Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!

Az Alkotmánybíróság precedensértékű döntésében megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon visszamenőleges pontjait, amelyek alkotmányellenesen zárták ki a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás lehetőségéből.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Fontos és precedensértékű döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely egyhangú határozatban semmisítette meg a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon pontjait, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás választásának lehetőségétől, írta az index.hu. A döntés új fejezetet nyithat a magyarországi háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szabályozásában. A döntés hátterében az a tavalyi módosítás áll, amely szerint 2024. január 1-től azok a napelemes rendszerek, amelyek telepítése vagy bővítése óta eltelt tíz év, automatikusan áttértek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásra. A változás hatalmas felháborodást váltott ki a napelemes közösségben, különösen azért, mert a módosítást visszamenőlegesen alkalmazták olyan esetekre is, amelyek még a szabály életbe lépése előtt történtek. Az Alkotmánybíróság egy konkrét panaszos beadványát vizsgálva mondta ki: alkotmányellenes az a gyakorlat, amely a 2023. szeptember 8–12. között benyújtott igénybejelentéseket utólag kizárja a szaldóelszámolás lehetőségéből. A panaszos 2023. szeptember 11-én nyújtotta be igényét egy új HMKE üzembe helyezésére. Két nappal később, szeptember 13-án este 11 órakor jelent meg a módosított kormányrendelet, amely az ő esetére is visszamenőleg vonatkozott.

Az Alkotmánybíróság szerint ez sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amelyet az Alaptörvény is véd. A testület szerint a kormányrendelet indoklása nem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért vonták meg visszamenőleg az érintettektől a kedvező elszámolási forma választásának jogát.

A testület továbbá azt is megállapította, hogy nemcsak az újonnan létesített rendszerekre, hanem a meglévő HMKE-k bővítésére is kiterjedt a rendelet módosítása, így a „2023. szeptember 7-ig” benyújtott kérelmeket előnyben részesítő szabályozás szintén Alaptörvény-ellenes. Ennek megfelelően az érintett rendelkezéseket a testület megsemmisítette.

Advertisement

A döntés értelmében a hatálytalanítás nem azonnali, hanem 2025. május 31-ig ad haladékot a jogalkotónak, hogy új szabályozást alkosson. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényalkotónak mérlegelnie kell, kívánja-e a szaldóelszámolás lehetőségét a sérelmet szenvedett csoporton túlmenően is biztosítani.

Ez a döntés nemcsak az adott panaszos számára jelent győzelmet, hanem erős üzenet az energetikai szabályozás átláthatósága és jogbiztonsága mellett elkötelezett állampolgárok számára is. Egyben jelzés arra, hogy a megújuló energia hazai fejlődése során a kiszámíthatóságnak és a jogállamiságnak kulcsszerepe kell, hogy legyen.

Advertisement

Zöldinfó

Szokatlanul csapadékos tél töltötte fel Spanyolország víztározóit

Spanyolországban 47 éve nem volt olyan csapadékos az év első két hónapja mint idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rubén del Campo szóvivő elmondta: a decembertől februárig tartó meteorológiai tél során az átlagosnál mintegy 70 százalékkal több csapadék hullott, amelynek köszönhetően az ország víztározói rekordszintet értek el, véget vetve az egyes térségeket, például az andalúziai Guadalquivir-medencét évek óta sújtó tartós aszálynak – írja az alternativenergia.hu. A dél-európai országot egymást követően 11 nagy kiterjedésű vihar érte el a télen, “átlagosan négy-öt naponta egy”, és ezek rendkívül szokatlan intenzitású csapadékot eredményeztek. Példaként említette február 4-ét, amikor a Leonardo névre keresztelt vihar következtében a Cádiz közelében található Grazalema városban 24 óra alatt négyzetméterenként közel 600 liter eső hullott le.

A szóvivő a klímaváltozással indokolta a heves esőzéssel járó viharokat, mivel a megszokottnál melegebb hőmérséklet felmelegíti az óceánt, amelyből több víz párolog el, a szintén felmelegedett légkör pedig több vízgőzt tart vissza, a csapadék ezért bőségesebbé válik. Hozzátette: az enyhe tél előfordulása ma már egyáltalán nem ritka, az elmúlt nyolc évben folyamatosan átlag felett volt a téli hőmérséklet. “2017-2018-ig kell visszamenni ahhoz, hogy hideg telet találjunk” – jegyezte meg. Rubén del Campo beszélt arról is, hogy ezen a télen elmaradtak a hideghullámok is, míg az elmúlt öt télen csupán négy ilyen időszak fordult elő, amelyek összesen 14 napot öleltek fel. Ezzel szemben öt év alatt 15 hőhullámot figyeltek meg nyaranta, ezek összesített időtartama 133 nap volt.

A spanyol meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint az enyhe telet várhatóan a szokásosnál melegebb tavasz követi ebben az évben az Ibériai-félszigeten.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák