Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hátizsákokba gyűjtik a tehénszellentést

Létrehozva:

|

Tisztítják és sűrítik a bélgázt az argentin kormány mezőgazdasági kutatóintézetének kísérleti farmján. A metánnal gázüzemű kocsit lehet hajtani. Az állatoknak nem fáj az INTA szerint.

A szerves hulladék igazi aranybánya: Magyarországon állattartó telepekről származó trágyát és az élelmiszeripar rothadó hulladékát hasznosítja az ország legnagyobb biogázüzeme Szarvason. Argentínában most azzal kísérleteznek, hogy a mezőgazdaság klímaváltozási szempontjából legkockázatosabb szennyezését, a metángázt hasznosítsák. Körülbelül egymilliárd tehén él a Földön, az állomány nagyjából 500 millió köbméter metán termel naponta, mert előgyomrukban megerjed a növényi táplálék, miközben metán, szén-dioxid és hidrogén keletkezik. A metánnal az a fő probléma, hogy huszonnégyszer inkább üvegházhatású, mint a szén-dioxid.

Mi a megoldás? Az argentin kormány mezőgazdasági kutatóintézete, az INTA szerint egy speciális hátizsák, amelybe fel lehet fogni a környezeti szempontból káros, de energetikailag értékes gázt. Az INTA kutatói egy kanült helyeznek el a tehén emésztőrendszerében, pontosabban a bendőjében, majd a gázokat egy csövön az állat hátára helyezett könnyű, felfújható zsákba vezetik.

A zsákban naponta összesen 1200 liter különféle bélgáz gyűli össze. Ebből a laboratóriumban 250-300 liter (0,25-0,3 köbméter) metánt tudnak kinyerni – írja az inspiráló üzleti ötleteket gyűjtő híroldal, a Springwise. A sűrített gázt tartályokban tárolják.. „Ennyi gázzal egy száz literes hűtőgépet lehet működtetni úgy, hogy 2-7 Celsius-fok között maradjon benne a hőmérséklet” – magyarázta Ricardo Bualo, az INTA egyik munkatársa. A biogázt gázüzemű autókban is fel lehet használni.

A rendszert sikerrel próbálták ki – közölte az INTA, visszaigazolva, hogy nagy léptékben is be lehetne vezetni. Az állatok jólléte miatt aggódókat megnyugtatva az intézet arról ír, hogy a kanül behelyezése előtt az állatokat érzéstelenítették, valamint a hátizsák sem nyom többet fél kilónál.

forrás: origo.hu

Advertisement
4 hozzászólás

4 Comments

  1. Róbert

    2014-07-21 at 07:55

    Ez nem zöld és nem környezetbarát. Ez kegyetlen és lelketlen. Ő egy élőlény és nem egy gép vagy egy gázmező amibe lefúrunk!!! Aki kitalálta ezt a szörnyűséget annak is lyukat kéne fúrni a hasára és oda fongadozzon. A környezetünk és más élőlények kihasználásának nincs határa? Csak azért tesszük mert megtehetjük? Ezért ilyenek a bérek és a munkahelyi körülmények is mert egymást is kihasználják az emberek!! Addíg szívják a vérét a másiknak amíg jön belőle. Undorító gonosz találmány!

  2. Rácz Attila

    2014-08-11 at 18:12

    Kedves Róbert te mit tettél le az asztalra?Ők legalább próbálkoznak valamivel nem?

  3. Hajni

    2014-10-25 at 09:27

    Ez borzasztó kegyetlenség!

  4. Gárdonyi Pál

    2014-11-30 at 03:37

    De ugye embereken nem szándékoznak hasonló módszert alkalmazni ? Remélem .:).

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Helyi valuta, közösségi fogyasztás – lehet-e ez a jövő energiája?

A Rosières naperőművel a cél az volt, hogy a lehető legkisebb legyen az ökológiai lábnyom.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egyedi gazdasági modelljével tűnik ki a fotovoltaikus erőművek közül a délközép-franciaországi Haute-Loire megyében található, 300 kWp névleges teljesítményű Rosières naperőmű – számol be a PV Magazine. A létesítmény egy korábbi hulladéklerakó helyén épült, és ötvözi a kollektív sajátfogyasztást és az áram helyi pénznemben történő értékesítését. A termelés körülbelül 10%-át a helyi hulladékgazdálkodási vállalat, a SICTOM Emblavez-Meygal és a Puy-en-Velay városi terület fogyasztja el, az arány más helyi szereplők későbbi csatlakozásával még növekedhet. A legnagyobb újítás a felesleges villamos energia értékesítésében rejlik, az energiát a Haute-Loire térségben forgalomban lévő lien nevű helyi valutában vásárolja meg az Energie d’Ici hatóság és energiaszolgáltató. „Az energia helyi pénznemben történő fizetésével ez a projekt elősegíti a rövid ellátási láncokat, mind gazdasági, mind energetikai szempontból” – mondta Yann Petroff lien-koordinátor. „Ez egy nagy lépés egy rugalmasabb, a helyi közösségekben mélyebben gyökerező rendszer felé” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ez egy egyedülálló módja az értékmegosztással és a helyi gazdasági előnyökkel kapcsolatos gondolkodásban.

További érdekesség, hogy a 736 fotovoltaikus panel nyers fa szerkezetekre van felszerelve, amelyek fenntarthatóan kezelt helyi erdőkből származnak, elkészítésükért pedig a Mecowood cég felelős. Ez a megoldás, amely nem igényel földmunkát vagy betont, lehetővé teszi a rehabilitált területen történő visszafordítható integrációt.

A projektet az ERE43, egy helyi kollektív érdekű szövetkezet (SCIC) fejlesztette ki, a finanszírozást a Nef, egy szakembereket és magánszemélyeket tömörítő banki szövetkezet hiteleiből oldották meg. „A projektet úgy terveztük, hogy ökológiai lábnyomát minimálisra csökkentsük, miközben a helyi előnyöket maximalizáljuk” – mondta Jacques Villevieille, az ERE42 vezetője. „Az Énergie d’ici részvétele és a lien felhasználása tovább erősíti elkötelezettségünket a szolidaritáson alapuló energiamodell iránt” – emelte ki. A különleges naperőművet május 24-én avatják fel.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák