Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fénnyel tölti mobilunkat a szupertöltő

Létrehozva:

|

A Microsoft kütyüje mesterlövészként célozza be mobiltelefont és fénynyalábokkal tölti fel az akkumulátort. A Microsoft Research kutatóközpont három pekingi munkatársa AutoCharge néven fejlesztett ki egy teljesen új elgondoláson alapuló, vezeték nélküli mobiltöltési megoldást, amelyet a ComputerWorld mutatott be.

Ez a már boltokban is kapható vezeték nélküli töltőkkel ellentétben nem indukciós töltést használ, így nem csak néhány centiméteres távolságból működik.

Megkeresi és feltölti a mobilt
A jelenleg prototípusként létező megoldás lelkét egy PC-re kapcsolt Kinect mozgásérzékelő kamera és egy szupererős ledlámpa alkotja. A kamerát a szoba mennyezetére szerelték fel: alapesetben ez keresőmódban működik, vagyis tölteni való mobiltelefonokat keres az alatta lévő asztalon. Ha képfelismerő algoritmusa észlel egy készüléket – pontosabban egy okostelefonéhoz hasonló alakú tárgyat -, egy célzott fénysugarat irányít rá.
Ekkor a töltési mód kapcsol be: a microsoftos kutatók egy fókuszálható fényű, UltraFire CREE XM-L T6 márkajelzésű ledes zseblámpát használtak erre. A Magyarországon is kapható, néhány ezer forintos profi zseblámpa fényereje 2220 lumen.

Csak fénnyel tölt
A szupertöltővel használt telefonokat napelemes töltővel szerelték fel, amelyen egy apró világító dióda tudja jelezni a fénytöltőnek, ha nincs szükség töltésre, mert a telep tele van energiával. A villogást a Kinect kamera érzékeli, és lekapcsolja a fénysugárt. Ha a telep töltésre szorul, a világító dióda villog, a fókuszált fény pedig folyamatosan aktív marad a teljes feltöltés végeztéig. A kutatók vizsgálatai szerint az erős fénnyel 3,38 watt energiát lehet közvetíteni a telefon felé, ami azt jelenti, hogy egy tipikus, 2000 milliamperóra kapacitású mobilakkut nagyjából két és fél óra alatt lehet feltölteni a szokásosnak számító 4,2 voltos feszültséggel.

A teszthez egy 13×7 centiméteres felületű Nokia Lumia 920 telefont használtak, de ha egy nagyobb méretű készüléket, például egy Samsung Galaxy Note 2-est választanak (ez 15×8 centiméteres), arra nagyobb napelemet lehet felszerelni, így gyorsabban is tölthető.

Napelemes mobilok kellenek?
Azt a kutatók is beismerik, hogy jelenleg nem alapfelszereltsége a legtöbb okostelefonnak a napelem, pedig a legmodern technológiával akár az is megoldható, hogy a képernyő rétegébe építsenek átlátszó napelemet, így mindegy lenne, hogy a telefon melyik oldalával van lerakva az asztalra, töltése mindenképp megtörténik.

Jelenleg még nem piacképes a töltési megoldás, de a későbbiekben elképzelhető, hogy infravörös tartományú, szabadszemmel nem látható fénysugarakkal végeztetik el a töltés feladatát, amely így kevésbé zavaró.
forrás: origo.hu

 

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Több mint 45 ezren jelentkeztek bölényvadászatra a Grand Canyonba

Létrehozva:

|

Szerző:

Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére.

A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. A jelentkezés hétfőn kezdődött és 48 órával később zárult. Ez alatt az idő alatt 45 ezer jelentkező vállalkozott a feladatra. A tájékoztatás szerint első körben 25 jelentkezőt választanak ki, majd a rátermettségük felmérése után 12 vállalkozót bíznak meg vele, hogy lőjenek ki bölényeket a park North Rim elnevezésű részén.

Az önkéntesek nem vihetnek magukkal segítőtársakat. Egy bölény mintegy 900 kilogrammot nyom, de a kilőtt állat húsából csak annyit vihet magával a vadász, amit motorizált szállítóeszköz vagy málhásállat nélkül képes. Pedig a terepviszonyok sem könnyűek: sziklás, néha havas terepen kell haladni, akár 2440 méteres szintkülönbség emelkedéssel kell megbirkózni. A régióban azért vált szükségessé a bölények ritkítása, mert számuk az elmúlt években 600 példányra nőtt. A parkszolgálat szerint 200 példányra kellene leszorítani a bölények számát a North Rim területén az amerikai őslakosok régészeti lelőhelyeinek letaposásának elkerülése, a talajerózió és a vízszennyezés csökkentése érdekében. A 19. század végére alig 400 példány maradt meg a korábban az országot benépesítő, 30-60 millió példányra becsült bölénypopulációból. Környezetvédők szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Grand Canyon térségében eredetileg is éltek volna bölények.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Különleges genetikai háttérrel rendelkeznek a 105 évig élő emberek

Létrehozva:

|

Szerző:

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók.

Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket.”Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség és állapot kockázatát. A 105 év feletti emberek genetikai adottságát vizsgáltuk és összehasonítottuk az Olaszország azonos területein élő fiatalabb felnőttekével” – idézte Paolo Garagnanit, a Bolognai Egyetem szakértőjét az EurekAlert tudományos hírportál.A kollégáival és számos olasz kutatócsoport és a svájci Lausanne-ban lévő Nestlé Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével végzett vizsgálatba 81 nagyon idős, 105 év és 110 év feletti embert vontak be.

Az ő eredményeiket az azonos régióban élő 36 egészséges személyével hasonlították össze, akiknek átlagéletkora 68 év volt. A vérvizsgálatok és genomszekvenálások során nyert információkat összevetették korábbi tanulmányokkal, amelyek összesen 333 száz éves kor felett és 358 hatvan év körüli személyt vizsgáltak. Öt genetikai változást azonosítottak, amelyek gyakoriak a 105 feletti és a 110 feletti korcsoportban. Az ellenőrzések során ugyanezeket megtalálták a száz éven felülieknél is.A számítógépes elemzések szerint ezek a genetikai módosulások megváltoztathatják három különböző gén kifejeződését, amelyek a sejtek egészsége szempontjából kiemelt fontosságúak.

Az egyik ilyen gén (STK17A) koordinálja például a sejtválaszt DNS-károsodás esetén, elősegíti a programozott sejthalált, kezeli a veszélyes reaktív oxigéneket. Ezek a folyamatok számos betegség, például a rák kialakulásánál játszanak fontos szerepet. A szakemberek a természetesen előforduló mutációkat is megvizsgálták a korcsoportokban. Arra jutottak, hogy a 105, illetve 110 év felettieknél hétből hat génnél alacsonyabb volt a mutációval terheltség aránya. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy elkerülték őket az olyan egészségügyi problémák, mint a szívbetegség.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Védetté nyilvánították a farkast Szlovákiában

Létrehozva:

|

Szerző:

Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt