Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hátizsákokba gyűjtik a tehénszellentést

Létrehozva:

|

Tisztítják és sűrítik a bélgázt az argentin kormány mezőgazdasági kutatóintézetének kísérleti farmján. A metánnal gázüzemű kocsit lehet hajtani. Az állatoknak nem fáj az INTA szerint.

A szerves hulladék igazi aranybánya: Magyarországon állattartó telepekről származó trágyát és az élelmiszeripar rothadó hulladékát hasznosítja az ország legnagyobb biogázüzeme Szarvason. Argentínában most azzal kísérleteznek, hogy a mezőgazdaság klímaváltozási szempontjából legkockázatosabb szennyezését, a metángázt hasznosítsák. Körülbelül egymilliárd tehén él a Földön, az állomány nagyjából 500 millió köbméter metán termel naponta, mert előgyomrukban megerjed a növényi táplálék, miközben metán, szén-dioxid és hidrogén keletkezik. A metánnal az a fő probléma, hogy huszonnégyszer inkább üvegházhatású, mint a szén-dioxid.

Mi a megoldás? Az argentin kormány mezőgazdasági kutatóintézete, az INTA szerint egy speciális hátizsák, amelybe fel lehet fogni a környezeti szempontból káros, de energetikailag értékes gázt. Az INTA kutatói egy kanült helyeznek el a tehén emésztőrendszerében, pontosabban a bendőjében, majd a gázokat egy csövön az állat hátára helyezett könnyű, felfújható zsákba vezetik.

A zsákban naponta összesen 1200 liter különféle bélgáz gyűli össze. Ebből a laboratóriumban 250-300 liter (0,25-0,3 köbméter) metánt tudnak kinyerni – írja az inspiráló üzleti ötleteket gyűjtő híroldal, a Springwise. A sűrített gázt tartályokban tárolják.. „Ennyi gázzal egy száz literes hűtőgépet lehet működtetni úgy, hogy 2-7 Celsius-fok között maradjon benne a hőmérséklet” – magyarázta Ricardo Bualo, az INTA egyik munkatársa. A biogázt gázüzemű autókban is fel lehet használni.

Advertisement

A rendszert sikerrel próbálták ki – közölte az INTA, visszaigazolva, hogy nagy léptékben is be lehetne vezetni. Az állatok jólléte miatt aggódókat megnyugtatva az intézet arról ír, hogy a kanül behelyezése előtt az állatokat érzéstelenítették, valamint a hátizsák sem nyom többet fél kilónál.

forrás: origo.hu

Advertisement
4 hozzászólás

4 Comments

  1. Róbert

    2014-07-21 at 07:55

    Ez nem zöld és nem környezetbarát. Ez kegyetlen és lelketlen. Ő egy élőlény és nem egy gép vagy egy gázmező amibe lefúrunk!!! Aki kitalálta ezt a szörnyűséget annak is lyukat kéne fúrni a hasára és oda fongadozzon. A környezetünk és más élőlények kihasználásának nincs határa? Csak azért tesszük mert megtehetjük? Ezért ilyenek a bérek és a munkahelyi körülmények is mert egymást is kihasználják az emberek!! Addíg szívják a vérét a másiknak amíg jön belőle. Undorító gonosz találmány!

  2. Rácz Attila

    2014-08-11 at 18:12

    Kedves Róbert te mit tettél le az asztalra?Ők legalább próbálkoznak valamivel nem?

  3. Hajni

    2014-10-25 at 09:27

    Ez borzasztó kegyetlenség!

  4. Gárdonyi Pál

    2014-11-30 at 03:37

    De ugye embereken nem szándékoznak hasonló módszert alkalmazni ? Remélem .:).

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Pályázat indul energiatárolókra és napelemekre, részletek!

A hazai gazdasági társaságok zöldenergia-tárolási kapacitásaik kiépítéséhez nyerhetnek el pályázatonként legalább 10 millió, de legfeljebb 1 milliárd forintot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Jedlik Ányos Energetikai Program újabb felhívásának tervezete mától 2025. június 24-ig véleményezhető, a támogatott fejlesztések megvalósítási határideje 2027 vége lehet – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztató szerint a lendületes hazai napelemes felfutás a megfelelő mennyiségű áramtárolói kapacitás létrehozásával fordítható igazán termőre. Az önellátási képességek erősítése és a tiszta energiahordozók fokozott hasznosítása mellett ilyen beruházásokkal simíthatók ki a villamos energia piaci árának napon belüli kilengései is. Az időjárásfüggő megújulók beépített teljesítménye már meghaladta a 8200 megawattot Magyarországon. Tavaly a naperőművek adták a hazai áramtermelés negyedét, ez a legmagasabb érték a világon. A környezetbarát módon előállított zöldáram mennyisége azonban nemcsak attól függ, hogy derűs-e az ég, hanem napszakok szerint is távoli szélsőértékek között ingadozik. Déltájban még exportra is futja belőle, estére és éjszakára viszont szinte teljesen kiesik, pedig a háztartási igények többnyire éppen a késő délutáni óráktól ugranak meg – közölték.

Felidézik: a magyar kormány három pályázaton már összesen több mint 180 milliárd forintot fordított lakossági és ipari energiatárolói fejlesztések ösztönzésére. A családok a Napenergia Plusz Program jóvoltából telepíthettek modern napelemes rendszereket. A több mint 21 ezer nyertest átlagosan 4,1 millió forint támogatás segíti a zöldenergia termelésében és tárolásában. A fejlesztések több mint fele már elkészült, az új energiatárolók összes kapacitása meghaladta a 100 megawattórát. Az első vállalati kiírás az átviteli rendszerirányítót és az elosztókat célozta, itt már idén nyáron üzembe állhatnak új létesítmények. A MAVIR hazánk eddigi legnagyobb energiatárolóját építi Szolnokon, a beszerzési költségek jelentős csökkenése miatt az eredetileg tervezett 15 milliárd forint helyett nagyjából feleannyiért. A második pályázat cégek szélesebb körének kínált vissza nem térítendő beruházási támogatást és bevételkompenzációt. Az e körben jövőre elkészülő létesítmények közül több is nagyobb lesz a szolnokinál. A fejlesztések révén a 2023 végén még mindössze 21 megawatt összes energiatárolói kapacitás hússzoros növekedéssel 500 megawatt közelébe nő 2026 végéig – közölték.

Az EM közölte: a Jedlik Ányos Energetikai Program újabb kiírással lendíti előre a megkezdett folyamatot, kapcsolódó felhívásában összesen 50 milliárd forint áll a hazai cégek rendelkezésére. Az energiatároló kötelező telepítése mellett az állami hozzájárulás megújuló áram- és/vagy hőtermelő rendszer (napelem, szélkerék vagy hőszivattyú) kiépítésére, akár bővítésére is fordítható. A vissza nem térítendő támogatás a mikro- és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek felét, középvállalatoknál 40 százalékát, míg nagyvállalatoknál 30 százalékát fedezheti, annak legfeljebb 30 százaléka előlegként igényelhető. A nyertes pályázatokban megvalósuló fejlesztések garantálják, hogy Magyarország 2030-ra elérje az akkorra megcélzott 1 gigawatt tárolói kapacitást. A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások fejlesztéseit. A tíz kiírás a többi között a földhő és biogáz fokozott hasznosítását, az energetikai kutatás-fejlesztést és a távhőrendszer zöldítését, korszerűsítését ösztönzi. Az energiatárolók létesítésével a vállalatok önellátási képessége erősödik, rezsikiadásaik csökkennek, így még versenyképesebben működhetnek – közölte a tárca.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák