Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hátizsákokba gyűjtik a tehénszellentést

Létrehozva:

|

Tisztítják és sűrítik a bélgázt az argentin kormány mezőgazdasági kutatóintézetének kísérleti farmján. A metánnal gázüzemű kocsit lehet hajtani. Az állatoknak nem fáj az INTA szerint.

A szerves hulladék igazi aranybánya: Magyarországon állattartó telepekről származó trágyát és az élelmiszeripar rothadó hulladékát hasznosítja az ország legnagyobb biogázüzeme Szarvason. Argentínában most azzal kísérleteznek, hogy a mezőgazdaság klímaváltozási szempontjából legkockázatosabb szennyezését, a metángázt hasznosítsák. Körülbelül egymilliárd tehén él a Földön, az állomány nagyjából 500 millió köbméter metán termel naponta, mert előgyomrukban megerjed a növényi táplálék, miközben metán, szén-dioxid és hidrogén keletkezik. A metánnal az a fő probléma, hogy huszonnégyszer inkább üvegházhatású, mint a szén-dioxid.

Mi a megoldás? Az argentin kormány mezőgazdasági kutatóintézete, az INTA szerint egy speciális hátizsák, amelybe fel lehet fogni a környezeti szempontból káros, de energetikailag értékes gázt. Az INTA kutatói egy kanült helyeznek el a tehén emésztőrendszerében, pontosabban a bendőjében, majd a gázokat egy csövön az állat hátára helyezett könnyű, felfújható zsákba vezetik.

A zsákban naponta összesen 1200 liter különféle bélgáz gyűli össze. Ebből a laboratóriumban 250-300 liter (0,25-0,3 köbméter) metánt tudnak kinyerni – írja az inspiráló üzleti ötleteket gyűjtő híroldal, a Springwise. A sűrített gázt tartályokban tárolják.. „Ennyi gázzal egy száz literes hűtőgépet lehet működtetni úgy, hogy 2-7 Celsius-fok között maradjon benne a hőmérséklet” – magyarázta Ricardo Bualo, az INTA egyik munkatársa. A biogázt gázüzemű autókban is fel lehet használni.

Advertisement

A rendszert sikerrel próbálták ki – közölte az INTA, visszaigazolva, hogy nagy léptékben is be lehetne vezetni. Az állatok jólléte miatt aggódókat megnyugtatva az intézet arról ír, hogy a kanül behelyezése előtt az állatokat érzéstelenítették, valamint a hátizsák sem nyom többet fél kilónál.

forrás: origo.hu

Advertisement
4 hozzászólás

4 Comments

  1. Róbert

    2014-07-21 at 07:55

    Ez nem zöld és nem környezetbarát. Ez kegyetlen és lelketlen. Ő egy élőlény és nem egy gép vagy egy gázmező amibe lefúrunk!!! Aki kitalálta ezt a szörnyűséget annak is lyukat kéne fúrni a hasára és oda fongadozzon. A környezetünk és más élőlények kihasználásának nincs határa? Csak azért tesszük mert megtehetjük? Ezért ilyenek a bérek és a munkahelyi körülmények is mert egymást is kihasználják az emberek!! Addíg szívják a vérét a másiknak amíg jön belőle. Undorító gonosz találmány!

  2. Rácz Attila

    2014-08-11 at 18:12

    Kedves Róbert te mit tettél le az asztalra?Ők legalább próbálkoznak valamivel nem?

  3. Hajni

    2014-10-25 at 09:27

    Ez borzasztó kegyetlenség!

  4. Gárdonyi Pál

    2014-11-30 at 03:37

    De ugye embereken nem szándékoznak hasonló módszert alkalmazni ? Remélem .:).

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák