Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az EXIM Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramja 700 milliárd forintos keretösszeggel indul

Létrehozva:

|

Február 1-jétől válnak elérhetővé az EXIM 700 milliárd forintos keretösszegű, Baross Gábor úraiparosítási programjának három kedvezményes hitelkonstrukciói az energiaválságban érintett hazai vállalatoknak – közölte az EXIM az MTI-vel hétfőn. A hiteltermékeket beruházási célokra, energiahatékonysági fejlesztésekre, valamint forgóeszköz-finanszírozásra, forintban maximum 6, euróban 3,5 százalékos fix kamatozással igényelhetik a cégek 2023 végéig. A program célja, hogy a magas kamatkörnyezet és szigorodó banki hitelkondíciók mellett is biztosított legyen a hazai vállalkozások finanszírozása. Az állami banktól, illetve a vele együttműködő, refinanszírozó pénzintézetektől február 1-től kérhetnek az ügyfelek részletes tájékoztatást a kölcsönfeltételekről. Az igényléseket a rendelkezésre álló hitelkeret kimerüléséig, illetve 2023. december 15-ig lehet benyújtani.

A tájékoztatás szerint a hitelprogram részeként a megcélzott magyar vállalatok februártól három különböző konstrukció formájában igényelhetnek rendkívül kedvezményes, fix kamatozású kölcsönt az EXIM Magyarországtól. Az EXIM Baross Gábor újraiparosítási forgóeszközhitelt az igénylők a kedvezőtlen gazdasági körülmények hatásai miatt bekövetkezett likviditási hiány fedezésére és forgóeszköz-finanszírozásra használhatják fel. Az EXIM Baross Gábor újraiparosítási beruházási hitel a belföldön megvalósuló, megkezdett, valamint új – kapacitásbővítési, hatékonyságjavítási és technológiakorszerűsítési – fejlesztések finanszírozására lesz fordítható. Az EXIM Baross Gábor újraiparosítási zöld hitel pedig a vállalatok nemzetközi versenyképességet javító energiahatékonysági, illetve megújuló energiatermelő beruházásainak finanszírozását fogja segíteni kedvezményes kamatozású konstrukciójával. A hiteltermékekre vonatkozó pontos feltételek február 1-től az EXIM Magyarország weboldalán is elérhetők – közölték.

Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója a közleményben elmondta: a céljuk az EXIM Magyarország vállalati finanszírozások piacán betöltött szerepének további erősítése, valamint a vállalkozások versenyképességének javításán keresztül a teljes hazai vállalati szektor működésének támogatása. Ennek egyik legfontosabb eszköze lesz az EXIM Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, amelynek révén a bank hatékonyan tudja segíteni a jelentős növekedési potenciállal bíró magyar vállalatok túlélését és új fejlődési pályára állását – tette hozzá.

Advertisement

A program ezzel egyszerre járul hozzá a gazdasági növekedés újraindításához, valamint Magyarország újraiparosításának támogatása révén a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának erősítéséhez is. Az EXIM Magyarországnak fontos feladata, hogy anticiklikus működéssel segítse a magyar vállalatokat üzleti terveik megvalósításában, azaz amikor a gazdaság lassul, akkor növelje az aktivitását – közölte a vezérigazgató. Az EXIM Magyarország teljes eszközállománya 2022-ben megközelítette a 2000 milliárd forintot, hitelállománya pedig átlépte az 1200 milliárd forintot, mintegy 2800 vállalati ügyfelének csaknem 90 százaléka a kkv-szegmensben működik.

Advertisement

Zöldinfó

Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.

Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák