Zöldinfó
Így száguldanak az esőfelhők Földünkön
A tizenkét műholdból álló IMERG rendszer minden eddiginél nagyobb lefedettséggel és pontosabban méri a globális csapadékviszonyokat. Hamarosan pár óra késéssel bárki hozzájuthat az adatokhoz.
Éppen tegnap volt egy éve, hogy a Japán Űrügynökséggel együttműködésben felbocsátották a NASA GPM Core Observatory nevű műholdját, amelynek az a feladata, hogy tizenkét műhold méréseit összehangolva globális képet adjon arról, hol és milyen csapadék hullik a Földön. A mérések lefedik bolygónk felszínének 87%-át, időben félórás, térben pedig tíz négyzetkilométeres pontossággal. Az évforduló alkalmából a NASA kiadott egy videót az áprilistól szeptemberig tartó időszakról. Az animáció nem több, mint látványos ízelítő a mérésekből, azonban már ebből is látszik, hogy nincs “lokális csapadék” – az egész bolygó csapadékrendszere egyetlen, szervesen összefüggő egész.
Érzékenyebb és jobban látja a havat, mint elődei
Az új, IMERG névre hallgató rendszer először képes nyomon követni a sarkok közelében, az óceánokon átvándorló kisebb intenzitású csapadékzónák mozgását, továbbá jobban megbirkózik a hó mérésével, mint a korábbi műholdak. Mindez pontosabb adatokat szolgáltathat a klímamodellekhez. Emellett azokon a területeken – egyebek mellett az óceánok felett -, ahol nem működik a csapadékot mérő felszíni radarrendszer, ezekből a műholdas mérésekből lehet következtetni a lehulló csapadék mennyiségére. A közeljövőben várható, hogy az IMERG adatait szinte valós időben, mindössze négyórás késéssel elérhetővé teszik.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés