Folytatódik Idén is a Vadvirágos Budapest program, amelyben 38 “rovarbarát” zöldfelületet jelöltek ki majdnem harminc hektáron – hangzott el a Főpolgármesteri Hivatal háttérbeszélgetésén.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a tavaly indult, a biodiverzitás növelését célzó program eredményei már most megmutatkoznak: új, a területre jellemző növényfajok jelentek meg Budapesten. A tapasztalatok alapján néhány dolgon változtatnak, például javítani kívánnak az úgynevezett méhlegelőknél elhelyezett helyszíni tájékoztatáson – mondta. Kerpel-Fronius Gábor kijelentette: hisz abban, hogy ez egy jó program, amelyet az emberek szeretni fognak. Bardóczi Sándor főtájépítész elmondta, a Vadvirágos Budapest programhoz hasonlóak nyugat-európai nagyvárosokban és az Egyesült Államokban legalább tíz-tizenöt éves hagyományokra tekintenek vissza. A “túliparosított” mezőgazdaság a rendkívül sok vegyszerrel egyre hatékonyabban pusztítja a hasznos rovarokat, miközben felismerték, hogy ezen hasznos rovarok egyik ökológiai menedékét a nagyvárosok jelentik. A kijelölt területek a hatmillió négyzetméter fővárosi kaszált gyep 4,5 százalékát érintik. Ezeken a helyeken az évi nyolc-tíz helyett csak egy-két alkalommal kaszálnak, így a növényeknek van idejük virágozni, magot érlelni és terjeszteni.

A klímaváltozás elleni küzdelemról szólva elmondta, hogy az ilyen területeken alacsonyabb hőmérsékletet lehet mérni, mint a kaszáltgyeprészeken. Ha az előbbi területekből sok van a városban, az a helyi klímára, a hőszigetekre kedvező hatást gyakorol – mutatott rá Bardóczi Sándor. A területek átalakulása több évet vesz igénybe, és a természetes átalakulás “csúcsaként” esetenként megjelenhetnek védett növények is. Ugyanakkor már most több védett növényfaj – méhbangó, budai imola, Duna-völgyi csillagvirág – jelent meg több helyen – közölte a főtájépítész. A méhlegelőkön az intenzíven kaszált gyepekhez képest sokszínűbb az elővilág: 2-4-szer több növényfaj és 2,5-szer több és többféle beporzó rovar figyelhető meg.

Bardóczi Sándor kérdésre válaszolva elmondta, a parlagfű nem az olyan területeket szereti, mint amilyenek a kijelölt, regenerálódó helyek, ahol a természetes növényzet egy idő után kiszorítja a parlagfüvet. Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezetője, a Vadvirágos Budapest program szakmai vetője arról beszélt, hogy az elmúlt 50-60 évben vált jellemzővé a nagyvárosokban az intenzív kaszálás, régebben erre nem volt ekkora igény. Ehhez hozzászoktunk, de rájöttünk, hogy az intenzívebben kezelt területek sokkal melegebbek – mondta, kiemelve: ha újra hozzá tudunk szokni az egyébként természetes állapotokhoz, akkor vissza lehet jutni a környezetnek sokkal jobb kezelési módhoz.

A háttérbeszélgetésen közreadott tájékoztató szerint kiderült az is, hogy például a kutyák számára veszélyes toklászok (az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalásza) nem szaporodtak a vadvirágos gyepeken, hiszen ez a gyomnövény éppen a sokszor zavart, rossz állapotú területeken található. Az egyetlen kijelölt terület, ahol kisebb mértékben megjelentek a toklászok – amelyet a Főkert le is kaszált – az Óbudai-sziget egyik korábban rendszeresen letaposott része volt – írták. Kiemelték, a szakemberek az észrevételek és egyeztetések alapján módosítottak több helyszínt vagy kezelési módot. Mint olvasható, a területek kijelölésénél a parkhasználati szempontból kevéssé frekventált, félreesőbb parkterületeket, ember által nem vagy alig járt rézsűket, útközöket, növénnyel beültetett elválasztósávokat kerestek.

Ha lakókocsira gondolunk, valószínűleg nem egy ultramodern, napelemes, elektromos autó jut az eszünkbe, amiben a tágas helyeken kívül minden megtalálható ahhoz, hogy kényelmesen érezzük magunkat.

Holland diákok azonban most pontosan ilyen kocsi prototípusát építették meg. Stella Vita – úgy hangzik, mint valami luxusszálloda neve, vagy egy igen drága ásványvíz, pedig valójában egy elektromos, környezetbarát lakókocsi prototípusát hívják így, amit eindhoveni diákok egy csapata épített meg. Az már biztos, hogy az elektromos autók megváltoztatják majd, hogyan közlekedünk – de ha erről van szó, általában inkább a városi közlekedésre, vagy rövid távú autózásra gondolunk, és nem arra, hogy egy elektromos, teljesen környezetbarát lakókocsival vágunk neki az országnak, vagy akár a kontinensnek. Eindhoveni gyerekek egy csoportja egyáltalán nem ilyen szűk látókörű: a Solar Team Eindhoven (Eindhoveni Szolárcsapat) huszonkét tanulója olyan lakókocsi-prototípust épített, ami teljesen zöld, napenergiával működik, és elektromos.

A Stella Vita fantázianévre keresztelt jármű az Eindhoveni Műszaki Egyetem diákjainak fejéből pattant ki. Nem elég, hogy az autó elektromos, még napenergiával is működik, az így kapott áram pedig a lakókocsi számos funkcióját el tudja látni. A naposabb időben a jármű akár 730 kilométert is el tud menni a szolárpanelek segítségével, az így nyert energiával pedig még a kávéfőző is működtethető, sőt, a tévét is lehet nézni, miközben töltöd a telefonodat, vagy éppen zuhanyzol. A lakókocsi felugró tetővel is rendelkezik, amely megnöveli a belmagasságot, így sokkal könnyebb kiegyenesedve főzni, dolgozni, vagy bármi mást csinálni benne.

Első blikkre talán furcsának tűnhet a lakókocsi dizájnja, de valójában minden funkcionális rajta. A hosszú tetőre szükség volt a szolárpanelek miatt, és a jármű egész formatervezése a praktikusság, az aerodinamikai szempontok és a helymaximalizálás céljából született. Ami a szolárpaneleket illeti, még két szettnyi megbújik a tető alatt belőlük, amit álló helyzetben lehet előhúzni.

Arról egyelőre nincs adat, hogy milyen akkumulátor dolgozik a kocsiban. A diákok szeptember 19-én indultak el európai körútjukra a Stella Vitával, a cél Spanyolország legdélebbi csücske. Az úton kizárólag napelemet fognak használni energiaforrásként. Valószínűleg így még azért kicsit problémás lesz az út, de talán már nem kell sokat várnunk ahhoz, hogy a napelemes elektromos lakókocsik a mindennapi valóságunkká váljanak.

Képek: Stella Vita Facebook

Az egyedi konstrukció meghódította a piacot. Az ökokapszula egy 750W szélturbinával és egy 880W napelemmel rendelkezik, s mind a két berendezés rá van kötve a 10 kWh akkumulátorra.

Emellett a kis méretű otthon összegyűjti a tetőről az esővizet, amelyet aztán egy szűrő segítségével tisztít meg.  A vécé egy biokomposztálóból áll, de a jövőben várhatók olyan modellek is, amelyek eltüzelik majd a keletkező anyagokat. A teljes ház 1350 kilogrammot nyom, mindezt az teszi lehetővé, hogy a külső borítás szénszálba burkolt alumínium. Az egyetlen problémát a kis méret mellett az jelenti, hogy az ökokapszula jelenleg nagyon drága: az ára 79 900 euró vagyis 24.850.000 forint, amely négyzetméterenként 3.017.000 forintot jelent.

forrás: alternativenergia.hu