Zöldinfó

Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-01-22

Szerző:

Hell

Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?

Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.

Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.

Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.

A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.

A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.

Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:saláta Toshiba zöldségtermesztés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Energiapiaci feszültség: csökkenő készletek és dráguló üzemanyagok

Az IEA szerint 2027-ig feszes maradhat a dízelpiac, miközben csökken a globális olajkereslet.

Létrehozva:

29 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) októberi olajpiaci jelentése szerint a közel-keleti háború, az oroszországi és ázsiai kínálat visszaesése, valamint a készletek apadása miatt az év végéig olajpiaci hiány várható, a dízelellátás pedig 2027 második feléig feszes maradhat – írja az alternativenergia.hu. A magas üzemanyagárak már most növelik a szállítási és termékköltségeket, csökkentik a reáljövedelmeket és fékezik a gazdasági aktivitást – közölte a szervezet havi jelentésében. Az IEA előrejelzése szerint a világ olajkereslete 2026 egészében napi 2,6 millió hordóval, 102,4 millió hordóra csökkenhet. A visszaesés hátterében a magas energiaárak és a romló gazdasági kilátások állnak. A szervezet ugyanakkor arra számít, hogy 2027-ben a globális olajkínálat jelentősen növekedhet, és a piac az év első negyedében ismét többletbe kerülhet.

A dízelpiac helyzete különösen feszült. A közel-keleti és oroszországi export szeptemberben együttesen napi 1,3 millió hordóval esett vissza az előző évhez képest, amit az Egyesült Államok és Kína magasabb kivitele csak részben ellensúlyozott. A globális dízel- és gázolajkínálatot a közel-keleti finomítói termelés visszaesése, az ázsiai export csökkenése, valamint az orosz finomítói kapacitásokat ért ukrán dróntámadások is szűkítik.

A finomítói árrések szeptemberben rekordközeli szintre emelkedtek. Az európai dízelárak hordónként mintegy 220 dolláros, az Egyesült Államokban pedig hasonlóan magas szintet értek el. Az árak azóta mérséklődtek, de továbbra is csaknem kétszer akkorák, mint a nyersolaj ára és a válság előtti szintekhez viszonyítva. A szállítási költségek emelkedése miatt Európában, Afrikában és Latin-Amerikában a következő hetekben ismét drágulhat a leszállított dízel.

Az IEA szerint a globális olajkészletek szeptemberben nettó 10 millió hordóval csökkentek, mivel a szárazföldi készletek 113 millió hordós visszaesését csak részben ellensúlyozta a tengeren szállított olaj mennyiségének növekedése. A szeptember végi globális készletszint 509 millió hordóval maradt el a közel-keleti háború előtti szinttől. A készletek apadása különösen kedvezőtlen az északi félteke téli keresleti csúcsának közeledtével.

A globális finomítói feldolgozás októberben szezonális mélypontra, napi 81,3 millió hordóra süllyedhet, majd az év végére 84,6 millió hordóra emelkedhet. A termelés helyreállása azonban nem lesz elegendő a 2026-ban felhalmozódott hiány ledolgozásához. Az IEA arra számít, hogy a dízelpiac 2027 első negyedében ismét többletet mutathat, de a készletek teljesebb helyreállítása és a piaci egyensúly tartós rendeződése a közel-keleti kínálat helyreállásától is függ. A G7-országok a stratégiai olajtartalékokból felszabadítandó készletek gyorsabb piacra juttatását szorgalmazzák.

Az IEA tagállamai összesen 100 millió hordó olaj és dízel felszabadítását hangolják össze az árnyomás enyhítése érdekében, a szervezet irányító testülete csütörtökön tárgyal a konkrét lépésekről. A dízelkészletek piacra juttatása kiemelt prioritás lehet. Az IEA szerint Donald Trump amerikai elnök orosz dízelexportra vonatkozó korlátozások enyhítéséről szóló bejelentése önmagában aligha változtatja meg érdemben a globális piaci egyensúlyt, mivel az orosz exportot elsősorban az ukrán dróntámadások miatt kiesett finomítói kapacitások korlátozzák.

Tovább olvasom