Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Két dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg

Két nagyszabású dunántúli vasútfejlesztés előkészítése kezdődhet meg – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Létrehozva:

|

Azt írták, hogy a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó egyes szakaszainak korszerűsítését és tizenkét nyugat-magyarországi vasútállomás infrastruktúrafejlesztését megalapozó tervezés és engedélyeztetés összesen 5,7 milliárd forintból valósul meg. A TIM az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) pályázatain idén nyerte el a két projekt teljes költségvetéséből mintegy 4 milliárd forintot fedező uniós forrást. Az előkészítések megindításának utolsó feltétele teljesült azzal, hogy a kormány nemrégiben a hazai önrész biztosításáról is döntött – tették hozzá. Kifejtették, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A sikeres pályázatoknak köszönhetően már több mint 700 milliárd forint értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek e pénzügyi alapból Magyarországon. A CEF forrásai hasznosultak a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs vonalszakasz korszerűsítésében, a Déli vasúti összekötő híd felújításában, háromvágányosra bővítésében, a Monostori híd megépítésében Komáromnál.

Az idei támogatási döntések teszik lehetővé az elektromos autók hazai gyorstöltő hálózatának kiterjesztését is – jelezték. Úgy folytatták, hogy a Borostyán árufuvarozási folyosót magyar-lengyel-szlovák-szlovén közös kezdeményezésre vette fel az európai vasúti teherkorridorok sorába az Európai Unió. A Fehéroroszország határától a koperi kikötőig vezető vasútvonalak és szolgáltatásaik korszerűsítése tovább erősíti Magyarország pozícióját az észak-déli közlekedési tengelyen. A közép-európai folyosó fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a nyugat-balkáni államokkal. Kiterjedt hazai hálózatának része a felújítás alatt álló Budapest-Kelebia és Rákos-Hatvan szakasz is. A közlemény szerint a GYSEV gondozásában most a vasúttársaság által üzemeltetett Hegyeshalom-Zalaszentiván szakasz korszerűsítésére készül megvalósíthatósági tanulmány. Szombathelyig a tanulmánytervi szintű műszaki tartalmat dolgozzák ki, a vasi megyeszékhelytől délre az engedélyezési tervek készülnek el. A környezetvédelmi engedélyek megszerzésével záruló projekt 3,5 milliárd forintos összköltségének nagyjából hetedét biztosítja a magyar kormány.

Az útvonal fejlesztése hozzájárul a vasúti teherforgalom fellendítéséhez, a kötött pályás áruszállítás vonzóbbá tételéhez, a nagy távolságú közúti fuvarok vasútra tereléséhez – fűzték hozzá. A CEF2 új elemként támogatja a polgári hasznosításra is alkalmas katonai mobilitási projekteket. A tavasszal elnyert forrásból öt dunántúli vasútvonal tizenkét állomásának infrastruktúrafejlesztése startolhat el a MÁV vezényletével. A majdani beruházások a katonai egységek és eszközök hatékonyabb, gyorsabb mozgathatósága mellett a polgári személy- és áruforgalom színvonalának emelését is szolgálják. A 2,2 milliárdos összértékű előkészítés kiadásait közel felerészben az elnyert támogatás finanszírozza. A projekt eredményeként a megvalósíthatósági tanulmány, az építési és környezetvédelmi engedélyek, a kivitelezési tenderdokumentáció is rendelkezésre áll majd – írták. A CEF2 jelenleg nyitott kiírásában többek között e fejlesztés kelet-magyarországi párjához, újabb tizenkét helyszínen tervezett beruházások előkészítéséhez igényel forrást a TIM. A tagállamok szeptember végéig jelezhetik projektötleteiket, a beérkező javaslatok közül 2023 elején választják ki a támogatásra érdemeseket. Ha kedvező döntések születnek, egyebek mellett megépülhet a térségi vonatközlekedést felgyorsító zalaszentiváni deltavágány, és Budapesten megvalósulhat a Gubacsi vasúti híd fejlesztése – áll a tárca közleményében.

 

 

Advertisement

mti

Zöld Közlekedés

Megéri-e 2022 végén villanyautózni Magyarországon?

Amikor az energiahelyzet nyomán a rezsicsökkentés szigorításra került, sokan kezdték el találgatni, hogy vajon továbbra is megéri-e elektromos autót használni?

Létrehozva:

|

Szerző:

Az ársapka eltörlését követően a Jövő Mobilitása Szövetség szakértői kiszámolták, hogy bár drágult az áram, de még mindig jobban megéri e-autózni, mint hagyományos üzemanyagokat használni. De lássuk, hogy számok szintjén mit is jelent ez! Vegyünk alapul egy Magyarországon átlagos korú, azaz 15 éves autót, melynek átlagfogyasztása 100 kilométeren 8,27 liter. Az üzemanyag-ársapka eltörlése után 100 kilométert benzines autóval 5100 forintért, míg dízelüzemű gépkocsival 5780 forintért tudunk megtenni. Elektromos autózás esetén 17 kWh átlagfogyasztást számolhatunk 100 kilométernyi út megtételére, aminek költsége szintén eltérő árakon számolható: ha valaki belefér a rezsicsökkentett keretbe, akkor a villanyautózás 660 forintba kerül neki 100 kilométerenként. Piaci áron számolva ugyanez 1190 forint lenne, írja az ökodrive.hu.

Természetesen nem csak otthon, hanem nyilvános töltőn is sokan vesznek fel energiát, gyorstöltőn átlagosan 2320 forintba, míg villámtöltőn 3230 forintba kerül 100 kilométernyi energia töltése. A Jövő Mobilitása szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes szolgáltatók és oszlopok által kínált töltési lehetőségek árai között, például regisztrációval, előfizetéssel vagy pénzfeltöltéssel jelentős megtakarítás érthető el a nyilvános töltők használata esetén.

Ebből következően a legdrágább elektromos töltési mód is kedvezőbb áron érhető el villanyautóval való közlekedés esetén, nem beszélve arról, hogy az árak közötti olló mekkorára nyílt az üzemanyag-ársapkák eltörlése után. Így körülbelül másfél liter benzin ellenértékéből 100 kilométert lehet megtenni még akkor is, ha emelt árat fizetünk az otthoni áramért – mondják a Jövő Mobilitása Szövetség szakértői. Nem beszélve arról, hogy bevásárlóközpontok és élelmiszerüzletek parkolóiban még mindig elérhetőek az ingyenes töltési lehetőségek, valamint hogy ha napelemes rendszerrel rendelkezünk, akkor tovább csökkenthetők az otthontöltés költségei.

A Jövő Mobilitása Szövetség szakértői szerint folyamatosan nő itthon az elektromos autók száma, egyre kedveltebb az autózásnak ez a formája: a legfrissebb adatok szerint 2022. október végén a teljes gépkocsi állomány 0,79%-a volt tisztán elektromos, ami összesen 32 596 autót jelent. Ez arány 2020 azonos időszakában még csak 0,29, míg 2021-ben 0,47 százalék volt, tehát a villanyautók térnyerése dinamikus itthon. Az elektromos autók számának növekedésével párhuzamosan természetesen az azt kiszolgáló infrastruktúra is nő: a tavalyi évhez képest 25 százalékkal nőtt a nyilvánosan elérhető töltőállomások száma, így az idei év első negyedévének végére már 2031 darabot tartottak nyilván országszerte – ez 2020-hoz viszonyítva azt jelenti, hogy közel duplájára nőtt a számuk.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!