Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energetikai együttműködésről állapodott meg három önkormányzat

Lakóépületek, iskolák, középületek fűtési rendszerét korszerűsítik és alapozzák megújuló energiaforrásra abban a beruházási programban, amelynek tervét Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre polgármestere mutatta be egy energetikai fórum sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.

Létrehozva:

|

A három önkormányzat konzorciumot alkotva sikeresen pályázott a European City Facility (EUCF) – Városokkal a városokért programra. Ennek eredményeképp elkészült Óbuda-Békásmegyer, Újpest és Szentendre egységes energetikai beruházási koncepciója, amelyet a három polgármester, Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), Déri Tibor (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) és Fülöp Zsolt (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület) mutatott be az EUCF Energia Fórum és Infónap elnevezésű konferencián. A koncepció bemutatása utáni sajtótájékoztatón a három polgármester együttműködési nyilatkozatot írt alá, ezzel megerősítve a sikeres pályázattal indult partnerségüket. A koncepció szerint 185 helyszínen terveznek beruházást: Óbuda-Békásmegyeren 58 lakóépület; 14 középület; a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. telephelyei érintettek a fejlesztésekben. Újpesten 29 középület (iskola, óvoda, bölcsőde és szociális épület); 12 kereskedelmi és egészségügyi épület; 68 lakóépület került a projektbe. Szentendrén a tervek szerint a távhőszolgáltató fűtőműve újul meg, illetve egy naperőmű létesül.

Elhangzott: amennyiben sikerül a konzorciumnak bevonni a szükséges forrásokat, a most előkészített beruházások már középtávon hozzájárulhatnak a lakosság megélhetési költségeinek mérsékléséhez. Ehhez hozzájárulhat számos óbudai és újpesti lakóépület szigetelése, nyílászárócseréje, fűtési rendszerének korszerűsítése. Az önkormányzatok szándéka szerint a lakóépületek többségében az épületek fűtési rendszerét részben vagy teljes mértékben megújuló energiára akarják alapozni. A projektben szereplő összes lakóépület, intézmény és a szolgáltatószektor által használt épületek tetején napelemeket kívánnak létesíteni.

“Hiszünk abban, hogy az energiaválság megoldása csak hosszú távon és összefogás mentén, valós beruhásokkal érhető el. Jelen összefogás pedig fenntartható fejlesztési pályára állítja mind a három önkormányzatot” – mondta Kiss László, leszögezve: projektjük megvalósulásához elengedhetetlen az európai uniós és az állami támogatás. Közölte: mai áron a három település által kilátásba helyezett fejlesztések beruházási összértéke 120 milliárd forint. Ez azonban az infláció miatt napról napra emelkedik, tehát szó szerint napi az ár – mondta. Hozzátette, a megvalósítás kezdete a kormányzat uniós tárgyalásainak sikerétől függ; ideális esetben 2027-ig be lehetne fejezni a programot. Az eddig Magyarországon nem létező energiaközösségekhez állami szabályozásra van szükség – mondta Fülöp Zsolt.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!