Zöldinfó
Elérte idei szezonális maximumát az Antarktisz feletti ózonlyuk
Szeptember 26-án érte el idei legnagyobb kiterjedését az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk – jelentette be az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).
Maximális kiterjedésekor az ózonlyuk 18,9 millió négyzetkilométeresre tágult, ami majdnem kétszerese Európa területének. Az ózonlyuk a sztratoszférának az a területe, ahol az ózonkoncentráció 220 Dobson-egység alá esik. A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is. Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki minden év szeptembere és novembere között. Az ózonréteg elvékonyodásáért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között.
Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek – az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezménynek – köszönhetően már sikerült korlátozni a CFC-gázok kibocsátását. A műholdas megfigyelések szerint az intézkedések jelentős hatással vannak az ózonlyukra, amely 2012-ben az elmúlt tíz év legkisebb kiterjedését érte el. Szakértői becslések szerint a lyuk a század közepére fog teljesen bezárulni – adta hírül a LiveScience című tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatók a közelmúltban arra a megállapításra jutottak, hogy az ózonlyuk némileg hozzájárulhat a globális felmelegedés erősödéséhez. Azáltal, hogy több energia beáramlását teszi lehetővé a légkör mélyebb részeibe, az ózonlyuk láthatólag átrendezte az Antarktisz feletti széljárási mintákat. Az elmozdulás, amely során a felhők közelebb sodródtak a Déli-sarkhoz, hatással van arra, hogy a felhők mennyi napsugarat vernek vissza és ezáltal a bolygó felmelegedésére is.
Zöldinfó
15 centimétert emelkedett a Duna vízszintje, újraindulhatnak a paksi blokkok
Jövő csütörtök-péntekre teljes kapacitással működhet az atomerőmű.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jövő csütörtök-péntekre teljes kapacitással működhet az atomerőmű – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök Pakson, ahonnan élő Facebook-videóban jelentkezett be. A kormányfő, aki mások mellett Gajdos László élő környezetért felelős miniszterrel tartott bejárást a Duna partján, elmondta: már biztos, hogy nem kell lekapcsolni az atomerőmű egyik turbináját sem – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: a munkálatoknak köszönhetően emelkedett a vízszint, így vasárnap éjféltől elkezdik ütemezetten visszakapcsolni a jelenleg nem működő blokkokat. Jövő csütörtök-péntekre újra 2000 megawatt kapacitással termelhet az atomerőmű – közölte.
Az épülő fenékküszöb visszaduzzasztó hatásának köszönhetően 15 centimétert emelkedett a Duna vízszintje, és az erőmű felé vezető hidegvizes csatornában is több mint 5 centimétert nőtt a víz szintje. A létesítménnyel a mostaninál esetleg alacsonyabb vízszint mellett is megőrizhető lesz az atomerőmű működése teljes kapacitással – tette hozzá. Hangsúlyozta, az ország naponta milliárdokat spórol majd azzal, hogy be tudják üzemelni a paksi atomerőművet, “nyers számítás” szerint az atomerőmű kiesése havonta 50 milliárd plusz kiadást jelent a költségvetésnek.
A kőépítmény költsége bruttó 6,7 milliárd forint, de csaknem 200 ezer tonna követ ajánlottak fel vállalkozások, amelynek jelentős mennyiségét a helyszínre tudnak szállítani. A végleges költség jóval alacsonyabb lesz – jegyezte meg. Arról is beszélt, hogy az ország nemcsak az első energiakrízisnél fogott össze, hanem most is “csodálatos nemzeti összefogást láttunk”.
Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese elmondta, szerdán 5000 köbméter kő érkezett a helyszínre, a dunai fenékküszöbbe eddig 15 ezer köbméter követ építettek be. Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetője többek között arról számolt be, hogy 326 felajánlás érkezett a vízi létesítmény építéséhez.
A paksi atomerőmű több blokkját a hűtéshez hideg vizet biztosító Duna alacsony vízállása miatt augusztus elején kellett leállítani, augusztus 2. óta csak a 2. blokk két turbinája üzemel teljes kapacitással. A kormány múlt szerdán döntött arról, hogy az atomerőmű közelében a folyón fenékküszöböt építenek, amely a vízszint emelésével lehetővé teszi az erőmű újraindítását.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés