Zöldinfó
Elérte idei szezonális maximumát az Antarktisz feletti ózonlyuk
Szeptember 26-án érte el idei legnagyobb kiterjedését az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk – jelentette be az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).
Maximális kiterjedésekor az ózonlyuk 18,9 millió négyzetkilométeresre tágult, ami majdnem kétszerese Európa területének. Az ózonlyuk a sztratoszférának az a területe, ahol az ózonkoncentráció 220 Dobson-egység alá esik. A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is. Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki minden év szeptembere és novembere között. Az ózonréteg elvékonyodásáért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között.
Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek – az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezménynek – köszönhetően már sikerült korlátozni a CFC-gázok kibocsátását. A műholdas megfigyelések szerint az intézkedések jelentős hatással vannak az ózonlyukra, amely 2012-ben az elmúlt tíz év legkisebb kiterjedését érte el. Szakértői becslések szerint a lyuk a század közepére fog teljesen bezárulni – adta hírül a LiveScience című tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatók a közelmúltban arra a megállapításra jutottak, hogy az ózonlyuk némileg hozzájárulhat a globális felmelegedés erősödéséhez. Azáltal, hogy több energia beáramlását teszi lehetővé a légkör mélyebb részeibe, az ózonlyuk láthatólag átrendezte az Antarktisz feletti széljárási mintákat. Az elmozdulás, amely során a felhők közelebb sodródtak a Déli-sarkhoz, hatással van arra, hogy a felhők mennyi napsugarat vernek vissza és ezáltal a bolygó felmelegedésére is.
Zöldinfó
Egyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
A zártkertek piacát pörgette fel az Otthon Start Program.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A zártkerti ingatlanok piaca látványos élénkülést mutat 2026 első negyedévében, az Otthon Start Program kiterjesztése, és a 3 százalékos fix kamatú hitel lehetősége véget vetett a külterületi házak korábbi árhátrányának, azonnali, 12-18 százalékos drágulást váltott ki – közölte az alternativenergia.hu. Az elemzés szerint így a korábban nehezen hitelezhető zártkertek árai rohamosan zárkóznak fel a belterületi ingatlanokéhoz. Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője a közleményben kiemelte, a zártkertek esetében sok eladó már előre beépítette az árakba a hitelezhetőséget, így most nem ritka a 15-20 százalékos irányár-emelés sem. A Duna House közleménye szerint az agglomerációban egy zártkerti ház még 55-70 millió forintért is elérhető, miközben egy hasonló belterületi családi házért már 80-100 millió forintot kell fizetni. A kedvező hitelfeltételek szintén a szegmens felé terelik a vásárlókat, ugyanis a program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja a zártkertek esetében szinte soha nem jelent akadályt.
A Budapest környéki településeken, mint Érd, Dunakeszi és Szentendre, a zártkertek iránti érdeklődés 25-30 százalékkal ugrott meg az előző évhez képest. Érden egyetlen hónap alatt 63 millióról 70 millió forintra nőtt egy átlagos zártkerti ház ára. A vidéki nagyvárosoknál, például Debrecenben vagy Győrben, az ipari beruházások miatt megugró belvárosi árak elől menekülnek a vevők a külterületekre. Az ingatlanforgalmazó cég közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvező ár és a hitel lehetősége ellenére a zártkert továbbra is tartogat csapdákat. Példaként említik, ha az ingatlan nincs kivonva a művelés alól, a 60 napos kifüggesztési eljárás jelentősen lassíthatja az adásvételt. A bankok csak akkor adnak hitelt, ha van vezetékes áram, és az ivóvíz minőségét laborvizsgálat igazolja. A tisztán napelemes megoldásokat általában nem fogadják el fedezetként. Az értékbecslők gyakran óvatosabbak a külterületi ingatlanoknál, így az elvárt 10 százalékos önerő a valóságban akár a vételár 25 százalékára is emelkedhet – írták a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés