Zöldinfó

Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-01-22

Szerző:

Hell

Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?

Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.

Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.

Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.

A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.

A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.

Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:saláta Toshiba zöldségtermesztés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Visszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet

Az OPUS TITÁSZ tiltakozik az RRF-pályázatokból való kizárásról szóló MFB-döntés miatt.

Létrehozva:

19 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-21

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az OPUS TITÁSZ tiltakozik és visszautasítja Magyar Fejlesztési Bank (MFB) augusztus 10-i döntését, amellyel kizárták a a társaságot az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (RRF) keretében meghirdetett hálózatfejlesztési és okosmérő-telepítési lehetőségekből, az ügyben minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesznek – írja az alternativenergia.hu. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter kedden jelentette be, hogy a Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága úgy döntött: az átláthatósági követelmények teljesítésének hiánya miatt kizárja az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.-t az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapja (RRF) keretében meghirdetett hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból. A társaság az RRF-forrásokból való kizárásukat szakmailag és jogilag megalapozatlannak tartja, annak indoklását határozottan visszautasítja, és valamennyi rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségét igénybe veszi, főként mivel az MFB augusztus 6-án megküldött értesítése szerint a pályázat értékelése az OPUS TITÁSZ Zrt. számára pozitív eredménnyel zárult. Az MFB utólag ezt a döntést megváltoztatta, és kizárta a társaságot a pályázatokból.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a pályázati folyamat első lépéseként a pályázó jogosultsági minősítése történik meg, ennek része az átláthatósági vizsgálat is. Ha az elbíráló úgy értékeli, hogy a pályázó nem felel meg az előírt feltételeknek, akkor a benyújtott pályázatot szakmailag nem is értékeli, hanem azonnal elutasítja a pályázót. Hangsúlyozták, az OPUS TITÁSZ a jogosultsági vizsgálaton sikeresen megfelelt a pályázati feltételeknek, ezután az MFB a pályázatát szakmailag is értékelte, a társaság számára pozitív döntést hozott, és augusztus 6-án bekérte az OPUS TITÁSZ-tól a pályázati szerződések megkötéséhez szükséges dokumentumokat is.

Mindezek fényében érthetetlen az MFB döntése, az, hogy a pályázati folyamat lezárását követően utólag, az “átláthatósági követelmények” nem teljesítésére hivatkozva fosztaná meg a társaságot és ezzel a tiszántúli régió fogyasztóit a fejlesztési forrásoktól. A pályázat értékelését követően megkapott hivatalos értesítés szerint a megfelelőnek talált pályázat utólagos, új szempontok szerinti kizárása nemcsak az érintett társaság, hanem a pályázati rendszer kiszámíthatóságába vetett bizalmat is veszélyezteti – írták a közleményben. Ismertették, az OPUS TITÁSZ szabályozott energetikai vállalat, amely működését szigorú jogszabályi, hatósági és tőkepiaci átláthatósági előírások mellett végzi. Az OPUS GLOBAL Nyrt. tőzsdei csoport tagjaként tulajdonosi háttere és működése nyilvános, ellenőrizhető. Az OPUS TITÁSZ Zrt. Magyarország egyik meghatározó villamosenergia-elosztó hálózati engedélyese, amelynek beruházásai közvetlenül az általa ellátott térségek lakosságának, vállalkozásainak, önkormányzatainak és intézményeinek biztonságos energiaellátását szolgálják.

A társaság üdvözli azt az MFB-döntés után kommunikált kormányzati szándékot, hogy az OPUS TITÁSZ ellátási területén található települések a kialakult helyzet ellenére se maradjanak ki a szükséges energetikai fejlesztésekből. Ez ugyanakkor nem teszi szükségtelenné a társasággal szemben meghozott döntés jogszerűségének tisztázását. Az OPUS TITÁSZ-nak nem csupán joga, hanem az ellátási területéért viselt felelősségéből fakadó kötelessége is fellépni azért, hogy a számára jogszerűen elérhető hálózatfejlesztési forrásokról kizárólag egységes és átlátható szakmai-jogi követelmények alapján szülessen döntés.

A társaság vezetése bízik abban, hogy a jogorvoslati eljárások során lehetőség nyílik a döntés alapjául szolgáló körülmények teljes körű és tárgyilagos vizsgálatára. Az OPUS TITÁSZ eközben változatlanul ellátja közszolgáltatási feladatait, folytatja hálózatának fejlesztését, és mindent megtesz azért, hogy ügyfelei biztonságos és megfelelő minőségű villamosenergia-ellátása hosszú távon is biztosított legyen – közölte az OPUS TITÁSZ.

Tovább olvasom