Zöldinfó
Elérte idei szezonális maximumát az Antarktisz feletti ózonlyuk
Szeptember 26-án érte el idei legnagyobb kiterjedését az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk – jelentette be az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).
Maximális kiterjedésekor az ózonlyuk 18,9 millió négyzetkilométeresre tágult, ami majdnem kétszerese Európa területének. Az ózonlyuk a sztratoszférának az a területe, ahol az ózonkoncentráció 220 Dobson-egység alá esik. A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is. Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki minden év szeptembere és novembere között. Az ózonréteg elvékonyodásáért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között.
Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek – az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezménynek – köszönhetően már sikerült korlátozni a CFC-gázok kibocsátását. A műholdas megfigyelések szerint az intézkedések jelentős hatással vannak az ózonlyukra, amely 2012-ben az elmúlt tíz év legkisebb kiterjedését érte el. Szakértői becslések szerint a lyuk a század közepére fog teljesen bezárulni – adta hírül a LiveScience című tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatók a közelmúltban arra a megállapításra jutottak, hogy az ózonlyuk némileg hozzájárulhat a globális felmelegedés erősödéséhez. Azáltal, hogy több energia beáramlását teszi lehetővé a légkör mélyebb részeibe, az ózonlyuk láthatólag átrendezte az Antarktisz feletti széljárási mintákat. Az elmozdulás, amely során a felhők közelebb sodródtak a Déli-sarkhoz, hatással van arra, hogy a felhők mennyi napsugarat vernek vissza és ezáltal a bolygó felmelegedésére is.
Zöldinfó
Magyar kutatók fejlesztése forradalmasíthatja az akkumulátorgyártást
Környezetkímélőbb akkumulátorgyártás kezdődhet el Magyarországon.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Magyarország felkerülhet a világtérképre az akkumulátorgyártásban, nemsokára ugyanis elkezdődhet egy, az akkumulátorokban használható magyar fejlesztésű anód gyártása, amelynek a töltéstároló kapacitása sokkal jobb a most használt alapanyagokénál, az előállítása pedig környezetkímélőbb lesz – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója volt, akivel a Planet Budapesten is bemutatott és a március végéig tartó rendezvény helyszínén, a Vasúttörténeti Parkban beszélgetett az Onli nevű anódról, amely egy lítium-ion cellákhoz használható ónalapú ötvözet, és amely 13 év kutatómunka után jutott el mostanra a gyártási fázisba. Vida Ádám, aki egyben a fejlesztő Edortech Kft. ügyvezetője is, magyarázata szerint jelenleg az akkumulátorgyártás során az anód és katód aktív anyaggyártók által elkészített porokat a cellagyártók összekeverik ragasztókkal, oldószerekkel, és felragasztják fémfóliákra, amelyeket aztán behelyeznek az akkumulátorba. Ezeknek a fémfóliáknak a hővezetése azonban nem az igazi, ami problémát okozhat például a gyorstöltésnél, mivel “a hőmenedzsmentet nem tudja kezelni majd a cellából épített rendszer”, és emiatt tönkremegy idő előtt, valamint nő a tűzveszélyessége is.
A magyar technológia során azonban egy anód elektródát hoznak létre, amelyet elektrokémiával ráépítenek egy rézszalagra, ezáltal a hővezető képessége és az elektromos vezetőképessége is nagyságrendekkel nagyobb. A gyártásnál nem használnak se ragasztót, se vegyi anyagot, a vízfelhasználás “nulla”, a felhasznált anyagok mind beszerezhetők Európából, a termék ára pedig közelít a jelenleg leggyakrabban használt grafitéhoz, annak ellenére, hogy a sokkal drágább szilícium tulajdonságait hozza – sorolta az igazgató.
További előnyként említette, hogy az Onli töltéstároló kapacitása a grafithoz viszonyítva sokkal jobb, “nem kétszer annyi, nem is tízszer annyi, valahol a kettő között”, adaptálhatóság szempontjából pedig kiemelte, hogy meg lehet spórolni a gyártásnál a ragasztás utáni hőkezelést a kemencékben, ami rengeteg energiát és vizet fogyaszt. Arra a kérdésre, hogy ez a technológia az elektromos autók akkumulátorai mellett felhasználható-e majd a napelemek vagy a szélerőművek által megtermelt energia tárolásában is, Vida Ádám azt mondta, “segíthet”, mert a tárolókapacitás ugyanúgy jobb tud lenni, mint egy elektromos autó esetében.
Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapokban már elég komoly szakmai együttműködést folytattak amerikai, német, török cégekkel, még a Teslával is egyeztettek, ugyanakkor a Planet Budapesten történt bemutatkozásuk után több mint negyven további megkeresést kaptak. Arra a kérdésre, hogy mikor válhat ebből a találmányból olyan termék, amelyet már be lehet építeni az autókban használt akkumulátorokba, Vida Ádám azt válaszolta, hogy 2027 közepén indulhat az értékesítés, 2028 végén pedig az üzemi minőségű gyártás.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés