

Zöldinfó
Az EU cselekvési tervet fogadott el a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének felszámolására
Az Európai Bizottság a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megszüntetését célzó uniós cselekvési tervet fogadott el csütörtökön.
A brüsszeli testület közleménye szerint az aktualizált cselekvési terv 2027-ig szolgál iránymutatással új uniós fellépésekhez egyebek mellett úgy, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megelőzése és kiváltó okainak kezelése mellett hangsúlyt helyez a fogyasztói kereslet csökkentésére, valamint a származási országokban a fenntartható megélhetés támogatására. Céljai között szerepel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni hatékony küzdelmet célzó rendeletek és szakpolitika végrehajtása, a jogellenes tevékenységek felderítési arányának javítása, a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti koordináció és együttműködés ösztönzése, valamint az élőlények online kereskedelme kezelésére irányuló erőfeszítések fokozása. Meg akarja erősíteni a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni, a származási, fogyasztói és tranzitországok közötti globális partnerséget, valamint a tagállamok, az uniós végrehajtó szervek és a kulcsfontosságú, nem uniós országok közötti együttműködést.
Emlékeztettek, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme a biológiai sokféleséget veszélyezteti, jelentősen meggyengítheti a vadon élő növény- és állatpopulációkat, és egyes esetekben kihalásukhoz vezethet. Amint arra a koronavírus-járvány a közelmúltban rámutatott, a vadon élő állatok és növények szabályozatlan kereskedelme zoonotikus, azaz állatról emberre terjedő fertőző betegségek terjedéséhez is hozzájárulhat, ami tragikus népegészségügyi következményekkel járhat – tették hozzá.
mti

Zöldinfó
Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.
Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt