfóliák gyártása és forgalmazása során szerzett tapasztalataik lehetővé teszik, hogy minden iparági igénynek megfeleljenek. A vállalat elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett, folyamatosan keresve az innovatív megoldásokat, amelyek csökkentik a környezeti lábnyomot.
Forduljon bizalommal az Iparifóliákhoz, ahol szakértő csapatuk készséggel nyújt tájékoztatást a sztreccsfóliák felhasználásával kapcsolatban, biztosítva a legjobb minőséget és a környezetbarát megoldásokat.