Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?

Létrehozva:

|

Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?

Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.

Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.

Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.

Advertisement

A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.

A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.

Advertisement

Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

80 százalékkal könnyebb napelemek jöhetnek: autókon és hajókon is megjelenhetnek

Európai kutatók olyan üveg nélküli napelemmodulokat fejlesztenek, amelyek akár 80 százalékkal könnyebbek lehetnek, és járműveken, hajókon, valamint zajvédő falakon is alkalmazhatók.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európai kutatási konzorcium dolgozik olyan üveg nélküli fotovoltaikus modulok fejlesztésén, amelyek szálerősítésű polimer kompozitokba integrálják a napelemeket, írja az alternativenergia.hu hírportál. Az új technológia jelentősen csökkentheti a napelemes rendszerek tömegét, és lehetővé teheti a napelemek alkalmazását ívelt, szabálytalan felületeken, többek között járműveken, hajókon és közúti zajvédő falakon. A Sunrise projekt célja, hogy 2029 májusáig ipari környezetben is demonstrálja a megoldás alkalmazhatóságát. A fejlesztés egyik legfontosabb újítása, hogy a hagyományos napelemmodulok üvegborítását szálerősítésű polimer kompozitokkal helyettesítenék. Ez a megközelítés a tömegcsökkentés mellett nagyobb tervezési szabadságot kínálhat, hiszen a modulok a hagyományos, merev üveglapoknál könnyebben illeszthetők összetett geometriai formákhoz. A technológia különösen azokban az alkalmazásokban lehet előnyös, ahol a rendelkezésre álló felület, a tömeg és a mechanikai kialakítás egyaránt meghatározó.

A 36 hónapos projektben 12 partner vesz részt nyolc európai országból. A konzorcium a kompozitanyagok feldolgozásától a napelemcellák összekapcsolásán át a kész modulok gyártásáig több technológiai területet fog össze. A spanyol AIMEN a lézeres vágási, felületkezelési és folyékony kompozitöntési eljárások fejlesztését vezeti, míg a német Fraunhofer ISE a laminálási technológiákért felel. A svéd Sticky Solar Power egy olyan prototípus-gyártórendszeren dolgozik, amely szalaglehelyezéses technológiával állítja elő a napelemcellák összekapcsolásához szükséges egységeket. Ezeket az olasz Solbian teszteli és használja fel a demonstrációs modulok gyártásában.

A Sunrise három ipari demonstrációval kívánja igazolni az üveg nélküli napelemek előnyeit. Az első a járművekbe integrált fotovoltaikus rendszerekre összpontosít. Ebben az esetben legalább 80 százalékos tömegcsökkentést céloznak meg, miközben a rendszerhez kapcsolódó költségeket 30 százalékkal, a laminálási időt pedig legalább 50 százalékkal mérsékelnék. A kisebb tömeg különösen a közlekedési eszközöknél fontos, ahol a napelemes kiegészítők többletterhelése is befolyásolhatja a jármű energiafelhasználását.

Advertisement

A második demonstráció a fotovoltaikus zajvédő falakra koncentrál. A cél legalább 30 százalékos tömegcsökkentés, miközben a modulok teljesítményének el kell érnie egy referencia-TOPCon napelemmodul hatásfokának 98 százalékát. A fejlesztés során a mechanikai ellenállásra is figyelnek: a moduloknak 5400 pascal statikus nyomást kell elviselniük. A megoldás így a közlekedési infrastruktúra olyan elemeiben is hasznosítható lehet, amelyek jelenleg elsősorban zajcsökkentési feladatot látnak el.

A harmadik fejlesztési irány a hajózási alkalmazásokat célozza, különösen a napelemek hajófedélzetekbe történő integrálását. A konzorcium olyan összefüggő napelemes felület kialakítására törekszik, amelynél az egyes modulok között nincsenek hézagok, a járófelület pedig csúszásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. Ezen a területen a hagyományos megoldásokhoz képest több mint 20 százalékos költségcsökkentés a kitűzött cél. Az ipari bevezetéshez azonban több műszaki akadályt is le kell küzdeni. Biztosítani kell a napelemcellák feldolgozásának és a tokozásnak a megbízhatóságát nagyüzemi körülmények között, valamint igazolni kell a kompozit szerkezetek hosszú távú kültéri tartósságát. Az új moduloknak a nagy hatásfokú TOPCon-, IBC-, perovszkit- és tandemcellákkal való kompatibilitását is vizsgálják.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: Sunrise Project

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák