Zöldinfó

Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-01-22

Szerző:

Hell

Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?

Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.

Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.

Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.

A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.

A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.

Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:saláta Toshiba zöldségtermesztés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Hőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?

A hagyományos kondenzációs gázkazán vagy a korszerű levegő-víz hőszivattyú jelenti a jobb megoldást jelenleg?

Létrehozva:

49 perc telt el a létrehozás óta

2025-11-23

Szerző:

Hell

A magyar vállalkozások egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági elvárások miatt. A központi fűtési rendszer korszerűsítése nem csupán környezetvédelmi, hanem komoly gazdasági szempont is lett. De melyik technológiába érdemes beruházni 2025-ben: a hagyományos kondenzációs gázkazánba, vagy egy korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszerbe?

A kiinduló helyzet: bizonytalanság és kérdőjelek

A legtöbb KKV jelenleg még gázkazánt használ, amely ugyan ismert és bevált technológia, de egyre kevésbé versenyképes az új energiapiaci viszonyok között. A gáz beszerzési ára, ellátási biztonsága, valamint a karbonlábnyom miatt sok cég keresi az alternatívákat. Ebben a helyzetben kerül előtérbe a hőszivattyús technológia, amely nemcsak környezetbarát, hanem a teljes életciklus költségeit tekintve is egyre vonzóbb megoldássá válik.

Csatlakozzon díjmentesen az E.ON szakmai közösségéhez az Energy Lab-hoz! Olyan szakmai anyagainkhoz férhet hozzá, amelyek segítenek optimalizálni energiafelhasználását, csökkenteni költségeit és fenntarthatóbbá tenni vállalkozását.

E.ON Energy Lab

Mi az a kondenzációs gázkazán?

A kondenzációs kazán egy fejlettebb gáztüzelésű berendezés, amely a füstgázok hőjének visszanyerésével növeli a hatásfokot. Hatásfoka akár 95-98% is lehet, üzemanyaga főként földgáz. Előnye, hogy viszonylag egyszerűen telepíthető, gyakran a meglévő rendszerre is ráköthető. Karbantartása rendszeres, évente legalább egyszer szervízelni kell.

Mi az a levegő-víz hőszivattyú?

A hőszivattyú a környezeti energiát – jellemzően a levegő hőtartalmát – használja fel arra, hogy vizet melegítsen fűtéshez és melegvíz-előállításhoz. A rendszer villamos energiával működik, de a felhasznált energia többszörösét képes hő formájában visszaadni. Egyszerre alkalmas fűtésre és hűtésre, energiahatékonysága kifejezetten magas (SCOP értéke 3-5 között mozog), élettartama hosszú, és karbantartásigénye sem jelentős.

Hőszivattyú vs kondenzációs kazán: érvek és ellenérvek

Szempont	Hőszivattyú	Kondenzációs kazán
Energiaforrás	Megújuló	Földgáz
CO2 kibocsátás	Alacsony	Magas
Fűtés	Igen	Igen
Hűtés	Igen	Nem
Melegvíz	Igen	Igen
Telepítési költség	Magasabb	Alacsonyabb
Működési költség	Alacsony	Közepes/magas

Mikor éri meg hőszivattyúra váltani?

A hőszivattyús rendszer akkor a leghatékonyabb, ha a cég magas fűtési és hűtési igénnyel rendelkezik. Ideális megoldás lehet, ha van lehetőség padlófűtés, vagy mennyezeti hűtés-fűtés kialakítására, mivel ezek alacsony hőmérsékleten működnek, ami kedvező a hőszivattyúk számára.

Szintén jó választás, ha a vállalkozás hosszútávra tervez, és fontos szempont az energiafelhasználás csökkentése, valamint a zöld imázs kialakítása.

Üzleti előnyök hőszivattyúk alkalmazásával

A hőszivattyús rendszerek segítségével a cégek jelentősen csökkenthetik környezeti terhelésüket, ami zöldebb arculatot eredményez. A fenntartható technológiák alkalmazása az EU-s pályázatokban is előnyt jelenthet, valamint a hőszivattyúk precízen szabályozhatóak és hűtési funkcióval is rendelkeznek.

Gyakori tévhitek a hőszivattyúról

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a hőszivattyú csak melegvizet tud előállítani, pedig fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas. Egy másik gyakori tévhit, hogy nem kompatibilis radiátoros rendszerekkel. Valóban, a legjobb hatásfokot padlófűtéssel éri el, de alacsony hőmérsékletű radiátorral is működhet. Az is téves elképzelés, hogy nem kombinálható gázkazánnal: hibrid rendszerrel együtt kifejezetten hatékony megoldás.

Összegzés

A hőszivattyú korszerű, környezetbarát és gazdaságos megoldást kínál a jelenlegi gáz alapú fűtési rendszerek kiváltására. A beruházási költség magasabb ugyan, de hosszú távon alacsonyabb működési költséget, nagyobb komfortot és zöld imázst eredményez. Azoknak a KKV-knak, akik tudatosan terveznek és nyitottak a megújuló technológiákra, a hőszivattyú 2025-ben már nem luxus, hanem ésszerű döntés.

Az E.ON elkötelezett a hazai kis- és középvállalkozások támogatásában. Tudjuk, hogy az energetika gyakran bonyolultnak tűnhet, ezért létrehoztunk egy tudásbázist, ahol közérthető, tartalmakkal segítjük a cégvezetőket eligazodni az energiapiac kérdéseiben. Böngésszen folyamatosan bővülő cikkeink között, és hozza meg megalapozott döntéseit energiával kapcsolatban.

Csatlakozzon díjmentesen szakmai közösségünkhöz!

Tovább olvasom