Zöldinfó

Befejeződött a hullámtér rendezése Tiszapüspöki és Tiszaug között

Befejeződött a hullámtér rendezése a Tisza Tiszapüspöki és Tiszaug közötti szakaszán az Európai Unió és a magyar állam több mint 15,5 milliárd forintos támogatásával. A beruházásnak köszönhetően nőtt az árvízi biztonság – tájékoztatott a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig).

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-09

Szerző:

Hell

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Kötivizig konzorciumában megvalósult projekt által érintett települések: Besenyszög, Szolnok, Tiszajenő, Tiszaug, Tiszapüspöki, Tószeg és Vezseny. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program támogatásával megvalósult VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán című projekt célja, hogy az eddiginél szabadabb utat engedve gyorsabb, akadálymentes lefolyást biztosítson a folyónak. Ennek érdekében töltésáthelyezésekkel megszüntették a hullámtéri szűkületeket és eltávolították az árvizek levonulását gátló tereptárgyakat – közölték. Áthelyezték például az árvízvédelmi töltést Besenyszög Fokorú-pusztánál, ahol 4 kilométer hosszú új, aszfaltozott koronájú töltés épült, ezáltal 700 hektárral bővült a folyó hullámtere. A Vezsenyi-kanyarulat valamint a tiszajenői nyári gát rendezése mellett árapasztó vápát (mélyedést) alakítottak ki a tiszaugi Tisza-híd környezetében mintegy 700 méteren a hullámtéri szűkület felszámolása érdekében – sorolták. A beavatkozásokkal jelentősen javulnak az árvízi lefolyási viszonyok, csökkentve a tetőző vízszinteket, ezáltal növelve az árvízi biztonságot – írták.

A beavatkozások a Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer fejlesztési programjához illeszkedően valósultak meg. A projekt közvetlenül szolgálta a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programban foglaltakat, amely szerint cél a tározók megépítése és a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek egy méterrel való csökkentése – áll a közleményben.

mti

Kapcsolódó tartalom:beruházás hullámtér Tisza

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

42 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom