Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Így építi újra önmagát a Mol a körforgás jegyében

Körforgásos alapanyagot használtak fel a Mol Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyén, az első próbagyártás sikeresen lezárult.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A próbagyártás bizonyítja, hogy a Mol képes ISCC PLUS tanúsított eljárás szerint körforgásos alapanyag – ebben az esetben fogyasztói használat után keletkezett műanyaghulladékból származó alapanyag – felhasználásával kiváló minőségű polietilént (PE) és polipropilént (PP) előállítani. Ez fontos lépés a vállalat Shape Tomorrow stratégiájának megvalósításában, amelynek egyik célja a körforgásos gazdaság integrálása a termelésbe, valamint a Mol vezető szerepének megerősítése a fenntartható petrolkémia területén Közép- és Kelet-Európában – emelte ki az alternativenergia.hu. Az ISCC PLUS tanúsítványt a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia és a pozsonyi Slovnaft kapta meg 2024-ben a gőzkrakkoló és polimerizációs egységekre. A hulladékgazdálkodással való szinergiák kiaknázása fontos eleme a Mol csoport Shape Tomorrow stratégiájának.

A vállalat célja, hogy folytassa működésének átalakítását a körforgásos vegyipar irányába, és 2030-ra évente akár 1,5 millió tonna alapanyagot állítson elő az energiaipar számára. Mindezt folyamatosan bővülő portfólió támogatja, amely magában foglalja a magyarországi települési hulladékkezelési koncessziót, korábbi műanyag-újrahasznosítási akvizíciókat, valamint vegyi újrahasznosítási technológiák fejlesztésére irányuló partnerségeket – írták. A Mol további körforgásos alapanyagok tesztelését és új eljárások fejlesztését tervezi annak érdekében, hogy a hulladék még hangsúlyosabb szerepet kapjon a műanyaggyártás alapanyagaként. A Mol Petrolkémia egyebek mellett versenyképes minőségű polimereket állít elő a műanyaggyártás számára, a termékeket széles körben alkalmazzák az iparban.

Advertisement

Zöldinfó

Új lendületet kap az országfásítás: a cél a 27 százalékos erdősültség elérése

Külterületi közutak mentén telepítenek fákat országszerte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János a Növénytelepítés a közutak mentén elnevezésű programról elmondta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel 10 hektárnyi területen telepítenek többezer fát és cserjét – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte, hogy régóta dolgozik azért, hogy a közutak és a vasúthálózatok mentén, valamint az autópálya építések során üresen hagyott területekre fákat,  cserjéket telepítsenek. Hangsúlyozta, hogy a fásításnak több oka is van, egyrészt egyetlen fa mintegy 20-25 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni évente, másrészt a fák segítenek csökkenteni a por- és hóátfúvásokat, harmadrészt csökkentik a termőföld erózióját. Kitért arra is, hogy olyan fákat telepítenek, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal és a környezeti terhelésekkel szemben. Kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert a Kárpát-medence éghajlata átalakul. “Akár akarjuk, akár nem, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell” – fogalmazott.

Áder János elmondta azt is, hogy a program miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. változtatott a korábbi szabályozásán és könnyebbé tette ezeknek az útmenti területeknek a fásítását. Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közutak mentén telepített fák nemcsak a szél mérséklésében nyújtanak segítséget, hanem élőhelyet is biztosítanak számos rovarnak és madárnak. Hozzátette, hogy a magyar tájképhez szervesen hozzátartozik az út menti fáknak, fasoroknak a látványa. Kiemelte, hogy nekünk, embereknek is felelősségünk van abban, hogy hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatnak a változását.

Elmondta, hogy az Agrárminisztériumban is azon dolgoznak, hogy az ország fával borított területeinek az arányát növeljék. Erre több program is indult, köztük az Országfásítási, a Településfásítási, az Újszülöttek erdeje programok. A cél az, hogy az ország fával borított területeinek aránya 24-ről 27 százalékra emelkedjen – emlékeztetett az agrárminiszter. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy betegség és balesetek miatt többezer fát vágnak ki évente. A társaságnak ezen fák pótlására 50-60 millió forint forrása van évente. A Növénytelepítés a közutak mentén nevű program révén 100 millió forintból telepítenek több mint 5500 fát és 11 ezer csemetét – tette hozzá.

Advertisement

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közleménye szerint a fásítás során az egyes területekre szakemberek választottak az élőhelyi viszonyokhoz illő növényeket. A telepített fafajok között szerepel a vénic-szil és a szibériai szil, a mezei és a korai juhar, a virágos, a magas és a magyar kőris, a bugás csörgőfa, a kis- és nagylevelű hárs, valamint a cserjék közül az egybibés galagonya és a kökény.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák