Zöldinfó
Kék bolygó – Áder János: a divatipar súlyos környezeti károkat okoz
A divat és a fenntarthatóság összefüggéseiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Kovács-Safarcsik Adriennel, az ECO Fashion Hungary alapítójával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztó portálon is megtekinthető.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy világszinten a divatipar felel a szennyvízkibocsátás 20, a hulladék 10, valamint a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékáért. Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unióba érkező ruhanemű 30 százaléka eleve be sem jöhetne a közösség területére a benne lévő mérgező anyagok miatt. Áder János fontosnak nevezte a divatiparra vonatkozó szabályozás szigorítását is. A “riasztó adatok” a volt köztársasági elnök szavai szerint bőven adnak rá okot, hogy komolyan foglalkozzanak a divat klímára és vízkészletekre gyakorolt hatásaival. Ezért is fontos a tavaly életre hívott ECO Fashion mozgalom tevékenysége – mondta. Kovács-Safarcsik Adrienn hangsúlyozta, tevékenységükkel szeretnék megmutatni az embereknek, hogy a divatipar komoly környezeti károkat okoz, ugyanakkor a fenntarthatóság e területen is érvényesíthető. Ehhez – mint fogalmazott – elsősorban a középiskolás és egyetemista korosztály szemléletformálására van szükség, mert ők éltetik a “fast fashiont”.
Elmondta, hogy a “fast fashion”, illetve az “ultra fast fashion” kifejezések olyan gyártási folyamatot jelölnek, amely során utánozzák a nagy divatmárkák stílusát, de rosszabb minőségű anyaggal és gyengébb technológiával. Jellemzője továbbá, hogy a gyártók sokkal nagyobb mennyiséget állítanak elő a termékekből, mint amennyit el tudnak adni. Kutatások szerint a termékeknek mindössze 40 százalékát adják el, a többi megy a szemétbe – emelte ki Kovács-Safarcsik Adrienn. Áder János megjegyezte, hogy az olcsó, ám silány minőségű termékek az egészségre is veszélyesek lehetnek, ám erről a problémáról mégis keveset beszélnek. Kovács-Safarcsik Adrienn ezzel összefüggésben közölte: a ruhákba kerülő mérgező anyagok nemcsak a gyártóknál okozhatnak súlyos – akár rákos – megbetegedéseket, hanem a ruhák viselőinél is előfordulhat ekcéma, irritáció vagy valamilyen belső betegség. Az ECO Fashion Hungary alapítója arról is beszélt, hogy világszinten évente 92 millió tonna textilhulladék keletkezik. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként egy kamion raktere megtelik ruhahulladékkal – magyarázta, hozzátéve: becslések szerint 2030-ra 134 millió tonna lesz ez a mennyiség. Mindeközben a ruhahulladéknak csak 1 százalékát hasznosítják újra úgy, hogy ismét ruha készül belőle.
Áder János a felelős vásárlás és használat fontosságát hangsúlyozva azt mondta: nem mindegy, hogy a ruhadarabjainkat kidobjuk-e idő előtt, mert komoly környezeti és klímalábnyoma van mindannak, amit vásárolunk. Egyetlen farmernadrág vízlábnyoma 7600 liter, egy pólóé pedig 2500 liter – ismertette az adatokat a volt köztársasági elnök, aki megjegyezte azt is, hogy minden tizedik ember kidobja azt a ruháját, amelyet viselve már legalább három fotó megjelent róla az interneten. Hozzátette: az idősek tudatosabbak, ők nem fogadják el a “dobd el kultúra” térnyerését. A fiatalok elérése fontos, a megfelelő médiafelületeken minél többször fel kell hívni a figyelmüket a veszélyekre – folytatta, megjegyezve: a fiatalság egyébként rendkívül fogékony a fenntarthatósági kérdésekre, érdeklődik a klímaproblémák iránt.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.