Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hétezer éves gleccserjég olvadt el Svájcban

Egyes kisebb svájci gleccserek “extrém” mennyiségű jégtömeget veszítettek el ezen a nyáron, a délkeleti országrészben fekvő Corvatsch-gleccseren olyan jégrétegek olvadtak el, amelyek már 7000 éve ott voltak – közölte szombaton a Zürichi Műegyetem (ETH).

Létrehozva:

|

“Amit látunk, az erőteljesebb, mint amit eddig lehetségesnek tartottunk” – mondta Matthias Huss glaciológus, az egyetemen működő Glamos Svájci Gleccsermérő Hálózat vezetője. A Corvatsch-on már nem is tudják folytatni a mérési programot, mert egyszerűen nincs jég, amit mérni lehetne – mondta. A Corvatsch-on elolvadt jégrétegek korát a Heidelbergi Egyetem korábbi méréseiből ismerik. A Glamos program keretében évtizedek óta mérik a gleccserek téli hótömegét és nyári hóolvadását. Három kisebb gleccser (Pizol, Vadret dal Corvatsch, Schwarzbachfirn) esetében már 2019-ben felhagytak a mérésekkel, a kisebb mértékű tavalyi olvadás után idén mégis újra megpróbálkoztak vele abban a reményben, hogy mérhető mennyiségű jeget találnak, de az idei nyár “túl rossz” lett, technikailag már nem lehetséges mérni a további jégvesztést. A kutatóknak már nincs más dolga, mint begyűjteni és eltakarítani a hátramaradt anyagokat.

A jég olvadásával a táj drámaian megváltozik, a már eddig is vékony jégtakaró sokfelé teljesen eltűnik. Így történt ez a Corvatsch-on is, ahol egy több ezer éves jéggerinc lett semmivé csaknem teljesen, csak kisebb foltok maradtak meg – mondta a gleccserkutató. A Zürichi Műegyetem legfrissebb adatai szerint a svájci gleccserek 1931 és 2016 között tömegük több mint felét, 51,2 százalékát veszítették el, ami 62 köbkilométernyi jeget jelent. 2016 óta az olvadás gyorsult, további 12 százalék veszteséget okozva. Az Alpok gleccsereinek fele Svájcban található, az 1400 svájci jégfolyam együttesen valamivel kevesebb mint 1000 négyzetkilométert borít be.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Eltűnnek a megszokott városi fák? Szeged új zöld projektje megmutatja, mi jön helyettük

A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult uniós támogatással Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 3,075 millió eurós (1,238 milliárd forintos) költségvetésű ReGreenX projekt nyitórendezvényén a politikus elmondta, azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket – írja az alternativeneriga.hu. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk. A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk – hangsúlyozta az alpolgármester. Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a legjobban melegedő térség. Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban és augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb mint a külterületen. Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot – tudatta a kutató.

2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le – közölte a szakember. Gál Tamás hangsúlyozta, az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak. Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak. Az egyetemi oktató kifejtette, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat. A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, amely segíti a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák