Zöldinfó
Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?
Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?
Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.
Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.
Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.
A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.
A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.
Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Kiemelkedő tetőfelújításokat és építőipari szakembereket díjaztak Budapesten
Rekord magas színvonal a hazai legrangosabb tetős pályázaton.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége pályázatán hagyományosan az ács, bádogos, tetőfedő és szigetelő szakkivitelezők, illetve építészek mutathatják be munkáikat az elismert hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri előtt – írja az alternativenergia.hu. Az 1989 óta minden évben meghirdetett AZ ÉMSZ AZ ÉV TETŐJE Nívódíj pályázat a hazai legrangosabb szakmai elismerés. Idén a 93 átlagon felüli színvonalú pályázat közül 53 munkát díjaztak a május 9-i gálán. AZ ÉV TETŐJE 2026 Nívódíj Pályázat ünnepélyes díjátadón 13 Elismerő oklevelet, 24 Különdíjat, 11 Kategóriadíjat, 4 Nívódíjat adtak át. A hagyományokhoz híven idén is odaítélték az Aranyceruza vándordíjat a legjobb tervező csapatnak. Magastető szekcióban az Aranykalapács Vándordíjat egy több mint 100 éves soproni lövérekbeli villa újraépítésének tetőfedése nyerte el. Tóth Géza, a Tetőpont Plusz Kft. tulajdonosa kékesen égetett hódfarkú tetőcseréppel készítette el a Nívódíjas munkát. A szakszerű és szakmát szerető iparos munka, a színek és formák ízléses összhangja az épület eredeti szépségét adják vissza.
Az egykori Corvin áruház tetőfelújításának minden részlete, dokumentáltsága és a kivitelezés szakmaisága is példaértékű. A Corvin Palace lapostető felújításáért a Watertight Kft. és a Gonoszig Kft. vehették át idén a Szigetelés szekció Nívódíját, amely egyben az Aranykefe Vándordíj is. A részletekben is alapos, jól megoldott kivitelezés nem csak a tetőszigetelésről szólt. Az eredetileg kevésbé védett megoldást tovább gondolták a kivitelezők és teljes biztonságos védelemmel látták el, ügyelve a más szakmák által okozott károk enyhítésére is. Idén a Fémlemezfedés szekcióban egy korcolt fedésű békésszentandrási hétvégi ház bizonyult a legjobbnak. Herbert János munkájának korckiosztásai, valamint a belső helyzetű csatorna előtti lefutó és a tetőbe átforduló szögkorcok kapcsolatai kiemelkedő minőségűek. A gondos kivitelezésért és szakmai alaposságért a szekció Nívódíját és egyben az Aranykályha Vándordíjat kapta meg,
A közel 400 éves Győri Loyolai Szent Ignác Bencés templom és rendház tetőszerkezetének 72 000 munkaórás felújításakor 500 m³ faanyagot használtak fel. A jelenlegi Magyarország legnagyobb egyben lévő ilyen típusú barokk tetőszerkezete az eredeti fakötéseket alkalmazva a legnagyobb gondosság mellett készült el. A Lampert Építő Kft. és vezetője, Lampert Zsolt példás lelkiismeretességgel és szakszerűséggel teljesítették ezt a kivételes nagyságú és bonyolultságú feladatot. Így idén őket illette az Ácsszerkezet szekció Nívója, illetve az Aranyszekerce Vándordíj. Horváth Sándor vezető tervező és tervező munkatársai Gyöngyösi Tamás, Papp Sára Anikó a Budapest, 8. kerületi Ortodox Keresztény Dialógus Központ épületszerkezeti tervezési munkáiért vehette át A Legjobb Szaktervezőnek járó díjat, az Aranyceruza Vándordíjat. Az épületegyüttes tetőszinti átalakításával az új tetőszerkezeti részletmegoldások jól átgondolt rétegfelépítései és kimunkált, kiérlelt, kivitelezésre alkalmas részlettervei méltóak a magasszintű építészeti igényhez.
A pályázatról röviden
A 38 éves múltra visszatekintő pályázat célja a közösség létrehozása, a példaértékű tető, homlokzati, illetve szigetelői munkák elismerése és megismertetése hazai és nemzetközi szinten is. A bírálat során a zsűri a kor követelményeinek megfelelő munkákat keres, mind az anyaghasználat és a kivitelezés szempontjából is, természetesen a gazdaságosság és a hosszú élettartam fontossága mellett. Az építőiparban egyre nagyobb szakemberhiány miatt az sem elhanyagolható szempont, hogy a jövő szakemberei számára is követendő példaként szolgáljanak a bemutatott pályázatok.
A zsűrizés menete
A munka megfelelő dokumentálása fotókkal és írásos anyaggal elengedhetetlen a sikeres pályázáshoz. Ugyanakkor nem a beérkezett anyagok alapján döntenek a zsűri tagjai, hanem minden egyes pályamunkát a helyszínen is megtekintenek, így csak a legszakszerűbb kivitelezések részesülhetnek elismerésben. Ezt követően személyes ülés keretében hozzák meg döntésüket. Majd idén is Martin Krick, a Német Tetőfedő Szövetség Mayen-i Tetőfedő Képzési Központjának oktatási igazgatója és a zsűri elnöke szinte valamennyi kategória és nívódíjra esélyes tetőt és homlokzatot meglátogatott a helyszínen. Így született meg az idei végeredmény.
A díjátadóra a tavalyi nívódíjas épületeket bemutató szakmai fórumot követően, ünnepélyes keretek között adta át az ÉMSZ. Számos építőanyag gyártó cégnek köszönhetően valósulhatott meg a díjátadó ünnepség, amelynek hagyományosan a Budapesti Műszaki Egyetem adott otthont május 9-én az Épületszerkezettani Tanszék támogatásával.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés