Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiahivatal: tavaly is emelkedett a távhőt használó lakossági díjfizetők száma

Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2021-ben is megközelítette a százat, a lakossági díjfizetők száma tavaly 663 ezer volt a 2020-as 660 ezer után – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványában.

Létrehozva:

|

Az MEKH csütörtöki közleményében arról is beszámolt, hogy a megtermelt távhő csaknem 69 százalékát, 29 841 terajoule-t (TJ) földgázból állítják elő, de jelentős még a biomassza, a geotermikus energia és a hulladék termikus hasznosítása is. Tavaly 27 765 TJ volt a távhőszolgáltatók által értékesített hő mennyisége (2020-ban 25 703 TJ), ebből lakossági felhasználás 20 835 TJ volt, az egyéb felhasználóknak értékesített mennyiség 6929 TJ-t tett ki. A legtöbb, lakosságnak szolgáltatott hőt Budapesten értékesítették a távhőszolgáltatók, de jelentős mennyiséget használtak fel 2021-ben még Miskolcon, Debrecenben, Pécsen és Szegeden is. A távhőnek kiemelt szerepe van a megújuló energiák térnyerésében, mert a távhőrendszerek szinte bármilyen energiahordozót be tudnak fogadni, ezzel többek között a nagyvárosi levegőtisztaság-védelem szinte megkerülhetetlen szereplőjévé is válnak – hangsúlyozta a MEKH.

Zöld Energia

Közösségi tulajdon erősítheti a szélerőművek társadalmi elfogadottságát

Több előnnyel is jár, hogy az energiaközösségek tulajdont szerezhetnek szélerőművekben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország üdvözli, hogy az új szélerőmű-kapacitások létesítésére kiírt pályázat lehetőséget biztosít a helyi megújulóenergia-közösségeknek tulajdonrész szerzésére, ami erősítheti a projektek társadalmi elfogadottságát, miközben a beruházások gazdasági hasznából is részesülhetnek – tájékoztatták az MTI-t. Az alternativenergia.hu közleményében Éger Ákos, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnöke, kiemelte, már a pályázati kiírás társadalmi egyeztetése során javasolták ezt a megoldást, mert ezzel a helyi közösségek a szélerőmű beruházások haszonélvezői lehetnek. A szervezet nemzetközi példákra, köztük a dán modellre is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a közösségi szélerőmű-tulajdon akkor működhet hatékonyan, ha megfelelő jogi, pénzügyi és szakmai támogatás társul hozzá.

Álláspontjuk szerint a részletszabályok mellett célzott pénzügyi eszközökre is szükség van, mert a tulajdonszerzés jelentős forrásokat igényelhet. A finanszírozás mellett az információkhoz való hozzáférés, és a kisebbségi tulajdonosok jogi védelme is fontos, valamint az is, hogy ne a beruházó érdekköréhez kötődő szervezetek szerezzék meg a tulajdonrészeket. Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország szerint hosszabb távon az energiamegosztás révén a helyben termelt villamos energia előnyeiből közvetlenül részesülhetnek a térség vállalkozói, lakói és önkormányzatai. Jelezték, hogy készek együttműködni a kormánnyal és a szakmai szereplőkkel a részletszabályok, finanszírozási megoldások és mintadokumentumok kidolgozásában.

Az energiaközösségek lényege, hogy a helyben megtermelt energia helyben hasznosuljon, és előnyei is a közösségnél maradjanak. A közösen telepített napelemek, energiatárolók és más megújuló megoldások mellett energiahatékonysági fejlesztéseket és szemléletformáló programokat is ösztönözhetnek. Így a résztvevők csökkenthetik energiaszámláikat és nagyobb kontrollt szerezhetnek saját energiaellátásuk felett – ismerteti honlapján az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák