Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Jöhetnek az akkumulátor nélküli okoseszközök?

Sok szakértő dolgozik azon, hogy elektronikus eszközeink egy nap öntöltővé váljanak.

Létrehozva:

|

Amennyiben sikerülne az okoseszközökben hasznosítani a környezeti energiát, az jelentősen megkönnyítené használatukat. A környezeti energia kínálhat megoldást az akkumulátorok egyre súlyosabb problémájára. Az internetre csatlakoztatható apró elektronikus eszközök fokozatosan terjednek a világban. Az úgynevezett dolgok internetje (Internet of Things, azaz IoT) lehetővé teszi, hogy az otthoni okoskészülékek, viselhető okoseszközök és egyéb szerkezetek összehangoltan, egymással kommunikálva működjenek. Az IoT eszközei egyre több területen jelennek meg, illetve játszanak kulcsfontosságú szerepet.

A negyedik ipari forradalom olyan, mára széles körben elterjedt digitális technológiára épült, mint az összekapcsolt eszközök, a mesterséges intelligencia, a robotika és a 3D nyomtatás. Valószínűsíthető, hogy a folyamat óriási hatást gyakorol majd a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra. Akad azonban egy látszólag apró, de meglehetősen komoly, sokak által jól ismert gond: az akkumulátorok problémája.

Az IoT eszközei gyakran túl kicsik ahhoz, hogy hosszú életű akkumulátort kapjanak, gyakran pedig nehezen megközelíthető helyen találhatóak – gondoljunk csak egy, az óceán közepén járó teherszállító hajó szenzorjaira. Ez megnehezíti a működést, miközben az IoT eszközök egyre csak terjednek, fokozatosan növelve az akkumulátorhulladék mennyiségét. Az újabbnál újabb termékek elkészítése ráadásul további alapanyagokat követel, emészt fel.

Advertisement

Ezekre a problémákra hozhat megoldást az EnABLES (European Infrastructure Powering the Internet of Things) projekt – írja a Techxplore. Ennek keretében Európa 11 vezető kutatóintézete vizsgálja, hogy miként lehetne a gyenge környezeti energiákat, így a fényből, hőből vagy rázkódásból származó energiát hasznosítani az eszközökben. A környezeti energia segítségével az akkumulátorok sokkal tovább használhatók maradhatnak, a végső cél pedig az, hogy öntöltő berendezéseket hozzanak létre.

A technológiát nemcsak ipari szerkezetekben, hanem olyan hétköznapi tárgyakban is alkalmazhatnák, mint amilyenek az okosórák. Az EnABLES emellett más, így a lehetséges standardizálás területén is folytat kutatásokat, hogy az IoT működése minél inkább gördülékeny legyen.

Advertisement

Nem a projekt az egyetlen, amely a dolgok internetjének tökéletesítésén fáradozik. A Trameto vállalatnál futó HarvestAll keretében például egy energiagazdálkodó rendszert dolgoztak ki az OptiJoule nevű berendezés számára. Ez az energiatermelő eszköz fotovoltaikus és hővel működő generátorok segítségével hoz létre áramot.

Advertisement

Zöld Energia

Megjelent a Jedlik-program geotermális pályázatának végleges felhívása

Földhővel zöldülhet a hazai áramtermelés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A Jedlik Ányos Energetikai Program 12 milliárd forinttal ösztönzi a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását. A pályázatokat a csütörtökön megjelent végleges felhívás szerint jövő január végétől lehet benyújtani. A kormány minden eddigit felülmúló forrásmennyiséggel segíti elő, hogy a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává váljon” – jelentette be az MTI-nek küldött közleményében Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára. A zöldenergia-termelők beépített teljesítménye őszre meghaladta a 9 gigawattot Magyarországon. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció összegzése szerint azonban a geotermikus áramtermelést mindössze a 2,7 megawatt (MW) elektromos kapacitással rendelkező turai kiserőmű képviseli – írta meg az alternativenergia.hu. A földhő az időjárástól függetlenül képes folyamatos termelésre megújuló alapon, ám hasznosítása magas geológiai kockázattal és jelentős beruházási költséggel jár. Az új támogatási lehetőség a pénzügyi megtérülést megkönnyítve bátoríthatja további fejlesztésekre a hazai vállalkozásokat, mutatott rá az államtitkár.

A Jedlik-program elsőként véglegesített földhős kiírása 12 milliárd forinttal segítheti hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú hő- és villamosenergia termelő rendszerek kialakítását meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. Egy projektre legalább 1 milliárd forint ítélhető meg. A keretösszeg akár teljes egészében egyetlen fejlesztés megvalósítására fordítható. Beruházási helyszínként Budapest kivételével az ország bármely területe szóba jöhet. A pályázatokat megfelelő felkészülési idővel először 2026. január 26. és 2026. február 27. között, majd szükség esetén további két szakaszban lehet benyújtani. A nyertes projekteket a megkezdésüktől számított három éven belül be kell fejezni – ismertette a részleteket.

Czepek Gábor kiemelte: “Magyarország már most Európa első öt állama közé tartozik a geotermikus energia hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program a kiváló hazai adottságokra építve összesen 41 milliárd forintos pályázataival célozza meg a további térnyerés felpörgetését.” Az egyik földhős kiírás összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kínál majd az első kútfúrások kiadásaihoz. A legnagyobb forrásmennyiséget, 19 milliárd forintot kamatmentes hitelként hívhatják le az iparági vállalkozások geotermikus hőtermelő beruházásaikhoz. A népszerű programcsomag másként is élénkíti a földhős felfutást. Mint azt az államtitkár felidézte, a távhőtermelők és távhőszolgáltatók rendszereik zöldítéséhez kaphatnak állami hozzájárulást a Jedlik Ányos Energetikai Programban. A 96 milliárd forint összértékű pályázatok a geotermikus energia fokozott hasznosítását is előmozdíthatják a távfűtésben, akár földgáz kiváltásával mértékelve az importkitettségeket.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák