Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyre hosszabb lesz az okostelefonok élettartama

Létrehozva:

|

Átalakítja az okostelefonok iparát és piacát az, hogy egyre hosszabb lesz a készülékek élettartama – állapítja meg elemzésében a Deloitte Global.

A nemzetközi tanácsadó cég magyarországi tagvállalata az elemzésről közleményben tájékoztatta az MTI-t, amelyben kifejti: az okostelefonok egyre tartósabbak, szoftveres kiszolgálásuk szintén hosszabb, ugyanakkor drágábbak is, ezért nő a használt készülékek népszerűsége. A felújított okostelefonok piaca 2024-ig várhatóan évente 11,2 százalékkal bővülve eléri a 65 milliárd dollárt, 352 millió darabos forgalom mellett. A változás legfontosabb eredményének a környezetterhelés csökkenését tekintik, ugyanis a fenntarthatóság szempontjából a gyártás a legkárosabb tevékenység. Az idén az okostelefonok 146 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátásának 83 százaléka az 1,4 milliárd új készülék gyártásából, szállításából és első éves használatából származik majd. A már piacon lévő 3,1 milliárd használt eszköz működtetése, felújítása és egyéb folyamatai viszont mindössze 16 százalékot tesznek ki. A környezetterhelés mértéke a megújuló energiaforrások kihasználásától is függ, az okostelefonok gyártása ugyanis rendkívül sok áramot fogyaszt – tették hozzá.

A hosszabb élettartam a közlemény szerint nemcsak a felhasználói szokásokat, hanem az iparág kilátásokat is átalakíthatja. Kevesebb értékesítés mellett az eladóknak új bevételi forrásokat kell találniuk, például médiaszolgáltatásokat értékesíthetnek, alkalmazásboltokat nyithatnak, és várhatóan az online tárhelyek iránti kereslet is erősödni fog. Az okostelefonok vásárlásához és lízingeléséhez kapcsolódó biztosítási díjak, pénzügyi termékek szintén megoldást jelenthetnek – tették hozzá.
A Deloitte ennek ellenére is számít drágulásra, de a gyártók fenntarthatósági kedvezményekkel csökkenthetik az áraikat – olvasható a közleményben.

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!