Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az NMHH a digitális lábnyom csökkentését javasolja

Tudatos internet- és okoseszköz-használattal bárki csökkentheti a digitális lábnyomát, ezzel elősegítve a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteki közleményében.

Létrehozva:

|

A két évtizeddel ezelőtt útjára indult digitalizáció rendkívül energia- és erőforrásigényes, ennek következtében jelentős természet- és éghajlatromboló hatása van. A számítógépek, szerverek és telefonok gyártása ugyanis nagy károsanyag-kibocsátással jár, használat közben pedig az eszközöket szén-, gáz- vagy olajüzemű hálózatról nyert elektromossággal töltjük – emlékeztettek. Hozzátették: egyes becslések szerint az internethasználatból származó szén-dioxid-kibocsátás globális szinten már meghaladja a légi közlekedésből származó összes kibocsátást. Emiatt érdemes törekedni az internet- és okoseszközhasználattal járó károsanyag-kibocsátás mérséklésére – folytatták.A közleményben a digitális lábnyom csökkentésére ajánlották a leiratkozást az általában olvasatlanul hagyott hírlevelekről, az alkalmazások értesítéseinek kikapcsolását és a zenék streamelése (online hallgatása) helyett a letöltésüket. Azt írták: a videók és az animációk rendelkeznek a legnagyobb energiaigénnyel a webhelyeken, emiatt szükségtelenül nagy sávszélességet használnak. Emiatt azt javasolták, hogy a felhasználók kapcsolják ki eszközeiken az automatikus videolejátszást, valamint minél hamarabb zárják le az online videobeszélgetéseket. A hatóság azt is tanácsolta, hogy mobilhálózat helyett mindenki wifin keresztül streameljen videókat, filmeket; fotók használatakor pedig alkalmazza a lehető legkisebb képfelbontást. A közösségi médiát úgy alkották meg, hogy addiktív (függőséget okozó) legyen, az állandó jelenlét azonban nemcsak a mentális egészségünkre, hanem – a folyamatos energiahasználat miatt – a környezetre is káros – olvasható a közleményben. Emiatt a hatóság a szabadidő interneten kívüli felhasználására hívott fel.A témával kapcsolatban további információk olvashatók az NMHH tematikus oldalán, a www.netrefel.hu weboldalon.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Természetközeli élőhelyek helyreállítása kezdődött az Őrségben

Négy helyszínen újulnak meg patak menti területek, kaszálók és vizes élőhelyek az Őrségi Nemzeti Parkban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 535 millió forint támogatást nyert a KEHOP Plusz programban, amelyből vizes élőhelyek, kaszálók és patak menti területek újulnak meg  -írja az alternativenergia.hu. A projekt célja a biológiai sokféleség védelme és az élőhelyek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának erősítése – közölte az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projekt nyitórendezvényén, Őriszentpéteren. Rácz András kiemelte, hogy a KEHOP Plusz program keretében a 10 nemzeti park igazgatóságnál összesen 59 projekt indul el, amelyek éveken keresztül javítják majd Magyarország természeti környezetének állapotát. Az 59 beruházás összértéke 41,1 milliárd forint, és közel 100 ezer hektárt érint a beavatkozás, legyen szó élőhely-rekonstrukcióról, infrastruktúra-fejlesztésről vagy természetvédelmi szemléletformálásról. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság hét projektje 4,3 milliárd forint támogatásban részesül, melyek együttesen több mint 1100 hektáron javítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit. A most kezdődő, 128 hektárt érintő beruházás négy helyszínen valósul meg. Ezek közül kiemelkedik a Kerca-patak természetes mederalakulatainak helyreállítása, ahol a víz kis- és középvizes időszakban újra a természetes mederbe kerülhet, valamint a Gyöngyös-patak mentén kialakuló lassú áramlású, sekély vizű élőhelyek rekonstrukciója, amelyek eddig hiányoztak a térség ökológiai palettájáról – írták.

Az államtitkár a közlemény szerint úgy fogalmazott, hogy az élőhely-rekonstrukciók nem csupán ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelten fontosak. A természetvédelmi beruházásokkal együtt fejlődik az ökoturizmus, erősödik a környezeti nevelés, és nő a helyi közösségek természeti értékek iránti elkötelezettsége is. Rácz András kiemelte: a természetvédelem nemcsak értékmegőrzés, hanem közösségépítő és gazdaságélénkítő eszköz is lehet, különösen olyan térségekben, ahol a természet közelsége a legnagyobb kincs. Ezért a kormány továbbra is támogatja a nemzeti park igazgatóságok munkáját, hogy a jövő generációi is megismerhessék Magyarország kiemelkedő természeti örökségét – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák