Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bloomberg: a GDP 15 százalékát is energiaszámlákra költhetik az európai háztartások az idei télen

A Goldman Sachs amerikai befektetési bank elemzői egy friss elemzésükben az 1970-es éveknél is mélyebb energiaválságot jósolnak az idei télre, és előrejelzésük szerint 2023 elején a lakossági energiaszámlák az európai gazdaságok éves bruttó kibocsátásának (GDP) 15 százalékát is elérhetik.

Létrehozva:

|

A Bloomberg hírügynökség által idézett cikkben az elemzők 2 milliárd dollárra teszik azt az összeget, amellyel az idei téli fűtési szezonban emelkedik az európai háztártatások energiakiadása. “Véleményünk szerint a piac továbbra is alábecsüli a válság mélységét és annak strukturális következményeit” – idézték a közgazdászokat, akik szerint az 1970-es évek olajválságánál is súlyosabb lesz a helyzet. Az európai kormányok az energiakrízis kezelésére sorra jelentik be intézkedéseiket, hogy így segítsenek csökkenteni a növekvő energiaárak miatt az iparra és a lakosságra nehezedő terheket. Az uniós energiaügyi miniszterek pénteki rendkívüli ülésükön megvitatják a közös európai gázár-sapka bevezetésének lehetőségét. Átmeneti pénzügyi támogatást kaphatnak a likviditási nehézségekkel küszködő villamosenergia-termelők is.

A gázárak rögzítése a gázüzemű villamosenergia-termelők számára mintegy 650 milliárd eurós megtakarítással járhat a fogyasztók számára – vélik a Goldman Sachs közgazdászai, akik szerint ezzel pedig elkerülhető lenne az energiaszektort sújtó különadók kivetése. A növekvő lakossági terhek kompenzálására a francia és a német kormány is extraprofit-adó bevezetését tervezi. Elemzésük végén a Goldman közgazdászai a megújuló energiaszektorban tevékenykedő cégek részvényeibe történő befektést ajánlották. Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke várhatóan szeptember 14-én Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén mutatja be az energiakrízis megoldását célzó uniós bizottsági javaslatokat.

 

mti

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!