Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiahivatal: tavaly is emelkedett a távhőt használó lakossági díjfizetők száma

Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2021-ben is megközelítette a százat, a lakossági díjfizetők száma tavaly 663 ezer volt a 2020-as 660 ezer után – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványában.

Létrehozva:

|

Az MEKH csütörtöki közleményében arról is beszámolt, hogy a megtermelt távhő csaknem 69 százalékát, 29 841 terajoule-t (TJ) földgázból állítják elő, de jelentős még a biomassza, a geotermikus energia és a hulladék termikus hasznosítása is. Tavaly 27 765 TJ volt a távhőszolgáltatók által értékesített hő mennyisége (2020-ban 25 703 TJ), ebből lakossági felhasználás 20 835 TJ volt, az egyéb felhasználóknak értékesített mennyiség 6929 TJ-t tett ki. A legtöbb, lakosságnak szolgáltatott hőt Budapesten értékesítették a távhőszolgáltatók, de jelentős mennyiséget használtak fel 2021-ben még Miskolcon, Debrecenben, Pécsen és Szegeden is. A távhőnek kiemelt szerepe van a megújuló energiák térnyerésében, mert a távhőrendszerek szinte bármilyen energiahordozót be tudnak fogadni, ezzel többek között a nagyvárosi levegőtisztaság-védelem szinte megkerülhetetlen szereplőjévé is válnak – hangsúlyozta a MEKH.

Zöld Energia

Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!

Új szabályozás lépett életbe július 1-jén, amely előírja a háztartási napelemes rendszerek adatainak regisztrálását a rugalmasabb hálózatirányítás érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség lépett életbe a hazai háztartási napelemes rendszerek üzemeltetői számára. A szabályozás célja, hogy pontosabb kép készüljön az otthoni áramtermelésről és fogyasztásról, ami megkönnyíti az energiarendszer rugalmas és biztonságos irányítását. Az intézkedést az Energiaügyi Minisztérium kezdeményezte, illeszkedve a klímavédelmi vállalásokhoz és a nemzeti energiaszuverenitás erősítéséhez. A napenergia hazai adottságok mellett kiemelten fontos megújuló forrás, szerepe várhatóan tovább nő. Háztartási méretű kiserőműnek minősül minden olyan villamosenergia-termelő berendezés, például napelemes rendszer vagy kisebb szélerőmű, amelynek névleges teljesítőképessége legfeljebb 50 kVA, és az adott felhasználási hely hálózatból vételezett áramigényét csökkenti. Az új előírás minden HMKE-t üzemeltető magánszemélyre és cégre vonatkozik, függetlenül attól, hogy a rendszer korábban vagy most kerül telepítésre.

Az adatszolgáltatás két típusú információra terjed ki. Az első a törzsadatok köre, vagyis az inverter beazonosításához szükséges alapadatok megadása a kijelölt online felületen. A második a termelési adatok köre, amely az inverter működéséből származó műszaki információkat jelenti. A rendelet szerint a július 1. előtt üzembe helyezett rendszerek tulajdonosai 60 napon belül kötelesek pótolni a törzsadatokat. A termelési adatok továbbítását azok az inverterek tudják teljesíteni, amelyek jelenlegi állapotukban adatkapcsolatra képesek. Amennyiben az adott típus és telepítés nem alkalmas hálózati adatküldésre, a kötelezettség az inverter bármilyen okból történő cseréjéig nem áll fenn. A már működő HMKE-k üzemeltetőit az adatszolgáltatás miatt semmilyen fejlesztési vagy működtetési többletköltség nem terhelheti.

Az újonnan induló rendszerek esetében szigorúbbak a követelmények. A július 1. után benyújtott üzembe helyezési kérelmeknél az azonosításhoz szükséges törzsadatokat az elosztói engedélyes adja át, így a felhasználónak ezzel nincs külön teendője. Ugyanakkor a termelési adatszolgáltatás feltételeinek biztosítása és folyamatos teljesítése már kötelező, vagyis új HMKE csak adatkapcsolatra alkalmas inverterrel helyezhető üzembe. Kivételt az internetlefedettség hiánya vagy igazoltan nem megfelelő minősége jelenthet.

Advertisement

A termelési adatok továbbítására két megoldás közül lehet választani. Ha a tulajdonos a telepítéskor gyártói adatkapcsolatot létesít, akkor a FEAK Zrt. és az adott gyártó közötti megállapodás alapján az adatok automatikusan, háttérben jutnak el a rendszerirányítás felé. Ha valaki nem kíván gyártói kapcsolódást, akkor saját költségén telepített külső adatgyűjtő eszközzel teljesítheti a kötelezettséget. A már meglévő, de adatkapcsolatra nem képes inverterek esetén a fent említett mentesség életbe lép, és a csere időpontjáig nem szükséges külön beruházás.

A szabályozás összességében a rendszerátláthatóságot és a hálózat stabilitását szolgálja. A pontosabb, valós idejű adatok lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók és a döntéshozók megalapozottabban reagáljanak a napenergia termelés ingadozásaira, hatékonyabban tervezzék a hálózati fejlesztéseket, és hosszabb távon még több megújuló kapacitást integráljanak a hazai villamosenergia-rendszerbe. Az érintetteknek érdemes ellenőrizniük saját rendszerük képességeit és a határidőket, hogy a kötelezettséget zökkenőmentesen teljesítsék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák