Zöld Energia
Energiahivatal: tavaly is emelkedett a távhőt használó lakossági díjfizetők száma
Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2021-ben is megközelítette a százat, a lakossági díjfizetők száma tavaly 663 ezer volt a 2020-as 660 ezer után – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) közös kiadványában.
Az MEKH csütörtöki közleményében arról is beszámolt, hogy a megtermelt távhő csaknem 69 százalékát, 29 841 terajoule-t (TJ) földgázból állítják elő, de jelentős még a biomassza, a geotermikus energia és a hulladék termikus hasznosítása is. Tavaly 27 765 TJ volt a távhőszolgáltatók által értékesített hő mennyisége (2020-ban 25 703 TJ), ebből lakossági felhasználás 20 835 TJ volt, az egyéb felhasználóknak értékesített mennyiség 6929 TJ-t tett ki. A legtöbb, lakosságnak szolgáltatott hőt Budapesten értékesítették a távhőszolgáltatók, de jelentős mennyiséget használtak fel 2021-ben még Miskolcon, Debrecenben, Pécsen és Szegeden is. A távhőnek kiemelt szerepe van a megújuló energiák térnyerésében, mert a távhőrendszerek szinte bármilyen energiahordozót be tudnak fogadni, ezzel többek között a nagyvárosi levegőtisztaság-védelem szinte megkerülhetetlen szereplőjévé is válnak – hangsúlyozta a MEKH.
Zöld Energia
Jelentősen nőtt a tűzifa és a faapríték felhasználása az energiatermelésben
Tavaly 10,7 százalékkal nőtt az energetikai célú biomassza-felhasználás.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A biomassza-alapanyagot felhasználó magyarországi erőművek, fűtőművek és ipari kazánokat üzemeltető vállalkozások energiatermeléshez elsősorban faaprítékot, vagyis erdei aprítékot, fűrészport és kérget használtak fel 2025-ben – írja az alternativenergia.hu. Az összes elégetett alapanyagnak ez a 38,8 százalékát adta 1240,3 ezer tonnás mennyiségben, az éves emelkedés 23 százalék. A tűzifa-felhasználás 105 százalékos emelkedéssel elérte a 736 ezer tonnát, és a felhasználás 23 százalékát adta. A fennmaradó részt faipari melléktermékek, feldolgozóipari és egyéb alapanyagok, valamint gabonaszalma biztosította – írták.
Biogáztermeléshez 3,4 millió tonna biomasszát használtak fel, ebből 44,7 százalékot a szennyvíztisztító üzemekben hasznosított iszap tett ki. A feldolgozóipari alapanyagok, melléktermékek, hulladékok 31,4 százalékot tettek ki. Ennek 26,8 százalékát a söripari melléktermékek, 15,4 százalékát a tej termékgyártásból származó alapanyagok adták. Az állati trágya az összes felhasználás 18,6 százalékát, 625,4 ezer tonnát tett ki. A beszámoló 235 erőmű, fűtőmű, biogázüzem és biomasszakazánnal rendelkező vállalkozás adatait összesíti. Nullás jelentést 33 vállalkozás küldött működési szünet, karbantartás, termelésleállás miatt – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
