Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az EU az uniós környezetvédelmi szabályok hatékonyabb nemzeti alkalmazását sürgeti

A környezet védelmét szolgáló, uniós szinten hozott döntések és nemzeti megvalósításuk közötti szakadék felszámolásához létfontosságú a vonatkozó szabályok hatékonyabb tagállami alkalmazása – jelentette ki az Európai Bizottság a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatáról szóló, csütörtökön kiadott jelentésében.

Létrehozva:

|

A dokumentum szerint a környezet védelmét szolgáló uniós jogszabályok alkalmazásának elmaradása, köztük különösen a környezetvédelmi jog végrehajtásának késlekedése lehetőséget ad a környezetszennyezésre. Hangsúlyozták: az uniós szabályok nemzeti jogba való átültetése mellett számos tagállamnak kell gondoskodnia arról, hogy több pénzt biztosítson a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához szükséges beruházásokra. A jelentés megállapításai között szerepel egyebek mellett, hogy az élővizek jó állapotának helyreállítása lassan halad, és néhány országban továbbra is aggályos az ivóvízre vonatkozó szabályok végrehajtása. Határozottabb fellépésre van szükség a műanyagok, az építőanyagok és a textíliák újrafeldolgozhatóságának javítása érdekében. A hulladékkeletkezés megelőzése továbbra is jelentős kihívást jelent valamennyi tagállamban, és egyes országokban a szabálytalan hulladéklerakók kérdése is megoldásra vár. A jelentés szerint a légszennyezés változatlanul komoly egészségügyi problémát jelent az európaiaknak. A tagállamoknak következetesen teljesíteniük kell a levegőminőség ellenőrzésére vonatkozó követelményeket a levegőtisztaság nemzeti és uniós szintű hatékonyabb védelme érdekében – írták. Az uniós szabályoknak való megfelelés szigorúbb intézkedéseket igényel, nevezetesen a megújuló energiaforrásokon alapuló, fenntartható mobilitásra való átállást és alacsony károsanyag-kibocsátású mezőgazdasági technikák bevezetését – emelték ki. A jelentés szerint az uniós éghajlat-politikai jogszabályok végrehajtása megfelelő szintű, viszont minden tagállamban és uniós szinten is fokozni kell az alkalmazkodóképességet, hogy meg lehessen birkózni az éghajlatváltozás egyre súlyosabb hatásaival. Az éghajlatváltozás okozta károk megelőzésére vagy csökkentésére irányuló intézkedések jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel is járnak – jegyezték meg. A jelentés Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett azt állapította meg, hogy jól használta fel az unió LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programját az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi prioritásának számító levegőminőség-javításra. A levegőminőség azonban továbbra is aggodalomra ad okot Magyarországon – írták. Az elmúlt években számos szennyező anyag szintje csökkent, de továbbra is fennáll a levegőminőségi előírások tartós megsértése, különösen a lebegő részecskék (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) értékeinek túllépésével.

A hulladékgazdálkodás terén alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés Magyarországon. A növekvő tendenciát követően a települési hulladékképződés 2020-ban kismértékben csökkent, de ezzel egyidejűleg csökkent az újrafeldolgozási arány is. Magyarország továbbra is elmarad az uniós átlagtól, és több erőfeszítésre van szükség a 2020 utáni uniós célok eléréséhez – emelték ki. A jelentés szerint a vízgazdálkodás terén korlátozott előrelépés történt. Magyarország vizei számos, az emberi tevékenységből és a mezőgazdaságból eredő terhelésnek vannak kitéve, ami negatív következményekkel jár az emberi egészségre, a vízminőségre, a vízmennyiségre, a természetmegőrzésre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra nézve. Jelentősen csökkent a nehézfémszennyezés, de más szennyező anyagok szintje továbbra is magas – írták.  Magyarország továbbra is rossz vízminőségről számol be az ország több részéből, és azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek a mezőgazdaságból származó tápanyagszennyezés kezelése terén a legjelentősebb kihívásokkal néznek szembe.

Az élőhelyek és fajok védelme Magyarországon elmarad az uniós szinttől. A védett fajok és élőhelyek, különösen az erdők védettségi helyzete romlik, ami a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség jelentős csökkenéséhez vezet. A védett erdőterületek helyzete súlyos: az értékelések több mint fele rossz védettségi helyzetről tanúskodik. Magyarország 2011-ben befejezte a Natura 2000 hálózat kiépítését, de további lépéseket kell tennie abból a célból, hogy összehangolja a természetvédelmi intézkedéseit és célkitűzéseit azokkal az uniós követelményekkel, amelyek a védett területek helyreállítására és a környezetterhelés csökkentésére irányulnak – emelték ki. Az éghajlatváltozás tekintetében nagy a kockázata annak, hogy Magyarország nem fogja teljesíteni a 2020 utáni időszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési vállalásait – tette hozzá jelentésében az Európai Bizottság.

 

mti

Advertisement

 

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák