Zöldinfó

Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-01-22

Szerző:

Hell

Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?

Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.

Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.

Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.

A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.

A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.

Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:saláta Toshiba zöldségtermesztés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Megújult, napelemes viharjelző rendszer őrzi a Balatont

Elindult a viharjelzési szezon a Balatonon, a Velencei- és a Tisza-tavon; a szezon október 31-éig tart.

Létrehozva:

39 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-03

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavi viharjelzések a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készülnek – írta a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt., a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-hez eljuttatott közös közleményben. A Balatonnál a 92. viharjelzési szezon indul. Viharjelző rendszer működik a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – írja az alternativenergia.hu. A tavaknál a katasztrófavédelem által üzemeltetett viharjelző lámpák mutatják az érvényes jelzési fokozatot. A HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából folyamatosan figyelik a légköri folyamatok alakulását és az időjárás előrejelzések készítése mellett szükség esetén viharjelzéseket adnak ki a tavakra. Az elsőfokú viharjelzés (azaz percenként 45 sárga fényű felvillanás) erős (óránkénti 40-60 kilométeres) szélre figyelmeztet, ekkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. A másodfokú viharjelzés (percenként 90 sárga fényű felvillanás) viharos (óránkénti 60 kilométeres sebességet meghaladó) szélre figyelmeztet, ilyenkor tilos a vízben tartózkodni. A jelzéseket a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával korábban adják ki.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárás gyorsan változik, továbbá az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. A közlemény szerint a HungaroMet közreműködik balatoni és velencei-tavi rendezvények időjárási biztosításában is, legyen szó szárazföldi rendezvényről, vagy vízi sporteseményről. A nagyobb létszámú, több ezer főt felvonultató sportesemények, mint például a Balaton-átúszás, Balaton-átevezés, Kékszalag tókerülő vitorlásverseny meteorológiai támogatása is a HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából valósul meg – írták. A Balatont a viharjelzések kiadása szempontjából három medencére osztják, a Keszthelytől Badacsony-Fonyód vonalig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról, míg a Tisza-tavon forgólámpás eszközök üzemelnek.

A Balatonon tavasztól őszig működnek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített speciális mérőplatformok, amelyek többek között a nyílt víz időjárási viszonyairól adnak tájékoztatást. A balatoni viharjelzést segíti a 2023 óta működő siófoki speciális lézeres radar (LIDAR), amely információt ad a magasban fújó szelekről. A riasztást a HungaroMet Nonprofit Zrt. adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.

A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti viharjelző lámpát működtet. Ezek kiegészülnek 13 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet, és a tervek szerint az idén négy nyílt vízi mérőplatformot is telepítenek, amelyeken úgynevezett tóközepi viharjelző lámpa is üzemel majd.
Hozzátették, hogy a fejlesztések nyomán jelentősen javult a tóközepi viharjelző berendezések megbízhatósága, nagyobb teljesítményű napelemeket kaptak, bővült energiatároló kapacitásuk, és javult az üzembiztonságuk, így tartós borultság esetén is stabilan képesek ellátni a feladatukat.

A Balatonon 54 viharjelző lámpa figyelmeztet a várható szélerősödésre, így egy adott pontról legalább hármat ehet látni. A Velencei-tónál négy, a Tisza-tónál öt, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelző lámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon, amely jelenleg karbantartás alatt áll. Az aktuális jelzésről a katasztrófavédelem (www.katasztrofavedelem.hu) és az RSOE (www.rsoe.hu) honlapján, valamint a HungaroMet Nonprofit Zrt. Meteora és a katasztrófavédelem TAVIHAR nevű alkalmazásában is lehet tájékozódni. A fürdőzőknek, vitorlázóknak, horgászoknak az aktuális viharjelzés mellett érdemes tájékozódniuk a várható időjárásról is, ehhez az ingyenes szolgáltatások mellett élőszavas, emeltdíjas telefonszolgáltatás (06-90/603-423) is rendelkezésre áll a nap 24 órájában. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság is 24 órás ügyeletet tart fenn, a 112-es egységes európai segélyhívón és a 1817-es vízirendészeti segélyhívón, a viharjelzőlámpák meghibásodása esetén pedig az RSOE diszpécserközpontja (06-87/568-599) hívható.

Tovább olvasom