Zöldinfó
Intézkedési csomagot dolgozott ki a horvát kormány a megélhetési költségek enyhítésére
A horvát kormány csütörtöki ülésén bemutatta a megélhetési költségek emelkedése okozta válság enyhítésére kidolgozott átfogó intézkedési csomagját, amellyel csökkenti az energiahordozók és korlátozza az alapvető élelmiszerek árát, valamint növeli a támogatások mértékét – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormányülésen elmondta: az intézkedések a háztartások mellett a köz- és civil szférát, valamint a gazdaságot is megcélozzák. “Nem feledkeztünk meg azokról, akik a piacon dolgoznak és adót fizetnek, akiknek a költségeit a válság befolyásolta” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy gondoskodnak a veszélyeztetett csoportokról is, akiknek külön csomagot állítottak össze. Plenkovic jelezte: hosszú távú irányt is meghatároztak, ez pedig a megújuló energiaforrásokra való felgyorsított átállás, hangsúlyozva, hogy “minden előretekintő társadalom ezt teszi”. Az intézkedéscsomag első része az energiahordozók árát határozza meg. Ebben korlátozzák az elektromos áram díját egy meghatározott átlagfogyasztásig.
Az áram tarifája 2500 kWh fogyasztásig hat hónap időtartamra 59 euróba (23 456 forint) kerül megawattóránként (MWh), az átlag feletti fogyasztás díja 88 euró (34 986 forint) lesz. Ez nem csak a háztartásokra, hanem az összes közintézményre, önkormányzatra, vallási intézményre, egyesületre és kommunális vállalatra is vonatkozik – tért ki a rendelet. A vállalkozások számára az áram tarifája 2500 kWh fogyasztásig szintén hat hónap időtartamra 180 euró/MWh, efelett 230 eurót kell majd fizetni. Az intézkedés október 1-jén lép hatályba és március végéig lesz érvényben. A gáz és a távfűtés ára 2023. április 1-jéig nem változik a háztartások számára. Ami a vállalkozásokat illeti, a kormány közös megoldást akar találni az áremelkedés megállítására az Európai Unióval. Az intézkedések második részében a kormány korlátozta egyes alapvető élelmiszerek árát. Így egy liter olaj 15,99 kunába (846,19 forint), a 2,8 százalékos tej 7,39 kunába (391 forint) kerül majd. A liszt kilója 5,99 (317 forint), a cukoré 7,99 (422,83 forint), az egész csirkéé, a sertés tarjáé és lapockáé 24,99 (1322,47 forint), a vegyes darálthúsé (marha és sertés) 32,99 kunára (1745,83 forint) mérséklődik, ami átlagban 30 százalékos csökkenés a jelenlegi árakhoz képest.
Zágráb növeli a szociális támogatásokat is 400 kunáról havi 500 kunára. A nyugdíjasok egyszeri támogatásban részesülnek 400-tól 1200 kunáig terjedően, a nyugdíjak nagyságától függően. A legmagasabb nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a 4360 kunát. Szociális helyzettől függően nő a családi pótlék összege, ami kiterjed az egyetemistákra is, valamint a mezőgazdasági támogatások mértéke. A kormány a közeljövőben javaslatot tesz a parlamentnek az extraprofit megadóztatására. “Azokat a cégeket akarjuk megadóztatni, amelyeknek a nyeresége különösen nőtt a válság idején” – mondta Plenkovic. Úgy vélte: egy ilyen erőteljes intézkedéscsomaghoz mindenkinek hozzá kell járulnia. “A túlzott nyereség nem megfelelő ilyen körülmények között” – szögezte le a kormányfő, de részleteket nem közölt. A teljes csomag összértéke 21 milliárd kuna (111,13 milliárd forint).
mti
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.