Zöldinfó

Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-01-22

Szerző:

Hell

Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?

Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.

Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.

Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.

A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.

A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.

Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:saláta Toshiba zöldségtermesztés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Iskolákat és szakértőket köt össze a megújuló Zöld Híd program

A Zöld Híd önkéntes szakértői program megújult formában folytatódik, célja továbbra is az, hogy szakértők és szervezetek bevonásával segítse a diákokat a fenntarthatóság és az innováció gyakorlati megismerésében.

Létrehozva:

53 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-11

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

2026-ban megújul és kibővül a Zöld Híd önkéntes szakértői program, amely közel egy évtizede kapcsolja össze az oktatási intézményeket a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szervezetekkel és szakértőkkel – ismertette az alternativenergia.hu. A programbemutató esemény a Planet Budapest szakmai programjához kapcsolódott. A rendezvényen neves előadók ismertették a kezdeményezés szakmai kereteit, majd egyetemi kerekasztal- beszélgetés keretében a felsőoktatás vezető képviselői a fenntarthatóság és a zöld pályaorientáció kérdéseit járták körül. A meghívottak körébe az oktatásirányítás vezetői és szakértői tartoztak. A Zöld Híd program keretében tavaly több mint 13 ezer diák szerzett új tapasztalatot.

Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása
A Zöld Híd önkéntes szakértői program olyan szakmai kezdeményezés, amely összekapcsolja az iskolákat a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szakértőkkel, szervezetekkel, vállalatokkal és intézményekkel. Célja, hogy a diákok hiteles, gyakorlati példákon keresztül ismerkedhessenek meg a fenntarthatóság kihívásaival, az innovációval és a kapcsolódó karrierlehetőségekkel, ezáltal támogatva szemléletük, tudásuk és pályaorientációjuk fejlődését. A program két pillérre épül: az óralátogató szakemberekre és a fogadószervezetekre. Az önkéntes szakértők tanórai keretek között mutatják be tevékenységüket és tapasztalataikat, míg a fogadószervezetek saját telephelyükön fogadják a diákcsoportokat, és konkrét példákon keresztül mutatják be, hogyan jelenik meg működésükben a fenntarthatóság és az innováció. Az iskolák a felkínált szakmai programok közül választva élő, valós példákkal színesíthetik és erősíthetik az oktatási munkát.

A Zöld Híd program a Fenntarthatósági Témahéttel stratégiai együttműködésben működik, és évente több alkalommal nyílik meg az iskolák és a szakmai szereplők számára. 2025-ben a programban több mint 13 ezer diák vett részt, hallgatott meg szakértők által tartott tanórát, vagy jutott el a fogadószervezetek helyszíneire. Külön érdekesség, hogy a programban részt vesznek a Magyarországra akkreditált nagykövetségek is, 2025-ben közel 20 nagykövetség osztotta meg a diákokkal az országaik fenntarthatósági jógyakorlatait.

Planet Budapest – Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatóesemény
A Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expó szakmai programjához kapcsolódva, a Zöld Híd önkéntes szakértői program keretében szakmai esemény került megrendezésre a köznevelés és a szakképzés irányításában, vezetésében, valamint az iskolákban dolgozó vezetők, szakemberek és pedagógusok számára. A szakmai program keretét a megújuló és kibővülő Zöld Híd program adja, amelynek célja, hogy a fenntarthatóság és az innováció területén tevékenykedő szakértők és szervezetek, valamint az oktatás világa között élő, gyakorlatorientált kapcsolatot alakítson ki, és kézzelfogható pályaorientációs támogatást nyújtson a diákok számára.

Előadók

Raisz Anikó Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkár – a Zöld Híd
program kiemelt támogatója
Karsainé Szeli Zsuzsanna, igazgató, TaNext Akadémia – iskolaigazgató
Dr. Némedi Erzsébet, biotechnológus, az Expedit Nodum K&F Ügynökség, ügyvezető
igazgató – önkéntes óralátogató szakértő
Hankó Gergely, KSZGYSZ ügyvezető igazgató – önkéntes fogadószervezetek
képviselője

Az előadások között a Zöld Híd program kisfilmek forogtak.

Kerek-asztal beszélgetés
A rendezvény egyúttal a tavaly megvalósult egyetemi fenntarthatósági roadshow folytatása volt, amely a hazai fenntarthatósági szemléletformálási kezdeményezések bemutatására és a szakmai tapasztalatcsere elősegítésére irányult az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem együttműködésében. A rendezvény kerekasztal beszélgetésén a Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása mellett a részt vevő egyetemek képviselői és meghívott szakértők osztották meg tapasztalataikat és kezdeményezéseiket az innováció, a fenntarthatóságra nevelés és a pályaorientáció gyakorlati kapcsolódásairól. A rendezvényre meghívottak körébe tartoztak a fenntartói szervezetek (tankerületek, egyházi fenntartók, szakképzési centrumok), valamint a pedagógiai-szakmai irányító intézmények (Oktatási Hivatal, Pedagógiai Oktatási Központok, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Innovatív Képzéstámogató Központ, egyházi pedagógiai intézetek) vezetői, fenntarthatósági szakértői, iskolaigazgatók és a fenntarthatóság iránt elkötelezett pedagógusok.

Tovább olvasom