Zöldinfó
Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?
Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?
Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.
Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.
Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.
A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.
A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.
Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Környezeti és gazdasági károkat is okozhat a rosszul időzített növényvédelem
A Nébih honlapján követhető az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés ütemezése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az amerikai szőlőkabóca elleni növényvédelmi kezelés időpontja vármegyénként eltérhet, mivel azt az időjárás, valamint a helyi növényegészségügyi helyzet is befolyásolja, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) weboldalán követhető, hogy az egyes vármegyék milyen határidőkkel és ütemezéssel rendelik el a védekezést – hívta fel a figyelmet a hatóság az MTI-hez eljuttatott közleményében. Kiemelte az alternativenergia.hu, hogy a környezeti és hatékonysági szempontból kiemelten fontos, hogy a termelők csak akkor kezeljék a szőlőjüket növényvédő szerrel, ha a helyi hatóság kiadta a vármegyei védekezési felhívást.
Ismertették, hogy a https://portal.nebih.gov.hu/fd-vedekezes oldalon a vármegyei felhívások kiadását követően szűrhető, kereshető formában jelennek meg a legfontosabb tudnivalók. Egyebek között az amerikai szőlőkabócák állapotának aktuális stádiuma, az optimális védekezési időpont és a javasolt beavatkozás is elérhető a felületen. Emellett a termelők megtalálják a helyi hatósági szakemberek és hegybírók kapcsolattartási adatait, valamint az engedélyezett növényvédő szerekre vonatkozó információkat.
Az amerikai szőlőkabóca az FD fitoplazma terjesztésével a hazai szőlőtermesztés egyik legsúlyosabb növényegészségügyi kockázata. A betegség nem gyógyítható, ezért kiemelten fontos a megelőzés és a megfelelő időben elvégzett védekezés. A nem megfelelő időben végzett kezelés hatástalan, nem gátolja a fitoplazma terjedését, felesleges környezeti terhelést jelent. Sőt, akár az amerikai szőlőkabóca ellen engedélyezett szerekkel szembeni ellenállóképesség kialakulásához is hozzájárulhat – írták a közleményben.
A vármegyei védekezési felhívásokat összefoglaló kereshető táblázat elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/fd-vedekezes. A témában további hasznos információk olvashatók a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/fd-betegseg – közölte a hivatal.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektrifikált Toyota fogy Magyarországon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSokan még mindig biztosítás nélkül használják az elektromos rollereket

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés