Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Így száguldanak az esőfelhők Földünkön

Létrehozva:

|

A tizenkét műholdból álló IMERG rendszer minden eddiginél nagyobb lefedettséggel és pontosabban méri a globális csapadékviszonyokat. Hamarosan pár óra késéssel bárki hozzájuthat az adatokhoz.

Éppen tegnap volt egy éve, hogy a Japán Űrügynökséggel együttműködésben felbocsátották a NASA GPM Core Observatory nevű műholdját, amelynek az a feladata, hogy tizenkét műhold méréseit összehangolva globális képet adjon arról, hol és milyen csapadék hullik a Földön. A mérések lefedik bolygónk felszínének 87%-át, időben félórás, térben pedig tíz négyzetkilométeres pontossággal. Az évforduló alkalmából a NASA kiadott egy videót az áprilistól szeptemberig tartó időszakról. Az animáció nem több, mint látványos ízelítő a mérésekből, azonban már ebből is látszik, hogy nincs “lokális csapadék” – az egész bolygó csapadékrendszere egyetlen, szervesen összefüggő egész.

Érzékenyebb és jobban látja a havat, mint elődei
Az új, IMERG névre hallgató rendszer először képes nyomon követni a sarkok közelében, az óceánokon átvándorló kisebb intenzitású csapadékzónák mozgását, továbbá jobban megbirkózik a hó mérésével, mint a korábbi műholdak. Mindez pontosabb adatokat szolgáltathat a klímamodellekhez. Emellett azokon a területeken – egyebek mellett az óceánok felett -, ahol nem működik a csapadékot mérő felszíni radarrendszer, ezekből a műholdas mérésekből lehet következtetni a lehulló csapadék mennyiségére. A közeljövőben várható, hogy az IMERG adatait szinte valós időben, mindössze négyórás késéssel elérhetővé teszik.

forrás: origo.hu

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Mesterséges intelligencia és műholdak segítik a városok jövőjének tervezését

Új műholdas megfigyelőrendszert fejlesztettek ki a városok terjeszkedésének monitorozására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Világbank washingtoni központjában mutatták be azt az új, műholdas távérzékelési adatokra épülő térinformatikai adatbázist, amely a Föld kockázatos városi területeinek megfigyelésére szolgál – közölte a csillagaszat.hu. A világ városai soha nem látott ütemben növekednek; az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re az emberiség közel 70 százaléka városi környezetben él majd – írja az alternativenergia.hu. A folyamat komoly kihívásokat teremt, mivel egyre több ember és infrastruktúra kerül árvizek, földrengések, szélsőséges hőhullámok vagy talajsüllyedés által veszélyeztetett területekre. Emiatt az Európai Űrügynökség (ESA) és partnerei egy új, globális megfigyelőrendszert hoztak létre a települések növekedésének és természeti veszélyeknek való kitettségüknek az együttes vizsgálatára – olvasható a csillagászati portálon közzétett cikkben.

A most bemutatott World Settlement Footprint (WSF) Tracker platform a korábbi, a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) által vezetett és az ESA által támogatott kezdeményezésre épül. A korábbi adatbázisokkal ellentétben a WSF Tracker folyamatos időbeli nyomon követést biztosít: a felhasználók 10 méteres felszíni felbontásban, félévente frissített adatok segítségével követhetik a települések terjeszkedését világszerte a 2016 és 2026 közötti időszakban. Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy mikor, milyen gyorsan és pontosan hol jelentek meg új lakó- vagy ipari területek.

A platform újdonsága, hogy a településnövekedési adatokat különböző veszélyeztetettségi térképekkel kapcsolja össze, megmutatva, hogy az új fejlesztések mennyiben érintenek kockázatos régiókat. Az ESA kiemelte, ez különösen a gyorsan fejlődő országokban fontos, ahol a városi terjeszkedés gyakran kevésbé tervezett módon zajlik. A Világbank elemzései korábban már rámutattak, hogy számos nagyvárosban jelentősen nőtt a magas árvízkockázatú területeken létrejövő új települések aránya, ami hosszú távon komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. A WSF Tracker mögött egy több mint egy évtizede fejlődő nemzetközi program áll, amely az európai Copernicus Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdak, valamint az amerikai Landsat program megfigyeléseire épül és a világ egyik legrészletesebb, nyílt hozzáférésű település-térképezési rendszere.

Advertisement

A nyílt hozzáférésű rendszer célja, hogy a várostervezők, kormányzati szervek, fejlesztési intézmények és a katasztrófavédelem mindennapi döntéshozatalát támogatva biztonságosabb és fenntarthatóbb pályára állítsa a globális urbanizációt. A térképi adatbázisból a csillagászati portál illusztrációul egy magyarországi helyszínt is bemutat. A Göd városát ábrázoló felvételeken szemléletesen kirajzolódik, hogy az elmúlt években hogyan növekedett óriásira a helyi akkumulátorgyár épületegyüttese.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák