Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-fórum: a zöld átmenet helyett a túlélés vált az elsődleges szemponttá

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője – hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Létrehozva:

|

Kőrösi Csaba hangsúlyozta, hogy a rendszerszintű problémákra rendszerszintű megoldásokkal és változtatásokkal kell válaszolni. Kifejtette, hogy az ukrajnai háború komoly nyomot hagyott a zöld átálláshoz való viszonyon, átrendezte a prioritásokat, elsődlegessé a túlélés, illetve a győzelem szempontja vált, minden más ezután következik. Ugyanakkor hozzátette, hogy a háború miatti energiaválság nyomán igény van az energiafüggetlenség növelésére, ami fokozhatja a megújuló energiaforrások használatát, és ez végső soron hozzájárulhat a zöld átálláshoz. A fórumon Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte mellett a világ számos országának ifjúsági képviselői vettek részt. Ziga Ciglaric, Szlovénia ENSZ ifjúsági delegáltja többi között arról beszélt, hogy a fiatalok frusztráltak, és sokan nincsenek tudatában annak, hogy a klímaváltozás hatásai nem a jövőben lesznek érzékelhetők, hanem már napjainkban is azok. Mint mondta, a klímatudatosságban a gyerekek generációja sok tekintetben jobban áll, mint a szülőké, ugyanakkor a fiatalok nem tudnak eleget a klímaváltozásról.

Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium európai uniós műhelyének vezetője kifejtette, hogy a fiatalok félelme jogos, és vannak köztük, akik a reményt is elvesztették a jövőben. Ennek jele, hogy vannak, akik ma nem látják értelmét a családalapításnak, gyermekvállalásnak. Az uniós szakjogász, korábbi európai uniós diplomata ugyanakkor hozzátette, a fiatalok dühbe forduló félelmét a megoldás felé vezető útra kell terelni, mert ez a düh  megoldási javaslatok nélkül öncélúvá válik. Hubertus Ruel, a Mathias Corvinus Collegium holland vendégoktatója, nemzetközi kapcsolatok szakértő a gazdagabb országok felelősségére is rámutatott. Mint mondta, nem teljesítették maradéktalanul a legutóbbi ENSZ-klímacsúcson tett vállalásukat, miszerint 100 milliárd dollárt különítenek el a szegény államok részére az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére. A gazdagabbaknak többet kell tenniük a szegényebb országok fiataljainak segítésében is – hívta fel a figyelmet. Az ENSZ székházában kedden tartott kerekasztal-konferenciát megelőzte egy hétfői kiállításmegnyitó, amely a magyar ifjúsági ENSZ-küldött, Kovács Domokos kezdeményezésére a hulladékgazdálkodásra hívja fel a figyelmet a művészet eszközeivel, Művészet és fenntarthatóság címmel a New York-i ENSZ-központban.

 

mti

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!