Zöldinfó
Energiahivatal: a rendszerhasználati díjak októberi változása nem érinti az átlagosnál kevesebbet fogyasztó háztartásokat
Az október 1-jével kezdődő új gázév rendszerhasználati díjakat érintő árváltozása továbbra sem növeli az átlagfogyasztással rendelkező háztartások energiaköltségeit – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Az új gázév október 1-jén életbe lépő, a rendszerhasználati díjakkal kapcsolatos árváltozása azokat érinti, akik a rezsivédett átlagfogyasztás (évi 63 645 megajoule, azaz legalább 1729 köbméter) felett is fogyasztanak földgázt. A rendszerhasználati díj változása miatt a fogyasztók által fizetendő, versenypiaci költségeket tükröző földgázár – ami jóval alacsonyabb a tényleges világpiaci árnál – október 1-jétől megajoule-onként 21,4 forint helyett 22 forint lesz – ismertette a hivatal. A MEKH kiemelte: a földgázellátás biztonságát a fizikai infrastruktúra minősége és hatékony működtetése garantálja, ezért különösen fontos, hogy a rendszer működéséhez szükséges költségek fedezete a rendszerhasználati díjakon keresztül a rendszerüzemeltetők rendelkezésére álljon.
A rendszerhasználati díjakat minden gázévben az európai uniós és hazai jogszabályokhoz igazodva, szigorúan költségalapon, a legkisebb költség elve alapján határozzák meg – hangsúlyozta az energetikai hivatal. Hozzátette, hogy a rendszerhasználati díjakból a rendszerüzemeltetőknél többlet profit nem keletkezik. Az indokolt költségek induló szintjét a hivatal négyévente, az árszabályozási ciklust megelőző eszköz- és költség-felülvizsgálat során határozza meg, majd pedig az árszabályozási cikluson belül minden gázévet megelőzően indexálja azokat, figyelembe véve az inflációt és a munkaerő-költségek változását, valamint a felhasznált gázmennyiségtől függő költségek esetében figyelembe veszi a földgáz piaci árának változásait. Az indokolt költségek közé tartozik egyebek mellett a rendszerüzemeltetéshez szükséges befektetett eszközök (vezetékek, kompresszorok, gázátadó állomások, irányítóközpontok, tárolói létesítmények) megtérülését biztosító tőkeköltség, a nyomásfokozáshoz, a kompresszorozáshoz és egyéb rendszerüzemeltetői tevékenységekhez felhasznált gáz költsége, a gázmérők költsége, valamint a rendszerüzemeltetőknél felmerülő munkaerőköltség.
A díjakban fedezett költségek közül a rendszerüzemeltetéshez felhasznált energia beszerzési költsége az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, továbbá az indexáláshoz figyelembe vett inflációs indikátorok magas szintje is díjnövelő hatású – hívta fel a figyelmet az energiahivatal – jelezte a MEKH.
mti
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
