

Zöldinfó
Befejeződött a hullámtér rendezése Tiszapüspöki és Tiszaug között
Befejeződött a hullámtér rendezése a Tisza Tiszapüspöki és Tiszaug közötti szakaszán az Európai Unió és a magyar állam több mint 15,5 milliárd forintos támogatásával. A beruházásnak köszönhetően nőtt az árvízi biztonság – tájékoztatott a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig).
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Kötivizig konzorciumában megvalósult projekt által érintett települések: Besenyszög, Szolnok, Tiszajenő, Tiszaug, Tiszapüspöki, Tószeg és Vezseny. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program támogatásával megvalósult VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán című projekt célja, hogy az eddiginél szabadabb utat engedve gyorsabb, akadálymentes lefolyást biztosítson a folyónak. Ennek érdekében töltésáthelyezésekkel megszüntették a hullámtéri szűkületeket és eltávolították az árvizek levonulását gátló tereptárgyakat – közölték. Áthelyezték például az árvízvédelmi töltést Besenyszög Fokorú-pusztánál, ahol 4 kilométer hosszú új, aszfaltozott koronájú töltés épült, ezáltal 700 hektárral bővült a folyó hullámtere. A Vezsenyi-kanyarulat valamint a tiszajenői nyári gát rendezése mellett árapasztó vápát (mélyedést) alakítottak ki a tiszaugi Tisza-híd környezetében mintegy 700 méteren a hullámtéri szűkület felszámolása érdekében – sorolták. A beavatkozásokkal jelentősen javulnak az árvízi lefolyási viszonyok, csökkentve a tetőző vízszinteket, ezáltal növelve az árvízi biztonságot – írták.
A beavatkozások a Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer fejlesztési programjához illeszkedően valósultak meg. A projekt közvetlenül szolgálta a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programban foglaltakat, amely szerint cél a tározók megépítése és a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek egy méterrel való csökkentése – áll a közleményben.
mti

Zöldinfó
Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
Az Alkotmánybíróság precedensértékű döntésében megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon visszamenőleges pontjait, amelyek alkotmányellenesen zárták ki a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás lehetőségéből.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Fontos és precedensértékű döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely egyhangú határozatban semmisítette meg a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon pontjait, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás választásának lehetőségétől, írta az index.hu. A döntés új fejezetet nyithat a magyarországi háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szabályozásában. A döntés hátterében az a tavalyi módosítás áll, amely szerint 2024. január 1-től azok a napelemes rendszerek, amelyek telepítése vagy bővítése óta eltelt tíz év, automatikusan áttértek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásra. A változás hatalmas felháborodást váltott ki a napelemes közösségben, különösen azért, mert a módosítást visszamenőlegesen alkalmazták olyan esetekre is, amelyek még a szabály életbe lépése előtt történtek. Az Alkotmánybíróság egy konkrét panaszos beadványát vizsgálva mondta ki: alkotmányellenes az a gyakorlat, amely a 2023. szeptember 8–12. között benyújtott igénybejelentéseket utólag kizárja a szaldóelszámolás lehetőségéből. A panaszos 2023. szeptember 11-én nyújtotta be igényét egy új HMKE üzembe helyezésére. Két nappal később, szeptember 13-án este 11 órakor jelent meg a módosított kormányrendelet, amely az ő esetére is visszamenőleg vonatkozott.
Az Alkotmánybíróság szerint ez sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amelyet az Alaptörvény is véd. A testület szerint a kormányrendelet indoklása nem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért vonták meg visszamenőleg az érintettektől a kedvező elszámolási forma választásának jogát.
A testület továbbá azt is megállapította, hogy nemcsak az újonnan létesített rendszerekre, hanem a meglévő HMKE-k bővítésére is kiterjedt a rendelet módosítása, így a „2023. szeptember 7-ig” benyújtott kérelmeket előnyben részesítő szabályozás szintén Alaptörvény-ellenes. Ennek megfelelően az érintett rendelkezéseket a testület megsemmisítette.
A döntés értelmében a hatálytalanítás nem azonnali, hanem 2025. május 31-ig ad haladékot a jogalkotónak, hogy új szabályozást alkosson. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényalkotónak mérlegelnie kell, kívánja-e a szaldóelszámolás lehetőségét a sérelmet szenvedett csoporton túlmenően is biztosítani.
Ez a döntés nemcsak az adott panaszos számára jelent győzelmet, hanem erős üzenet az energetikai szabályozás átláthatósága és jogbiztonsága mellett elkötelezett állampolgárok számára is. Egyben jelzés arra, hogy a megújuló energia hazai fejlődése során a kiszámíthatóságnak és a jogállamiságnak kulcsszerepe kell, hogy legyen.
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás óta
Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Inkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi geotermikus erőmű megépítése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Már több mint 400 jelentkező csatlakozna a Vizet a tájba! programba
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről