Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajtákat fejlesztett ki a PTE és a Varga Pincészet

A legjellemzőbb gombabetegségekkel szemben ellenálló szőlőfajtákat, valamint magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékeket fejlesztettek ki.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A projekt eredményeképpen létrejött egy rezisztens, vagyis a legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvény a Balaton-felvidéken, amely információt nyújt a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés-technológiai értékeiről – írták a közleményben. A klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, ami a hagyományos szőlőfajtáknál jelentős ráfordítást és sok vegyszert igényel. Az új szőlőfajták csökkentett növényvédelem és megfelelő technológia mellett nagy biztonsággal termeszthetők – tették hozzá.

Kiemelték, hogy a szőlőfajták termesztéstechnológiájával a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége 80-90 százalékkal csökkent, aminek köszönhetően az erőgépek okozta jelentős üzemanyag-felhasználás és károsanyag-kibocsátás is mérsékelhető. Csiszkó Gábor, a Varga Pincészet Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a szőlőfajtáknak a peronoszpóra és a lisztharmat ellen van különböző szintű rezisztenciájuk. A közleményben kitértek arra is, hogy elérhető lesz a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztés- és borászati technológiájának leírása. Ez a gazdáknak segíthet megteremteni a kívánt borstílust, borkategóriát, a közép- és nagyüzemi szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető lépésekről kaphatnak információt.

A projekt elősegítette a kiöregedő ültetvények helyén a piaci alapú, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását, a technológia külföldi területekre is adaptálható, ami erősíti Magyarország nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban – írták. A projekt zárórendezvényén több új fejlesztésű terméket is bemutattak, ilyen volt egy Irsai Olivér fehér bor, a Jázmin fehér bor, egy pinot noir rozé bor és egy merlot vörös bor. Ezek a közlemény szerint nemzetközi viszonylatban is jelentős fejlesztéseknek minősülnek.

Zöldinfó

Több időt kaptak a cégek az ESG folyamatok kiépítésére

Az Európai Tanács elhalasztotta a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének kezdetét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Európai Tanács áprilisi döntésének értelmében a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a 2026-ról 2028-ra, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) 2027-ről 2029-re kerül át kötelezettség kezdete. A tanácsadó cég szerint az STC irányelv csökkentheti az adminisztratív terheket és növelheti a beruházási hajlandóságot. Az EY az irányelvről szervezett tájékoztatóján megjelent 50 magyar vállalati vezető körében végzett felmérése azt mutatta ki, hogy csaknem 40 százalékuk nem készül fenntarthatósági jelentést készíteni 2025-ről. Többségük pedig a fenntarthatósági jelentésekről szóló (CSRD) irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. A résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a kkv-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.

A vezetők csaknem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel, amelyek célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be ESG teljesítményükről. A válaszadók közel 25 százaléka készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről. A hatályba lépett uniós jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe – tette hozzá az EY.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák