Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.

Létrehozva:

|

A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.

Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.

mti

Zöldinfó

Muzsikál az erdő – Május közepén Kecskeméten és térségében várják a közönséget

Május 17-én a kecskeméti Nyíri erdőben, május 18-án pedig Lakitelek-Tőserdőn folytatódik a programsorozat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A Muzsikál az Erdő Alapítvány tájékoztatása szerint május 17-én, szombaton a Nyíri erdőben, a Vackor Vár Erdei Iskola területén a gyermekeket kézművesfoglalkozások, akvarellfestés, a Kecskeméti Vadaskert interaktív állatbemutatója, a Leskowsky Hangszergyűjtemény bemutatója, kencekészítés, valamint a Görbetükör Színház előadása várja.

Az érdeklődők megnézhetik az 1848-49-es múzeum és a Muzsikál az erdő 2024-es fotó- és gyerekrajz pályázatára érkezett alkotásokból, képekből válogatott kiállítást. A millenniumi hársfakör és a szilfakör ezen a napon erdei rendezvényterekké alakul át. Itt lesznek a Kecskeméti Szimfonikusok és a Bohém Jazz Quartet, de bemutatkozhatnak a kecskeméti Kodály Iskola növendékei és a Mátyás Király Citerazenekar tagjai is. Az erdei élménysétát Madácsi Sándor erdészetvezető és Szabó Lajos erdőmérnök vezeti, a téma a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdő szerepe a fenntarthatóságra nevelésben lesz.

Másnap, május 18-án, vasárnap a programok Lakitelek-Tőserdőn folytatódnak. A legkisebbeket játszóházzal és kézműves programokkal várják, de lesz Vitéz László bábelőadás, TőserdőLelke és erdőismereti élményséta is. Kiállítás keretében ismerhetik meg a látogatók a 950 éves Tiszaalpárt, és Rokonlelkek címmel a Kapocs Kistérségi Kulturális Egyesület kézműveseit. Zenei programként bemutatkoznak a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tehetséges növendékei és tanárai, énekel az Aurin Leánykar Durányik László vezetésével, de fellép a Three Roses Trió és Hot Jazz Band is.

A Muzsikál az erdő 2024-es gyermekrajz pályázatának eredményei is kiderülnek, hiszen a legjobb alkotásokból készült kiállítás egész nap megnézhető. Mint írják, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban rendezvény összefogás, együttműködés eredményeként jöhet létre, ezt jelképezi az erdei koncerthelyszíneken felállított Összetartás dombormű, Józsa Judit kerámiaszobrász alkotása. Létrehozásának 22. évfordulóját ünnepli idén a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat. Fennállása alatt a fő célja nem változott: az erdő és a zene, a művészet erejével a környezettudatos, fenntartható életvitel irányába mozdítani a rendezvény résztvevőit.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák