Zöldinfó
Elérte idei szezonális maximumát az Antarktisz feletti ózonlyuk
Szeptember 26-án érte el idei legnagyobb kiterjedését az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk – jelentette be az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).
Maximális kiterjedésekor az ózonlyuk 18,9 millió négyzetkilométeresre tágult, ami majdnem kétszerese Európa területének. Az ózonlyuk a sztratoszférának az a területe, ahol az ózonkoncentráció 220 Dobson-egység alá esik. A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is. Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki minden év szeptembere és novembere között. Az ózonréteg elvékonyodásáért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között.
Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek – az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezménynek – köszönhetően már sikerült korlátozni a CFC-gázok kibocsátását. A műholdas megfigyelések szerint az intézkedések jelentős hatással vannak az ózonlyukra, amely 2012-ben az elmúlt tíz év legkisebb kiterjedését érte el. Szakértői becslések szerint a lyuk a század közepére fog teljesen bezárulni – adta hírül a LiveScience című tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatók a közelmúltban arra a megállapításra jutottak, hogy az ózonlyuk némileg hozzájárulhat a globális felmelegedés erősödéséhez. Azáltal, hogy több energia beáramlását teszi lehetővé a légkör mélyebb részeibe, az ózonlyuk láthatólag átrendezte az Antarktisz feletti széljárási mintákat. Az elmozdulás, amely során a felhők közelebb sodródtak a Déli-sarkhoz, hatással van arra, hogy a felhők mennyi napsugarat vernek vissza és ezáltal a bolygó felmelegedésére is.
Zöldinfó
Sótalanítással készül Izrael a klímaváltozás okozta vízhiányra
Pályázatot írtak ki Izraelben a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító üzemére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Izraelben pályázatot írtak ki a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító üzemének megépítésére, és az ország valamennyi térségének az országos vízhálózatra kapcsolását tervezik – jelentette a Ynet hírportál. Az ország középső részén, Netanja és Hadera között, a Hefer-völgyben épülő sótalanító üzem várhatóan a világ legnagyobb ilyen létesítménye lesz, és évente mintegy 400 millió köbméter vizet állíthat majd elő – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Jehezkel Lifsic, az izraeli vízgazdálkodási hatóság vezetője elmondta, hogy Izrael a tervek szerint hét-nyolc év alatt megduplázza sótalanítási kapacitását, és néhány éven belül az ország valamennyi elszigetelt térségét – köztük a Golán-fennsíkot és az Arava-sivatagot, ahol mindeddig helyi kutakra támaszkodtak – rá szeretné kapcsolni az országos vízhálózatra. A vízgazdálkodási hatóság mintegy négymillió sékeles, vagyis hozzávetőleg négyszázmillió forintos kampányt indít a víztakarékosság ösztönzésére is, elsősorban a gyerekek körében.
“Ez nem ijesztgető kampány, hanem figyelemfelhívás. Ahogy az sem megengedett, hogy leszedjük a vadvirágokat, úgy a vízcsapot sem szabad nyitva hagyni” – mondta a szervezet vezetője a lapnak. Izraelben az utóbbi két évben aszály volt, de az öt, már működő sótalanító üzemnek köszönhetően nem alakult ki vízhiány. A 2024-2025-ös hidrológiai év volt a mérések kezdete óta a legszárazabb Izraelben, a 2025-2026-os hidrológiai évben azonban a csapadékmennyiség már elérte az átlag mintegy 90 százalékát.
Az előző évek hatása, valamint a csapadék évszakokon belüli eloszlása miatt azonban a vízkészletek természetes utánpótlása csak az átlag mintegy 70 százalékát érte el, és ezt a mezőgazdaság megérezte. Izraelben rendhagyó 2026-2027-es hidrológiai évre számítanak, a többi között a szuper El Nino-jelenség miatt. Az előrejelzések szerint október és december között a csapadék mennyisége a sokéves évi átlag mintegy 120 százaléka lehet, miközben ebben az időszakban általában az egész éves csapadékmennyiségnek csak mintegy 40 százaléka hullik le.
Lifsic szerint az éghajlatváltozás időszakában a hőmérséklet emelkedése és a csapadék intenzitásának növekedése a jellemző, vagyis a csapadék nagyobb része rövidebb idő alatt hullik le, ami hosszú távon a vízforrások természetes utánpótlásának csökkenéséhez vezet. Ezt a jövőben pótolni kívánják a természetvédelem érdekében a sótalanítókból nyert vízzel.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés