Zöldinfó
Az EXIM Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramja 700 milliárd forintos keretösszeggel indul
Február 1-jétől válnak elérhetővé az EXIM 700 milliárd forintos keretösszegű, Baross Gábor úraiparosítási programjának három kedvezményes hitelkonstrukciói az energiaválságban érintett hazai vállalatoknak – közölte az EXIM az MTI-vel hétfőn. A hiteltermékeket beruházási célokra, energiahatékonysági fejlesztésekre, valamint forgóeszköz-finanszírozásra, forintban maximum 6, euróban 3,5 százalékos fix kamatozással igényelhetik a cégek 2023 végéig. A program célja, hogy a magas kamatkörnyezet és szigorodó banki hitelkondíciók mellett is biztosított legyen a hazai vállalkozások finanszírozása. Az állami banktól, illetve a vele együttműködő, refinanszírozó pénzintézetektől február 1-től kérhetnek az ügyfelek részletes tájékoztatást a kölcsönfeltételekről. Az igényléseket a rendelkezésre álló hitelkeret kimerüléséig, illetve 2023. december 15-ig lehet benyújtani.
A tájékoztatás szerint a hitelprogram részeként a megcélzott magyar vállalatok februártól három különböző konstrukció formájában igényelhetnek rendkívül kedvezményes, fix kamatozású kölcsönt az EXIM Magyarországtól. Az EXIM Baross Gábor újraiparosítási forgóeszközhitelt az igénylők a kedvezőtlen gazdasági körülmények hatásai miatt bekövetkezett likviditási hiány fedezésére és forgóeszköz-finanszírozásra használhatják fel. Az EXIM Baross Gábor újraiparosítási beruházási hitel a belföldön megvalósuló, megkezdett, valamint új – kapacitásbővítési, hatékonyságjavítási és technológiakorszerűsítési – fejlesztések finanszírozására lesz fordítható. Az EXIM Baross Gábor újraiparosítási zöld hitel pedig a vállalatok nemzetközi versenyképességet javító energiahatékonysági, illetve megújuló energiatermelő beruházásainak finanszírozását fogja segíteni kedvezményes kamatozású konstrukciójával. A hiteltermékekre vonatkozó pontos feltételek február 1-től az EXIM Magyarország weboldalán is elérhetők – közölték.
Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója a közleményben elmondta: a céljuk az EXIM Magyarország vállalati finanszírozások piacán betöltött szerepének további erősítése, valamint a vállalkozások versenyképességének javításán keresztül a teljes hazai vállalati szektor működésének támogatása. Ennek egyik legfontosabb eszköze lesz az EXIM Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, amelynek révén a bank hatékonyan tudja segíteni a jelentős növekedési potenciállal bíró magyar vállalatok túlélését és új fejlődési pályára állását – tette hozzá.
A program ezzel egyszerre járul hozzá a gazdasági növekedés újraindításához, valamint Magyarország újraiparosításának támogatása révén a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának erősítéséhez is. Az EXIM Magyarországnak fontos feladata, hogy anticiklikus működéssel segítse a magyar vállalatokat üzleti terveik megvalósításában, azaz amikor a gazdaság lassul, akkor növelje az aktivitását – közölte a vezérigazgató. Az EXIM Magyarország teljes eszközállománya 2022-ben megközelítette a 2000 milliárd forintot, hitelállománya pedig átlépte az 1200 milliárd forintot, mintegy 2800 vállalati ügyfelének csaknem 90 százaléka a kkv-szegmensben működik.
Zöldinfó
Miközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
A vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A felszíni vizek ma nehéz helyzetben vannak Magyarországon és ez igaz a felszín alattiakra is, ezért a vizeinket nem elég szabályozni, azokkal gazdálkodnunk kell, és ebben mindenkinek éreznie kell a saját felelősségét – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter a VII. Tisza-tavi PET Kupa megnyitóján, Tiszafüreden. Gajdos László az esemény helyszínét méltatva arról beszélt: nagyon kevés helyen látható olyan csoda, melyet Magyarországon a Tisza-tó képvisel – írja az alternativenergia.hu. Ráadásul rendkívül lelkes emberek élnek a tó körül, akik igyekeznek tenni valamit ezért a természeti kincsért – fűzte hozzá.
Jelezte: hasonlóan lelkes emberek éltetik a PET Kupa Egyesületet is, melynek tagjai és önkéntesei “mások szemetét szedik össze mindannyiunk érdekében, átérezve, hogy a folyóink védelme elsődleges és ezért mindenkinek tennie kell”. Jó ötlet, hogy mindezt meg lehet oldani játékos formában, ugyanakkor egyre nagyobb gond, hogy most már a szeméttel együtt a folyón egyre kevesebb víz érkezik – hívta fel a figyelmet a miniszter. “Ez ellen tenni kell majd valamit, mert érthető, hogy mindenki megfogja a vizet, de azt tudomásul kell venni, hogy Magyarországnak is szüksége van akár a Duna, akár a Tisza által termelt vízhozamra” – húzta alá.
Ezzel együtt jó hír, hogy a Tisza-tó jó állapotban és kiváló szakemberek kezében van, akik igyekeznek minden cseppnyi vizet megőrizni – mondta. Ez azért fontos, mert valószínűleg nem lesz könnyű az idei nyár sem: bár a turizmust a napos, meleg idő inkább pozitívan érinti, ám az aszály nem tesz jót a mezőgazdaságnak és az ökológián keresztül nekünk sem – fejtette ki Gajdos László.
Minderre fel kell készülni és a szakma, valamint a kormány igyekszik is felkészülni – mondta, utóbbi kapcsán megjegyezve, hogy tárcája új, hiszen 16 éve nem volt környezetvédelemmel és természetvédelemmel foglalkozó minisztérium Magyarországon. A Tisza-kormánynak fontos vállalása volt, hogy ennek teret enged – emlékeztetett. Szavai szerint nagyon fontos az élővilág, a természet és az ökológia védelme, mint ahogy az az egyensúly is, melyet szeretnének visszaállítani. Sok helyen az ipari lobbi irányába teljesen elbillent a mérleg, nem szeretnék ezt a másik oldalra átbillenteni, de azt igen, hogy középen álljon – jelentette ki.
Hozzátette: nagyon fontos az országnak az ipari termelés, ám ugyanennyire fontos az is, hogy ez ne folyóink, tavaink élővilágának és ezzel az élhető turizmusnak a tönkretétele, valamint az emberek félelme és egészségkárosodása árán történjen. A PET Kupa kezdeményezés kapcsán Gajdos László kitért arra is, hogy mára “ellepte a világot a mikroműanyag”, lassan nincs olyan élőlény, melyből ne lehetne kimutatni annak jelenlétét. Ezért úgy tudunk vigyázni magunkra és egymásra, ha mindent megteszünk a hulladékok összegyűjtéséért és újrahasznosításáért – hangsúlyozta.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte: a PET Kupák résztvevőinek munkája mára szemmel látható. Míg 2017-ig a kiskörei vízlépcsőnél feltorlódott uszadék 15-17 százalékát tette ki a kommunális hulladék, addig napjainkra ez az arány nem éri el az 5 százalékot – közölte hozzátéve, hogy ez felcsillantja annak reményét, hogy egyszer talán valóban el lehet jutni a folyó teljes megtisztításáig. Az eseményen elhangzott: az idei Tisza-tavi PET Kupához 22 csapatban mintegy 360 önkéntes csatlakozott, mely a kezdeményezés teljes történetét figyelembe véve is részvételi rekordnak számít.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
