Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Franciaország ismét több áramot exportál, mint importál

Franciaország 2022-2023 fordulójára ismét nettó energiaexportőré vált az enyhe télnek, a szélerőművek jelentős termelésének és annak köszönhetően, hogy az atomerőművek ismét majdnem teljes kapacitással működnek – jelezte kedden az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE.

Létrehozva:

|

“Január 1. óta az elektromosáram-export nettó mennyisége 1,4 terawattóra, ami 450 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg” – tudatta az AFP hírügynökséggel az RTE. Ez annyit jelent, hogy Franciaország ismét több elektromos áramot exportál a szomszédos országok felé, mint amennyit importál, legalábbis átmenetileg. “A jelenleg nagyon alacsony fogyasztás, a teljes kapacitással működő szélerőművek és az átlagosan termelő atomerőművek együttesen okozzák, hogy ismét exportőrök lettünk, és már senki nem beszél áramkimaradásról” – mondta az AFP-nek Nicolas Goldberg, a Colombus Consulting iroda energiaügyi szakértője. “Ugyanakkor óvatosnak kell maradni, mert elég gyorsan minden a visszájára fordulhat, amennyiben februárban hidegre fordul az idő, és szél is lesz” – tette hozzá.

Franciaország az elmúlt 42 évben tavaly először áramimportra szorult, miután az atomerőművekben tervezett éves karbantartási munkálatok elhúzódása és a hosszabb ideig tartó javításokat igénylő korróziós problémák miatt – amelyek javítását a koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évben elhalasztották – a termelés alacsony szintre süllyedt. A kormány nyomására az állami irányítású Electricité de France (EDF), amelynek az RTE az egyik leányvállalata, egymás után állította üzembe a tavaly év végén a karbantartás miatt korábban leállított atomreaktorokat. “Az EDF mérnökei, munkásai és dolgozói helyreállították a 45 gigawattos teljesítményt a hálózaton, amit január közepére ígértek” – mondta kedden Bruno Le Maire gazdasági miniszter. A francia nukleáris park 56 reaktorának maximális teljesítménye 61 gigawatt. A reaktorok háromnegyede működik, amire 2022 februárja óta nem volt példa.

Advertisement

Zöld Energia

Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer

Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.

A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.

Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.

Advertisement

Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák