Zöld Energia
Energiahivatal: tavaly is emelkedett a távhőt használó lakossági díjfizetők száma
Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2021-ben is megközelítette a százat, a lakossági díjfizetők száma tavaly 663 ezer volt a 2020-as 660 ezer után – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványában.
Az MEKH csütörtöki közleményében arról is beszámolt, hogy a megtermelt távhő csaknem 69 százalékát, 29 841 terajoule-t (TJ) földgázból állítják elő, de jelentős még a biomassza, a geotermikus energia és a hulladék termikus hasznosítása is. Tavaly 27 765 TJ volt a távhőszolgáltatók által értékesített hő mennyisége (2020-ban 25 703 TJ), ebből lakossági felhasználás 20 835 TJ volt, az egyéb felhasználóknak értékesített mennyiség 6929 TJ-t tett ki. A legtöbb, lakosságnak szolgáltatott hőt Budapesten értékesítették a távhőszolgáltatók, de jelentős mennyiséget használtak fel 2021-ben még Miskolcon, Debrecenben, Pécsen és Szegeden is. A távhőnek kiemelt szerepe van a megújuló energiák térnyerésében, mert a távhőrendszerek szinte bármilyen energiahordozót be tudnak fogadni, ezzel többek között a nagyvárosi levegőtisztaság-védelem szinte megkerülhetetlen szereplőjévé is válnak – hangsúlyozta a MEKH.
Zöld Energia
Kevesebb jut a napelemes korszerűsítésre? Az Alkotmánybíróság dönt a vitatott milliókról
Alkotmánybírósági felülvizsgálatot kezdeményez a Fidesz az Otthoni Energiatároló Program támogatásának utólagos csökkentése miatt, miközben a minisztérium szerint így több család juthat forráshoz.
A pártszövetség felszólította a kormányt, hogy a már megítélt támogatások csökkentése helyett inkább a program teljes keretösszegét növelje, ezzel lehetővé téve, hogy minél több háztartás telepíthessen energiatárolót, és mérsékelhesse a rezsiköltségeit.
Az energiatárolók árcsökkenésével indokolja a módosítást a minisztérium
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium szeptember 28-án közölte, hogy felülvizsgálta a 2026 elején elindított Otthoni Energiatároló Programot, és annak módosításáról döntött. A tárca indoklása szerint a változtatás során figyelembe vették, hogy az energiatárolók ára jelentősen csökkent a program meghirdetése előtt elvégzett piaci felmérés óta. A minisztérium szerint az árcsökkenés lehetőséget teremt arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokból több pályázót támogassanak. A módosítások nyomán a várakozások szerint összesen mintegy 57 ezer nyertes részesülhet támogatásban, és a kedvezményezettek akár a korábban tervezettnél jobb minőségű, nagyobb kapacitású energiatároló berendezéseket is beszerezhetnek.
A GEM közleménye felidézte, hogy az Otthoni Energiatároló Programot az előző kormány hirdette meg 2026 elején, összesen 105 milliárd forintos keretösszeggel. A tájékoztatás szerint az eredeti konstrukcióban 42 ezer nyertes értesítését az országgyűlési választás előtti napokra időzítették. A program célja, hogy a háztartások energiatárolók telepítésével hatékonyabban használhassák fel a napelemes rendszereik által megtermelt villamos energiát. Az akkumulátoros tárolás lehetővé teszi, hogy a napközben előállított, de azonnal fel nem használt energiát később, például az esti órákban fogyasszák el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaNem sütött tisztán a nap a napelemes pályázatok felett