Zöldinfó

Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-01-22

Szerző:

Hell

Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?

Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.

Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.

Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.

A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.

A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.

Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:saláta Toshiba zöldségtermesztés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa

A kedvezőtlen időjárás ellenére is 10,7 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát a VII. Tisza-tavi PET Kupa.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Erős szél, eső, tűző nap – idézi az alternativenergia.hu. Hetedik alkalommal szálltak vízre a petkalózok a Tisza-tónál, hogy megtisztítsák a folyót és árterét, nádasait a hulladéktól. Bár az útvonal azonos volt a tavalyival, a gyűjtött mennyiség nem csökkent, sőt, kismértékben még nőtt is. Soha ennyien nem jelentkeztek még PET Kupa versenyre annak 2013-as kezdete óta, ami jól mutatja a környezetvédelmi mozgalom növekvő erejét és gyűrűző hatását. A 22 csapat között 17 visszatérő és 5 újonc volt. A csapatok között egyaránt képviseltették magukat cégek, oktatási intézmények és baráti, családi csapatok. A verseny 4 napja alatt összesen 386 fő vett részt a folyótisztításban, ami a már megszokott útvonalon, tiszafüredi központtal Tiszafüred-Tiszaszőlős-Tiszaderzs-Dinnyéshát között zajlott. A VII. Tisza-tavi PET Kupa főtámogatója az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, kiemelt támogatója az Indotek Group volt.

A megnyitó
A hulladékgyűjtő verseny június 11-én a hajóépítéssel vette kezdetét, majd június 12-én, a tiszafüredi Morotva Kerékpáros Pihenőparkban tartott ünnepélyes megnyitó után rajtolt el a mezőny. A megnyitón Gajdos László Élő Környezetért felelős miniszter köszöntötte a résztvevőket és méltatta a petkalózok környezet megóvásáért végzett munkáját, majd hajóra szállt, hogy – ha csak rövid ideig is – de átérezhesse, milyen élmény petkalóznak lenni. A PET Kupa történetében először látogatott el egy versenyre miniszter, ami a mozgalom ismertségét és az eddigi munka elismerését jelenti a petkalózoknak. Külön öröm, hogy Gajdos László miniszter úr támogatásáról biztosította a szervezetet.

A megnyitón beszédet mondott a bázis település, Tiszafüred polgármestere, Ujvári Imre is, valamint Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) igazgatója. Egyikük a szárazföldön másikuk a vízen házigazdája a PET Kupa versenyeknek. “Mindkét helyre hazajárnak már a petkalózok” – emelte ki Gyenes Károly PET Kalauz.

Kaland és kihívás
Az első vízen töltött nap Tiszaszőlősön ért véget, a hulladékmérleg 1,9 tonnát mutatott, amelyet a versenyzők és az önkéntesek gondosan szelektáltak is, hiszen a már válogatva leadott zsákok több PETákot érnek a versenyben! A második vízen töltött napon váratlan kihívással kerültek szembe a folyótisztítók: erős szembeszélben kellett evezniük. A PET-hajók vontatásra is szorultak, mert lassan, de biztosan elkezdtek a rajt irányába – visszafelé – haladni. Végül mindenki szerencsésen célba ért és Tiszaderzsen a mérleg már 3,7 tonnát mért.

A harmadik napon a szervezők már nem kockáztattak, a Sonar, azaz a Felső-Tiszavidéki Búvár- és Mentő Egyesület javaslatát elfogadva a várható erős szél miatt a PET-hajókat végig vontatták. A csapatok kenus egységei viszont szabadon gyűjthették a hulladékot, aminek meg is lett az eredménye: a legrövidebb szakaszon több mint 5 tonna hulladéktól mentesítették a nádasokat és a folyó árterét. A napot – az egyre erősödő szél ellenére – szerencsésen, vagyis borulásmentesen zárták Dinnyésháton. Miután az utolsó zsákokat is leadták a csapatok, a PET Bankárok gyors összesítését követően eredményt hirdettek.

Eredmények
Az erőt próbáló időjárási körülmények ellenére a VII. Tisza-tavi PET Kupa a rekord magas részvétel mellett rekord mennyiségű hulladékkal zárult. A 22 csapat és a több mint 40 főből álló önkéntes különítmény 10,7 tonna (10.724 kg) hulladékot gyűjtött össze és dolgozott fel! Ennek az óriási mennyiségnek több mint az 50%-a még újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A legjobban teljesítő csapat – több mint 13.000 PETákkal – a Viresol-KALL lett, akik 4. alkalommal vettek részt a megmérettetésen. A második helyezettnek járó uszadékfa díjat a Siemens Energy vehette át. A dobogó harmadik fokára pedig az ERSTE Green állhatott fel, akik szintén egy rutinos visszatérő csapat. A Tisza-tó Hőse, azaz az egy főre jutó legtöbb hulladékot gyűjtő csapat is a Viresol-KALL lett.

További résztvevő csapatok:
MBH Bank, Siemens EvezőSÖK, Vízitücsök, evosoft, NOKIA, IndoPET, MoHullám, Szent László Gimnázium, MATESzedd III., Messer, Henkel, Dabas, KÖTIVIZIG, Budapest Airport, PET Stop Boys, Magyar Termék Hajó, FBN Family Affair, Bepatech, EYPW. A legkisebb csapat a csupán 6 fős, fiatalokból álló nemzetközi EYPW (European Youth Parliament for Water) volt, míg a legjobban teljesítő újonc az IndoPET, az Indotek Group csapata lett, akik az erős mezőnyben a 9. helyen végeztek.

Habár a verseny június 14-én véget ért, a hulladékkal kapcsolatos utómunka még zajlik: a kommunális hulladékot az eseményt is támogató MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. segítségével szállíttatja el a PET Kupa Egyesület, míg a szelektív, illetve még szelektálásra váró hulladékot Kiskörére, a Folyómentő Központba szállították, ahol önkéntesek segítségével további válogatáson, előkészítésen esik át, mielőtt átadják újrahasznosításra hazai hulladékfeldolgozó cégeknek.

Tovább olvasom