Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécsben dinoszauruszoknál akcióztak az Utolsó Nemzedék klímaaktivistái

A bécsi Természettudományi Múzeumban akcióztak az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) nevű éghajlatvédő csoport aktivistái csütörtök délelőtt: két nő egy talapzathoz ragasztotta magát a dinoszauruszok termében, így tiltakozva az osztrák kormány környezet- és energiapolitikai irányvonala ellen.

Létrehozva:

|

Az aktivisták azt követelték, hogy a bécsi kormány azonnal csökkentse a széndioxid-kibocsátást, és ennek érdekében óránkénti 100 kilométerben korlátozza a maximális haladási sebességet az autópályákon. A 24 éves Jelena Saf szerint a társadalom a klímapokol felé halad. A fiatal úgy véli: a sebességkorlátozás egy egyszerű lépés, amely azonnal segít, és nem kerül semmibe. “Nem vagyunk dinoszauruszok. Van választási lehetőségünk” – mutatott rá. Caroline Thurner 52 éves vegyész szerint “az éghajlat összeomlása már régen elkezdődött”. “Kormányunk egyszerűen képtelen felhagyni azzal, hogy olajat öntsön a tűzre” – panaszolta. “A gyermekeink jövőjét tesszük tönkre” – tette hozzá. Aktivisták szeptember 15-én is megkísérelték odaragasztani magukat egy kiállított darabhoz a Természettudományi Múzeumban, de azt az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni.

mti

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák