Zöldinfó
Égbe szökő rezsiköltséggel küszködnek a Loire menti kastélyok
A franciaországi Loire menti kastélyokban különféle módszerekkel próbálnak szembeszállni az elszabaduló energiaárakkal: van, ahol ablakot cserélnek, van, ahol a régi bútorok megóvása érdekében nem terveznek további szigetelési munkálatokat, és van, ahol megújuló energiaforrásokra való átállásban gondolkodnak.
A tél közeledtével a Párizstól 150 kilométerre délre lévő Meung-sur-Loire településen álló kastély tulajdonosa, Xavier Lelevé aggódik a fűtés-, gáz- és villanyszámla miatt, amely korábban 15-20 ezer euró között mozgott, idén viszont ötször-tízszer magasabb összegre számít. A költségek megugrása – akárcsak sok vállalat esetében – szétfeszíti a működési költségvetést és fékezi a beruházásokat. A tulajdonos a történelmi műemlék minősítéssel rendelkező kastély látogatók előtt elzárt részében mutatja meg az ablakokat. Némelyik igen rossz állapotban van, a farészeken lévő szigetelőszalag csak minimális védelmet nyújt a hideg ellen. Több ablak viszont már új: a műemlékvédelemmel történt egyeztetés után az épület külsejével harmonizálva cserélték ki őket. “Egy ilyen ablak megközelítőleg 10 ezer euróba kerül, és 148 ablakunk van, elképzelheti, mibe kerülhet az ablakokkal kapcsolatos kiadás” – mondta a tulajdonos.
Egy másik kastély, Cheverny, amelyről Hervé a híres képregénysorozatban, a Tintinben szereplő Moulinsart-kastélyt mintázta, annyira népszerű, hogy a tulajdonosának, Charles Antoine de Vibraye-nak egyáltalán nem fáj a feje az emelkedő költségek miatt, pedig évente 30 000-40 000 liter fűtőolajat használ. A kastély ura nem tervez további szigetelési munkákat. “Ha foglyul ejtjük a meleget, az csak a gombáknak és a rovaroknak tesz jót, amelyek megeszik a fát. A lehető legkevesebbre kell korlátozni a fűtést, hogy ne akadályozzunk a természetes hőcserék ciklusát” – mondta. Hozzátette, hogy a régi bútorok ellenőrzött hőmérsékleten jobban megmaradnak. A kastély területének kétharmadát fűtik, elsősorban a látogatott termeket. A közelben található híres Chambord-ban begyújtják a kandallókat. A Leonardo da Vinci tervezte kettős csigalépcső lábánál négy nagy fahasáb lángol a kandallóban, ez az egyetlen hőforrás a látogatók számára. Az irodákban, boltokban, a mintegy negyven uradalmi épületben és az erdei pavilonokban van fűtés. A számla egy éve alatt a duplájára emelkedett, 260 ezer euróról több mint 600 ezerre nőtt a 2023-ra tervezett előzetes költségvetésben – sajnálkozott a kastélyt és környékét üzemeltető Chambord-i Nemzeti Birtok állami vállalat igazgatója, Jean d’Haussonville. A kastély 30 millió eurós évi költségvetésében ez két ideiglenes kiállítás és egy fesztivál költségeivel ér fel.
Az igazgató szerint az árak emelkedése serkentette a fenntartható energiaforrásokban való gondolkodást. Chambord két kutatást is kezdeményezett a “zölddé válás” érdekében: napelemeket felszereléséről a melléképületek tetejére, illetve a geotermikus energiával és – a közeli erdők felhasználásával – a biomasszával történő fűtésről. Már a jövő hónapban fűrészüzemet terveznek létesíteni a birtokhoz tartozó 50 négyzetkilométeres erdőségben, a hosszú távú fafűtés biztosítása érdekében. Az állami tulajdonban lévő kastély addig is az épületeket kezelő számítógépes rendszerrel igyekszik csökkenteni a költségeket. “A szoftver lehetővé teszi a világítás lekapcsolását azokban a helyiségekben, ahol már nem tartózkodik senki, és éjszaka 8 Celsius-fokra csökkenteni a fűtést. Így képesek leszünk 10 százalékkal csökkenteni már 2023-ban az energiafogyasztást – mondta az igazgató.
mti
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
