Kapcsolatfelvétel

Otthon

Házak PET-palackokból

Létrehozva:

|

A hagyományos építkezési formák közül egyre elfogadottabbá válik az ecoladrillóval, ökotéglával, PET-palackok újrahasznosításával megvalósított építés. A világon egyre több példát találni a Húsvét-szigettől egészen Chiléig.

Az ecoladrillo szó a spanyol ladrillo, égetett tégla, térkő szóból származik. A fejlődő országokban a hulladék kezelése, illetve az újra- és újratermelődő hulladékmennyiség fokozódó problémát jelent. Sok helyen egyáltalán nincs hulladékkezelési, újrahasznosítási rendszer. Az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy mennyi a lebomlási ideje egy-egy eldobott szemétnek. A PET-palackok alapanyaga olajszármazék, így megfelelő lágyítókkal és vegyi anyagokkal való kezelés során is minimum 100 év a lebomlási idejük.

A PET-palackok újrahasznosítása házak, közösségi intézmények építésénél pozitívan járulhat hozzá a hulladékkezelési problémákhoz. Egyrészt kevesebb lesz a szemét a falvakban, másrészt új közösségi helyek, iskolák, de akár családi házak is épülhetnek, harmadrészt a felhasznált hulladék legalább 100 évig használatban marad. Az ecoladrillo lényegében töltött műanyag PET-palackokat jelent. Megtisztított, száraz, szintén tisztított, száraz műanyag zacskókkal, fóliákkal, hungarocellel vagy homokkal töltött palackokat használnak építőelemként, vakolatként egyaránt.

Guatemalában Laura Kutner „békeönkéntes” Trash Treasure elnevezésű projektje megvalósítása során több közösségi házat is épített töltött műanyag palackok és cement, valamint csirkeháló felhasználásával. Nigériában Katrin Macmillan 2010-ben indított újrahasznosítási programjának köszönhetően homokkal töltött palackokból építettek közösségi házakat, például a selujai iskolacsarnokhoz 200 000 PET-palackot használtak fel. Nigéria északi részében 25 házat építettek ugyanezzel a módszerrel. Egy-egy házhoz 7800 műanyag palackot használtak fel. A házak négy egységből, hálószobából, nappaliból, fürdőszobából és konyhából állnak.

A teljes cikk itt olvasható.

Otthon

Italos kartonokból gyárt építőanyagot egy hazai cég

Létrehozva:

|

Szerző:

Gipszkartont helyettesítő lapok gyártásába kezdett tetra pak italos kartonok újrahasznosításával a Stavmat Építőanyag Kereskedelmi Zrt. Kaposváron.

Ivan Frantisek, a szlovák érdekeltségű cég vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a beruházás összértéke mintegy 3,9 milliárd forint. Az építőanyagot jelenleg egy kísérleti gépsor készíti, amely mellé jövő januárig további kettőt helyeznek üzembe. Jelezte, számításaik szerint a gyártáshoz évi 50-70 tonna tetra pak csomagolóanyagra lesz szükségük, amely a térségből biztosítható. Hozzátette: a Stavmat további 7,8 milliárd forintból csarnok építését és 10 gépsor üzembe helyezését tervezi Kaposváron a közeljövőben, bízva abban, hogy a termékükre Magyarországon és külföldön is lesz kereslet. Milan Knezo, a gyártási technológiát biztosító GreenCon ügyvezetője arról szólt, hogy a termelés beindulása is bizonyíték arra, milyen fontos a szelektív hulladékgyűjtés. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban elvárás, hogy az építőipar egyre több újrahasznosított anyagot használjon fel. Kiemelte, hogy a három gépsor mintegy 20 embernek ad munkát, de a dolgozók létszáma az új csarnok megépítésével az 50-et is elérheti.

Tovább olvasom

Otthon

Rovarok lepik el Budapestet, de ez a cél

Létrehozva:

|

Szerző:

Folytatódik Idén is a Vadvirágos Budapest program, amelyben 38 “rovarbarát” zöldfelületet jelöltek ki majdnem harminc hektáron – hangzott el a Főpolgármesteri Hivatal háttérbeszélgetésén.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a tavaly indult, a biodiverzitás növelését célzó program eredményei már most megmutatkoznak: új, a területre jellemző növényfajok jelentek meg Budapesten. A tapasztalatok alapján néhány dolgon változtatnak, például javítani kívánnak az úgynevezett méhlegelőknél elhelyezett helyszíni tájékoztatáson – mondta. Kerpel-Fronius Gábor kijelentette: hisz abban, hogy ez egy jó program, amelyet az emberek szeretni fognak. Bardóczi Sándor főtájépítész elmondta, a Vadvirágos Budapest programhoz hasonlóak nyugat-európai nagyvárosokban és az Egyesült Államokban legalább tíz-tizenöt éves hagyományokra tekintenek vissza. A “túliparosított” mezőgazdaság a rendkívül sok vegyszerrel egyre hatékonyabban pusztítja a hasznos rovarokat, miközben felismerték, hogy ezen hasznos rovarok egyik ökológiai menedékét a nagyvárosok jelentik. A kijelölt területek a hatmillió négyzetméter fővárosi kaszált gyep 4,5 százalékát érintik. Ezeken a helyeken az évi nyolc-tíz helyett csak egy-két alkalommal kaszálnak, így a növényeknek van idejük virágozni, magot érlelni és terjeszteni.

A klímaváltozás elleni küzdelemról szólva elmondta, hogy az ilyen területeken alacsonyabb hőmérsékletet lehet mérni, mint a kaszáltgyeprészeken. Ha az előbbi területekből sok van a városban, az a helyi klímára, a hőszigetekre kedvező hatást gyakorol – mutatott rá Bardóczi Sándor. A területek átalakulása több évet vesz igénybe, és a természetes átalakulás “csúcsaként” esetenként megjelenhetnek védett növények is. Ugyanakkor már most több védett növényfaj – méhbangó, budai imola, Duna-völgyi csillagvirág – jelent meg több helyen – közölte a főtájépítész. A méhlegelőkön az intenzíven kaszált gyepekhez képest sokszínűbb az elővilág: 2-4-szer több növényfaj és 2,5-szer több és többféle beporzó rovar figyelhető meg.

Bardóczi Sándor kérdésre válaszolva elmondta, a parlagfű nem az olyan területeket szereti, mint amilyenek a kijelölt, regenerálódó helyek, ahol a természetes növényzet egy idő után kiszorítja a parlagfüvet. Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezetője, a Vadvirágos Budapest program szakmai vetője arról beszélt, hogy az elmúlt 50-60 évben vált jellemzővé a nagyvárosokban az intenzív kaszálás, régebben erre nem volt ekkora igény. Ehhez hozzászoktunk, de rájöttünk, hogy az intenzívebben kezelt területek sokkal melegebbek – mondta, kiemelve: ha újra hozzá tudunk szokni az egyébként természetes állapotokhoz, akkor vissza lehet jutni a környezetnek sokkal jobb kezelési módhoz.

A háttérbeszélgetésen közreadott tájékoztató szerint kiderült az is, hogy például a kutyák számára veszélyes toklászok (az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalásza) nem szaporodtak a vadvirágos gyepeken, hiszen ez a gyomnövény éppen a sokszor zavart, rossz állapotú területeken található. Az egyetlen kijelölt terület, ahol kisebb mértékben megjelentek a toklászok – amelyet a Főkert le is kaszált – az Óbudai-sziget egyik korábban rendszeresen letaposott része volt – írták. Kiemelték, a szakemberek az észrevételek és egyeztetések alapján módosítottak több helyszínt vagy kezelési módot. Mint olvasható, a területek kijelölésénél a parkhasználati szempontból kevéssé frekventált, félreesőbb parkterületeket, ember által nem vagy alig járt rézsűket, útközöket, növénnyel beültetett elválasztósávokat kerestek.

Tovább olvasom

Otthon

Erős érveink vannak az otthoni víztisztítók mellett

Létrehozva:

|

Szerző:

Talán felesleges luxusnak tűnhet az otthoni víztisztítók használata, hosszú távon nagyon jó befektetésnek bizonyulhatnak, ráadásul csökkenthetik a háztartás műanyaghasználatát is.

Magyarországon kifejezetten jó minőségű a csapvíz, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a helyi csővezetékek vagy lokális szennyeződések miatt ne lehessen probléma a tisztaságával. Éppen ezért nagyon sokan nem a csapvizet, hanem ásványvizet fogyasztanak – ez pedig számos környezetszennyezési problémát felvet. De mik a víztisztítók előnyei pontosan?

Csökkentheted vele a műanyagszennyezést

A műanyaghulladékok a környezetszennyezés egyik fő forrásai, Magyarországon két évvel ezelőtt évi 10 ezer tonna, a koronavírus-járvány alatt pedig évi 15 ezer tonna egyszer használatos műanyagot dobtunk ki a kukába. Bár a magyar Klíma- és természetvédelmi akcióterv idén július 1-től tiltja az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát, a vizespalackok nem esnek ilyen besorolás alá – még akkor sem, ha nagyon kevesen gyűjtik őket szelektíven, és a szelektív hulladékgazdálkodás rendszere sem a leghatékonyabb. A víztisztítók beszerzésével a csapvíz tisztábbá válik, így az is nyugodtan ihatja, akinek korábban voltak fenntartásai vele szemben – így kevesebb műanyagpalack fogy, és kevesebb kerül a kommunális hulladékba.

Kevesebb vizet használsz a segítségével

Egy jó víztisztító berendezés hozzájárul a felelős vízgazdálkodáshoz is, hiszen, ha már egy ilyen eszközt vásároltál az otthonodba, kisebb eséllyel pazarolod a vizet. Ezen felül, ha nemcsak a csapvizet szűröd vele, kevesebb mosószerre lesz szükséged a mosáshoz, mosogatáshoz (hiszen eleve tisztább vízzel dolgozol), ez pedig megint nagyon jót tesz a környezetnek.

Nőhet a háztartási eszközök hatékonysága

Ha nem megfelelő az otthonodban a vízminőség, annak a háztartási eszközök is kárát láthatják, idővel ugyanis csöveikben felgyülemlik a szennyeződés, ami rontja a hatékonyságukat. Ez a megfelelő vízszűrőkkel megelőzhető, így akár évekkel is meghosszabbíthatod az eszközök élettartamát, a hatékonyságukról nem is beszélve. Éppen ezért tényleg nemcsak az ivóvízre kell gondolni, ha vízszűrésről beszélünk, hanem a többi vízforrásra is – léteznek a lakás többi pontján dolgozó víztisztítók is, amelyek nagyon hasznosak lehetnek.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák