Zöldinfó
Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?
Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?
Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.
Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.
Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.
A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.
A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.
Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Ingyenesen letölthető a MaReSz fenntartható rendezvényszervezési útmutatója
Megjelent a fenntartható rendezvényszervezési útmutató.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók (MaReSz) Szövetségének fenntartható rendezvényszervezési útmutatója, amely a rendezvényágazat bármely szereplőjének átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság (ESG) elveinek megismeréséhez és a legjobb gyakorlatok elsajátításához – írja az alternativenergia.hu. A széles szakmai együttműködéssel és számos szakértő bevonásával készült hiánypótló ismeretanyagot a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és a Pannon Egyetem szakértői lektorálták, az díjmentesen letölthető a szövetség honlapjáról, regisztrációt követően. A MaReSZ útmutató elkészítését megelőző kutatás rámutatott arra, hogy a szektorban tevékenykedők többsége még mindig a környezetvédelemmel azonosítja a fenntarthatóságot, és nem ismer semmilyen fenntarthatósági minősítési rendszert.
Szűcs Balázs, a MaReSz főtitkára a közleményben kiemelte: Magyarországon eddig nem készült a mostanihoz hasonló olyan átfogó rendezvényszakmai anyag, amely bemutatja az ESG-keretrendszer mindhárom pillérét, és segíti a rendezvényszervezőket a jogszabályi környezetben, valamint a vonatkozó szabványok és tanúsítványok közötti eligazodásban. A szövetség által jegyzett Fenntartható rendezvényszervezési útmutató komplex módon közelíti meg a fenntarthatóság kérdését, és hozzájárul az ESG-alapú gondolkodásmód elterjesztéséhez a rendezvényszektorban.
A MaReSz útmutató elméleti részében röviden bemutatják a rendezvényágazatban is releváns fogalmakat, nemzetközi és hazai irányelveket, jogszabályokat, valamint a legfontosabb szabványokat és tanúsítványokat azzal a céllal, hogy segítsék a rendezvényágazatban működő cégek eligazodását a vállalati fenntarthatóság témakörében. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és a magyar ESG törvény összefüggéseit az ágazatban működő vállalkozások szemszögéből ismertetik. Külön kitérnek azokra a támogatási eszközökre, amelyeket a kkv-k számára biztosít a kormány az ESG-megfelelésre való felkészüléshez.
A Nemzetközi és nemzeti fenntarthatósági szabványok és tanúsítványok a rendezvényszervezésben című fejezetben olyan szabványokkal és tanúsítványokkal foglalkozik a dokumentum, amelyek relevánsak a hazai rendezvényszakmában is. Kiemelten ismertetik a Fenntartható Turizmus Világtanács (Global Sustainable Tourism Council, GSTC) által a szektorra kidolgozott fenntarthatósági szabványrendszert, melynek hivatalos magyar verzióját – a GSTC partnereként – a MaReSz készítette el. Az útmutató gyakorlati részében számos példa és jó gyakorlat is segíti az ágazat szereplőit a fenntartható rendezvényszervezéshez vezető úton. A dokumentum a rendezvényszervezés minden lépésénél a megelőzésre helyezi a hangsúlyt a kárenyhítéssel szemben, és mindkettőre számos példát hoz az anyaghasználat, vendéglátás, közlekedés, ajándékok és az energiafelhasználás területén is, emellett lépésről lépésre mutatja be a rendezvény karbonlábnyomának mérését is.
Egy fenntarthatósági szemléletű közösség építése céljából közzétették a MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési kódexét is, melyhez bárki csatlakozhat, aki vállalja, hogy rendezvényszervezéssel összefüggő tevékenységét a MaReSz útmutatója és a Kódexben foglaltak figyelembevételével végzi. A csatlakozás és a kódex-logó használata nem minősítést, hanem szakmai elkötelezettséget jelent az aláíró számára. A MaReSz több mint 30 éve fogja össze a rendezvényszakmát, mintegy 170 tagszervezete felöleli az üzleti rendezvényszervezés teljes spektrumát, hét tagozata működik.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés