Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Égbe szökő rezsiköltséggel küszködnek a Loire menti kastélyok

A franciaországi Loire menti kastélyokban különféle módszerekkel próbálnak szembeszállni az elszabaduló energiaárakkal: van, ahol ablakot cserélnek, van, ahol a régi bútorok megóvása érdekében nem terveznek további szigetelési munkálatokat, és van, ahol megújuló energiaforrásokra való átállásban gondolkodnak.

Létrehozva:

|

A tél közeledtével a Párizstól 150 kilométerre délre lévő Meung-sur-Loire településen álló kastély tulajdonosa, Xavier Lelevé aggódik a fűtés-, gáz- és villanyszámla miatt, amely korábban 15-20 ezer euró között mozgott, idén viszont ötször-tízszer magasabb összegre számít. A költségek megugrása – akárcsak sok vállalat esetében – szétfeszíti a működési költségvetést és fékezi a beruházásokat. A tulajdonos a történelmi műemlék minősítéssel rendelkező kastély látogatók előtt elzárt részében mutatja meg az ablakokat. Némelyik igen rossz állapotban van, a farészeken lévő szigetelőszalag csak minimális védelmet nyújt a hideg ellen. Több ablak viszont már új: a műemlékvédelemmel történt egyeztetés után az épület külsejével harmonizálva cserélték ki őket. “Egy ilyen ablak megközelítőleg 10 ezer euróba kerül, és 148 ablakunk van, elképzelheti, mibe kerülhet az ablakokkal kapcsolatos kiadás” – mondta a tulajdonos.

Egy másik kastély, Cheverny, amelyről Hervé a híres képregénysorozatban, a Tintinben szereplő Moulinsart-kastélyt mintázta, annyira népszerű, hogy a tulajdonosának, Charles Antoine de Vibraye-nak egyáltalán nem fáj a feje az emelkedő költségek miatt, pedig évente 30 000-40 000 liter fűtőolajat használ. A kastély ura nem tervez további szigetelési munkákat. “Ha foglyul ejtjük a meleget, az csak a gombáknak és a rovaroknak tesz jót, amelyek megeszik a fát. A lehető legkevesebbre kell korlátozni a fűtést, hogy ne akadályozzunk a természetes hőcserék ciklusát” – mondta. Hozzátette, hogy a régi bútorok ellenőrzött hőmérsékleten jobban megmaradnak. A kastély területének kétharmadát fűtik, elsősorban a látogatott termeket. A közelben található híres Chambord-ban begyújtják a kandallókat. A Leonardo da Vinci tervezte kettős csigalépcső lábánál négy nagy fahasáb lángol a kandallóban, ez az egyetlen hőforrás a látogatók számára. Az irodákban, boltokban, a mintegy negyven uradalmi épületben és az erdei pavilonokban van fűtés. A számla egy éve alatt a duplájára emelkedett, 260 ezer euróról több mint 600 ezerre nőtt a 2023-ra tervezett előzetes költségvetésben – sajnálkozott a kastélyt és környékét üzemeltető Chambord-i Nemzeti Birtok állami vállalat igazgatója, Jean d’Haussonville. A kastély 30 millió eurós évi költségvetésében ez két ideiglenes kiállítás és egy fesztivál költségeivel ér fel.

Az igazgató szerint az árak emelkedése serkentette a fenntartható energiaforrásokban való gondolkodást. Chambord két kutatást is kezdeményezett a “zölddé válás” érdekében: napelemeket felszereléséről a melléképületek tetejére, illetve a geotermikus energiával és – a közeli erdők felhasználásával – a biomasszával történő fűtésről. Már a jövő hónapban fűrészüzemet terveznek létesíteni a birtokhoz tartozó 50 négyzetkilométeres erdőségben, a hosszú távú fafűtés biztosítása érdekében. Az állami tulajdonban lévő kastély addig is az épületeket kezelő számítógépes rendszerrel igyekszik csökkenteni a költségeket. “A szoftver lehetővé teszi a világítás lekapcsolását azokban a helyiségekben, ahol már nem tartózkodik senki, és éjszaka 8 Celsius-fokra csökkenteni a fűtést. Így képesek leszünk 10 százalékkal csökkenteni már 2023-ban az energiafogyasztást – mondta az igazgató.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.

Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák