Zöldinfó

Brunnhildák és nyári fröccsök – így hűsöl Bécs

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-07-04

Szerző:

Hell

Az osztrák fővárosban többek között 1.300 ivókút, 55 szökőkút, tűzcsapra szerelhető párakapuk, és pancsolásra is lehetőséget adó vízfüggöny nyújt enyhülést a járókelőknek a rekkenő hőségben. A város célja, hogy mindenki számára gyorsan hozzáférhető, ingyenes hűsölési lehetőséget kínáljanak, ha a hőmérő higanyszála 30 Celsius-fok fölé kúszik.

Az osztrák fővárost sem kíméli a mostani hőhullám, a sűrűn beépített belső kerületekben sok helyen alakulnak ki hőszigetek és éjszaka sem süllyed 25 Celsius-fok alá a hőmérséklet. A bécsi vízművek, a Wiener Wasser ilyenkor éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy minél több helyen nyújtson lehűlést az embereknek. Városszerte már 1.300 ivókútnál csillapíthatják szomjukat a városlakók és a turisták, és a számuk egyre nő. Bécsben az elmúlt 10 év során 400 új ivókutat telepítettek és a jövőben folyamatosan növelni szeretnék a számukat. És nemcsak az új városrészekben, hanem a terek, utcák felújítása során is vizsgálják, hogy lehet-e utólag ivókutat telepíteni. Az 1.300 fix ivókutat 75 mobil ivókút – úgynevezett Brunnhilda – egészíti ki nyáron, amelyek nemcsak szomjoltásra alkalmasak, de párakapuként is funkcionálnak. A három méter magas ivókutak nevét közönségszavazáson döntötték el még 2020-ban.

Noha a szökőkutakban Bécsben sem szabad fürdeni, hőségriadó idején több helyen is felszerelnek – például a Karlsplatzon, a Schwarzenbergplatzon és a Meidlinger Platzon – vízfüggönyt és nyári zuhanyt, ahol a felnőttek is kipancsolhatják magukat. A gyerekeket kilenc vízijátszótér és 115 olyan játszótér várja, ahol vizes játék is van.

A legújabb vízijátszóteret éppen a napokban adták át a Heilgenstädter Parkban. Itt – a vízfelhasználás minimalizálása érdekében – nem üzemel egyszerre az összes játék és 10-15 perc után szünet következik. Az elhasznált víz egy – a közeli füves területen létesített – aknába kerül, ahonnan elszivároghat a talajba és folyamatos vízutánpótlásként funkcionál a park növényei számára. Bécs terve egyébként, hogy az elkövetkező öt évben megduplázza a vízijátszóterek számát. Ezen kívül városszerte száz, a bécsiek által csak Sommerspritzernek – nyári fröccsnek – nevezett, tűzcsapra szerelhető párakapu ad enyhülést a városban jövő-menőknek. A háromméteres oszlopokon 34 fúvóka porlasztja a vizet lehűtve embert és környezetet egyaránt. Az enyhülést kereső bécsieknek elég csak megnézniük a város digitális térképét vagy ránézniük a „Cooles Wien” mobilalkalmazásra, és máris láthatják, hol van a legközelebbi ivókút, párakapu vagy éppen vízijátszótér.

Kép: Wiener Wasser/Zinner

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs életmód hőség

Zöldinfó

Az autoimmun betegségek előrejelzését szolgáló kutatás zajlik Pécsen

Az autoimmun betegségek előrejelzésének lehetőségeit kutatják a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2025-04-29

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Közleményükben azt írták: a kutatás hosszú távú célja annak az előrejelzése, hogy kik lehetnek a veszélyeztetett betegek, és esetükben milyen szűrővizsgálatok segíthetnek a következő lehetséges betegség minél koraibb előrejelzésében. Ezzel ugyanis jelentősen javíthatók a gyógyulási esélyek, illetve enyhíthetők a kellemetlen tünetek – emelték ki. Kitértek arra, hogy a jelenlegi ismeretek szerint több mint nyolcvan különböző autoimmun betegség létezik, azok pedig – életük során – az emberek 3-10 százalékát érintik a világ különböző régióiban és populációiban.

A közleményben idézik Mezősi Emesét, a PTE KK I. Számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanárát, a kutatás szakmai vezetőjét, aki kitért rá, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 6-7 százalékét érinti a betegségcsoport, amely a férfiakhoz képest a nőknél akár tízszer gyakrabban is előfordul. A szakember rámutatott, hogy valószínűleg környezeti és életmódbeli tényezők miatt egyre többen szenvednek a kórban. A leggyakoribbak az autoimmun pajzsmirigy betegségek, mint az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás és a Graves-Basedow-kór, az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység, a rheumatoid arthritis, a szklerózis multiplex, valamint a lupusz.

A pécsi kutatás eredményeit a klinikai endokrinológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism-ban publikálták a közelmúltban. A megállapítások szerint az autoimmun betegségek társulása jóval gyakoribb, mint az a korábbi szakirodalmi adatok alapján várható volt. Így például a hormontermelő szerveket – mint az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy vagy a mellékvese – érintő autoimmun kórképekben szenvedő betegek 12 százalékánál jött létre egy vagy több újabb autoimmun betegség. Összesen 28 ilyen betegséget azonosítottak a szakemberek az általuk vizsgált betegcsoportban, amelyek igen változatos módon kombinálódtak, összesen 113 betegség-kombinációt létrehozva.

A többes autoimmunitás egyik összetevője a betegek 94 százalékában a pajzsmirigy érintettsége volt, leggyakrabban az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás. A betegségek azonban nem teljesen véletlenszerűen kombinálódtak, jellegzetes mintázatokba rendeződtek. A pajzsmirigy autoimmun betegsége esetén a társuló második betegség a gyomor-bél rendszert érintette vagy szisztémás autoimmun betegség volt, míg az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység és a gyomornyálkahártya elleni autoimmun reakció esetén a második kialakuló betegség döntően a hormontermelő szerveket károsította – részletezték.

A kutatás rámutatott, hogy az első autoimmun betegség jelentkezését követően javasolható egy racionális, szűkített szűrési algoritmus, mely révén jó eséllyel előre lehetne jelezni a társuló lehetséges betegséget. A kutatás a tervek szerint folytatódik, ugyanis a vizsgálat nagyobb esetszámra történő kiterjesztése átfogóbb képet adhat a betegségtársulások hálózatáról, és megkönnyítheti a kiindulási betegségnek megfelelő célzott követés kialakítását – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom