Zöldinfó
Elérte idei szezonális maximumát az Antarktisz feletti ózonlyuk
Szeptember 26-án érte el idei legnagyobb kiterjedését az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk – jelentette be az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).
Maximális kiterjedésekor az ózonlyuk 18,9 millió négyzetkilométeresre tágult, ami majdnem kétszerese Európa területének. Az ózonlyuk a sztratoszférának az a területe, ahol az ózonkoncentráció 220 Dobson-egység alá esik. A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is. Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki minden év szeptembere és novembere között. Az ózonréteg elvékonyodásáért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között.
Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek – az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezménynek – köszönhetően már sikerült korlátozni a CFC-gázok kibocsátását. A műholdas megfigyelések szerint az intézkedések jelentős hatással vannak az ózonlyukra, amely 2012-ben az elmúlt tíz év legkisebb kiterjedését érte el. Szakértői becslések szerint a lyuk a század közepére fog teljesen bezárulni – adta hírül a LiveScience című tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatók a közelmúltban arra a megállapításra jutottak, hogy az ózonlyuk némileg hozzájárulhat a globális felmelegedés erősödéséhez. Azáltal, hogy több energia beáramlását teszi lehetővé a légkör mélyebb részeibe, az ózonlyuk láthatólag átrendezte az Antarktisz feletti széljárási mintákat. Az elmozdulás, amely során a felhők közelebb sodródtak a Déli-sarkhoz, hatással van arra, hogy a felhők mennyi napsugarat vernek vissza és ezáltal a bolygó felmelegedésére is.
Zöldinfó
Virágos Magyarország: fókuszban a klímaadaptáció
Indul a Virágos Magyarország verseny helyszíni zsűrizése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több száz település nevezett Magyarország legismertebb környezetszépítő kezdeményezésére, a Virágos Magyarország versenyre, a pályázatok szakmai értékelése és a helyszíni zsűrizés a napokban indul – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a legtöbb pályázat Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest vármegyéből érkezett. A nevezések száma alapján ezúttal az Év főtere és a Virágzó közösség bizonyult a legnépszerűbb kategóriának. Tavalyhoz képest ugyanakkor a Virágos városi séták/faluséták kategória iránt ugrott meg az érdeklődés: ezekre 40 százalékkal több önkormányzat jelentkezett.
Idén minden harmadik település nyújtott be pályázatot tematikus díjakra, így elismerésben részesítik többek között az Év főterét, az Év fasorát, az Év óvodakertjét és az Év zöld innovációját. 2026-ban is kiemelt figyelem kíséri a Virágzó közösség-díjat, amely a helyi összefogással megvalósuló környezettudatos kezdeményezéseket ismeri el. A Virágos Magyarország szervezőbizottsága és a Visit Hungary idén is öt települési kategóriát díjaz, ezek a kisebb és nagyobb falvak, a 30 ezer fő alatti és feletti városok, valamint a budapesti kerületek. A versenyhez határon túli magyar ajkú települések is csatlakozhattak.
A Virágos Magyarország idén kiemelten keresi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek példát mutatnak a klímaadaptív zöldfelület-fenntartásban, a korszerű növényalkalmazásban, a csapadékvíz-hasznosításban és a fenntartható településüzemeltetésben. Idén csaknem 200-an – köztük kertész- és tájépítészmérnökök, zöldfelület-fenntartók és falugazdák – segítik a verseny sikeres lebonyolítását. A díjazott települések a novemberi díjátadó gálán vehetik át az elismeréseket. Közölték: Magyarország 2026-ban is képviselteti magát az 51 éves múltra visszatekintő Európai Virágos Városok és Falvak nemzetközi versenyén. Idén a falvak kategóriájában Etyek, míg a városok között Kecskemét képviseli hazánkat. A nemzetközi zsűri 2026. július 4. és 7. között látogat Magyarországra, hogy a helyszínen mérje fel a két települést.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés