Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fénnyel tölti mobilunkat a szupertöltő

Létrehozva:

|

A Microsoft kütyüje mesterlövészként célozza be mobiltelefont és fénynyalábokkal tölti fel az akkumulátort. A Microsoft Research kutatóközpont három pekingi munkatársa AutoCharge néven fejlesztett ki egy teljesen új elgondoláson alapuló, vezeték nélküli mobiltöltési megoldást, amelyet a ComputerWorld mutatott be.

Ez a már boltokban is kapható vezeték nélküli töltőkkel ellentétben nem indukciós töltést használ, így nem csak néhány centiméteres távolságból működik.

Megkeresi és feltölti a mobilt
A jelenleg prototípusként létező megoldás lelkét egy PC-re kapcsolt Kinect mozgásérzékelő kamera és egy szupererős ledlámpa alkotja. A kamerát a szoba mennyezetére szerelték fel: alapesetben ez keresőmódban működik, vagyis tölteni való mobiltelefonokat keres az alatta lévő asztalon. Ha képfelismerő algoritmusa észlel egy készüléket – pontosabban egy okostelefonéhoz hasonló alakú tárgyat -, egy célzott fénysugarat irányít rá.
Ekkor a töltési mód kapcsol be: a microsoftos kutatók egy fókuszálható fényű, UltraFire CREE XM-L T6 márkajelzésű ledes zseblámpát használtak erre. A Magyarországon is kapható, néhány ezer forintos profi zseblámpa fényereje 2220 lumen.

Csak fénnyel tölt
A szupertöltővel használt telefonokat napelemes töltővel szerelték fel, amelyen egy apró világító dióda tudja jelezni a fénytöltőnek, ha nincs szükség töltésre, mert a telep tele van energiával. A villogást a Kinect kamera érzékeli, és lekapcsolja a fénysugárt. Ha a telep töltésre szorul, a világító dióda villog, a fókuszált fény pedig folyamatosan aktív marad a teljes feltöltés végeztéig. A kutatók vizsgálatai szerint az erős fénnyel 3,38 watt energiát lehet közvetíteni a telefon felé, ami azt jelenti, hogy egy tipikus, 2000 milliamperóra kapacitású mobilakkut nagyjából két és fél óra alatt lehet feltölteni a szokásosnak számító 4,2 voltos feszültséggel.

Advertisement

A teszthez egy 13×7 centiméteres felületű Nokia Lumia 920 telefont használtak, de ha egy nagyobb méretű készüléket, például egy Samsung Galaxy Note 2-est választanak (ez 15×8 centiméteres), arra nagyobb napelemet lehet felszerelni, így gyorsabban is tölthető.

Napelemes mobilok kellenek?
Azt a kutatók is beismerik, hogy jelenleg nem alapfelszereltsége a legtöbb okostelefonnak a napelem, pedig a legmodern technológiával akár az is megoldható, hogy a képernyő rétegébe építsenek átlátszó napelemet, így mindegy lenne, hogy a telefon melyik oldalával van lerakva az asztalra, töltése mindenképp megtörténik.

Advertisement

Jelenleg még nem piacképes a töltési megoldás, de a későbbiekben elképzelhető, hogy infravörös tartományú, szabadszemmel nem látható fénysugarakkal végeztetik el a töltés feladatát, amely így kevésbé zavaró.
forrás: origo.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Stabil alapokon folytatódhatnak a magyar autonóm fejlesztések

Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) kutatás-fejlesztési programja, amely több mint négy éven keresztül vizsgálta az autonóm – emberi beavatkozás nélkül működő – járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését – közölte az ARNL az MTI-vel. Az Európai Unió 6,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósult projekt célja volt, hogy a jövő közlekedési és ipari rendszerei megbízhatóbbak, energiatakarékosabbak és mindenki számára biztonságosabbak legyenek – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a 2021. őszén indult program során olyan technológiai megoldások születtek, amelyek segítik az önvezető járműveket és robotokat abban, hogy gyorsabban reagáljanak a váratlan helyzetekre, pontosabban érzékeljék környezetüket, és hatékonyabban használják fel az energiát. Ezek a fejlesztések hozzájárulhatnak a közlekedési balesetek számának csökkentéséhez, a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez, valamint a járműipar és a robotika versenyképességének növeléséhez – hangsúlyozták.

Rámutattak, hogy a kutatások hatása nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is jelentős. Az ARNL működése során több mint 9 milliárd forint összesített bevételt ért el. A program eredményeként eddig 13 hazai szabadalmat és védjegyet, valamint 4 nemzetközi szabadalmat nyújtottak be. Emellett 3 spin-off vállalkozás létrejöttét támogatták, amelyek a laboratóriumban megszületett tudást a gyakorlatban hasznosítják – ismertették.

A projekt az RRF-2.3.1-2021 “Nemzeti Laboratórium létrehozása, komplex fejlesztése” című konstrukció keretében valósult meg. A munkában három meghatározó intézmény – a HUN-REN SZTAKI, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vett részt, mintegy négyszáz kutató és technikus közreműködésével – írták. A közleményben Gáspár Péter, az ARNL szakmai vezetését ellátó HUN-REN SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője kiemelte, hogy az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium valódi közösségi teljesítmény volt. Olyan kutatói együttműködés jött létre, amely kézzelfogható technológiai eredményeket hozott, és hosszú távon is erős alapot teremt a hazai autonóm jármű- és robotikai fejlesztések számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák