Zöldinfó

Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-01-22

Szerző:

Hell

Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?

Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.

Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.

Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.

A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.

A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.

Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:saláta Toshiba zöldségtermesztés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Környezetbarát esőkabátot fejlesztettek Magyarországon, nemzetközi siker előtt állhat

Környezetbarát, komposztálható esőkabátot fejlesztett egy zalacsányi vállalkozás.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Környezetbarát, komposztálható esőkabátot fejlesztett egy zalacsányi családi vállalkozás, a tömegrendezvényeken jól használható, innovatív termék iránt külföldi rendezvények szervezői is érdeklődést mutatnak – írja az alternativenergia.hu. Badacsonyi Tamás ötletgazda, a zalacsányi Örvényesvölgy Fesztivál alapítója és igazgatója az MTI-nek felidézte, hogy 2023-ban a rendezvényüket sújtó intenzív eső alkalmával szembesültek azzal, hogy a látogatóknak gyorsan szétosztott műanyag esőkabátok húsz perc múlva a szemetesbe kerültek. Ekkor jött az ötlet, hogy meg kellene alkotni egy olyan esőkabátot, ami komposztálható, de akár újrahasznosítható is, természetesen vízálló, és nem utolsó szempontként szagtalan.

Az alapanyagot egy kínai partnerük laboratóriumában közösen kísérletezték ki, így jutottak el a gyártáshoz szükséges fóliáig – ismertette a fesztiváligazgató. A termék már több teszten és kísérleten van túl, jelenleg három külföldi helyszínen zajlanak a minősítést szolgáló a laboratóriumi vizsgálatok, ez a folyamat a későbbi szabadalmaztatáshoz is hozzájárulhat. Nagy-Britanniában a természetes eredetű alapanyag, vagyis a bioösszetevők mértékének meghatározása folyik, Belgiumban a komposztálhatóságot vizsgálják, az Egyesült Államokban pedig az ottani Mezőgazdasági Minisztérium által kiadott biominősítés megszerzésén dolgoznak.

Badacsonyi Tamás elmondása szerint a Rainraver Festiponchooh! elnevezésű esőkabáttal Magyarországon az idén már több kisebb zenei fesztiválon megismerkedhettek a résztvevők, emellett Monacóban az E-Formula futamon, az egyesült államokbeli Pasadenában pedig a hagyományos januári Rose Parade felvonuláson tesztelték a szervezők. Érdeklődik a fesztiválponcsó iránt a FIFA is, a futball-világbajnokság torontói megnyitóján használták a termékmintáikat, valamint a Niagara Vízesés Nemzeti Parkból is kaptak megkeresést.

Badacsonyi Tamás jelezte, az amerikai forgalmazásra már önálló céget is alapítottak. A leginkább előrehaladott tárgyalásokat a londoni Természettudományi Múzeummal folytatják, ahol saját logós termékként szeretnék árusítani, miután elkészül a biológiai összetevők arányára vonatkozó minősítés. Arra is kitért, hogy eddig saját forrásból, pályázati tanácsadó vállalkozásuk és a Zalacsányban működő szálláshelyük bevételéből finanszírozták a környezetbarát esőkabát fejlesztését és gyártását. Mostanáig húszmilliós nagyságrendben költöttek a termékükre, 25 ezer darabot gyártottak Kínában. A további kutatás-fejlesztésre és piaci bevezetésre 50-100 millió forintot fordítanának saját erő és pályázati forrás felhasználásával, esetleg új partner bevonásával.

Badacsonyi Tamás a termék sikereiről beszámolva elmondta, hogy nemrégiben a Nemzetközi Fesztivál és Rendezvény Szövetség (International Festivals & Events Association) éves díjátadóján az IFEA/Haas & Wilkerson Pinnacle Awards-szal ismerte el az innovációjukat, korábban pedig Párizsban a Change Now nemzetközi konferencia Official Selection ajánlásába került be a fesztiválponcsó, mint ajánlott fenntartható megoldás. A környezetbarát esőkabát a hagyományos műanyag termékeknél valamivel drágább, de akik ezt használják, a fenntarthatóságot tartják szem előtt, ez pedig a világ számos tömegrendezvényén ma már kiemelt szempont – tette hozzá Badacsonyi Tamás.

Tovább olvasom