Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Így száguldanak az esőfelhők Földünkön

Létrehozva:

|

A tizenkét műholdból álló IMERG rendszer minden eddiginél nagyobb lefedettséggel és pontosabban méri a globális csapadékviszonyokat. Hamarosan pár óra késéssel bárki hozzájuthat az adatokhoz.

Éppen tegnap volt egy éve, hogy a Japán Űrügynökséggel együttműködésben felbocsátották a NASA GPM Core Observatory nevű műholdját, amelynek az a feladata, hogy tizenkét műhold méréseit összehangolva globális képet adjon arról, hol és milyen csapadék hullik a Földön. A mérések lefedik bolygónk felszínének 87%-át, időben félórás, térben pedig tíz négyzetkilométeres pontossággal. Az évforduló alkalmából a NASA kiadott egy videót az áprilistól szeptemberig tartó időszakról. Az animáció nem több, mint látványos ízelítő a mérésekből, azonban már ebből is látszik, hogy nincs “lokális csapadék” – az egész bolygó csapadékrendszere egyetlen, szervesen összefüggő egész.

Érzékenyebb és jobban látja a havat, mint elődei
Az új, IMERG névre hallgató rendszer először képes nyomon követni a sarkok közelében, az óceánokon átvándorló kisebb intenzitású csapadékzónák mozgását, továbbá jobban megbirkózik a hó mérésével, mint a korábbi műholdak. Mindez pontosabb adatokat szolgáltathat a klímamodellekhez. Emellett azokon a területeken – egyebek mellett az óceánok felett -, ahol nem működik a csapadékot mérő felszíni radarrendszer, ezekből a műholdas mérésekből lehet következtetni a lehulló csapadék mennyiségére. A közeljövőben várható, hogy az IMERG adatait szinte valós időben, mindössze négyórás késéssel elérhetővé teszik.

forrás: origo.hu

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák