

Zöldinfó
Klímaváltozás kutatócsoport alakult – az SZTE kutatói összefogása a globális kihívásokra
Napjaink egyik legégetőbb globális kérdése, hogy hogyan változik éghajlatunk, azzal pedig egész életünk. Erre a kérdésre keresi a választ, minden akadémiai tudást összefogva a Szegedi Tudományegyetem, tavasztól központilag koordinált formában is.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Az SZTE klímaváltozással kapcsolatos kutatásait és különböző területekről érkező szakértőit fogja össze a március elsejével létrejött Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. Az első évben kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában. Megalakult az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Élettelen Természettudományi Klaszterének keretein belül a Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport. A kutatócsoport munkáját 2025. március 1-én kezdte meg.
– A klímaváltozás az egyik legégetőbb probléma, amellyel ma az emberiség szembenéz, és amelynek hatásai már most is érezhetőek. A probléma összetettsége miatt elengedhetetlen az interdiszciplináris megközelítés, amely lehetővé teszi a különböző tudományterületek szinergiáinak kiaknázását és új kutatási távlatok megnyitását. Az SZTE egyedülálló, mindeddig azonban csak részben kihasznált potenciállal rendelkezik egy ilyen interdiszciplináris kutatócsoport működtetéséhez, hiszen a különböző karokon számos kutatócsoport és kutató foglalkozik a klímaváltozáshoz kapcsolódó kérdésekkel. A most megalakított kutatócsoport célja, hogy összefogja ezeket a szétszórt erőforrásokat, és egy olyan platformot hozzon létre, amely elősegíti a párbeszédet és az együttműködést, ezáltal a közös tudásgyarapodást. A projekt hosszú távú fenntarthatóságát a kutatási együttműködések megalapozása, valamint a feltárt együttműködések alapján közös kutatási pályázatok kidolgozása szavatolja – mondta el Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, az SZTE IKIKK Élettelen Természettudományi Klaszter szakmai vezetője.
A Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport rövidtávú, fő célkitűzése az interdiszciplináris párbeszéd elősegítése és egy olyan kutatási hálózat kialakítása, amely lefedi a Szegedi Tudományegyetem összes, klímaváltozással kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatását. A kutatócsoport vezetője Dr. Gál Tamás egyetemi docens, a Légkör- és Téradattudomány Tanszék vezetője, aki hangsúlyozta, hogy a kutatócsoport első kétéves programja alapján lényegében egy tudományszervezési projektként fogható fel.
– A kutatócsoport az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományok értékelésével foglalkozó testületének (IPCC= Intergovernmental Panel on Climate Change) hatodik értékelő jelentése alapján meghatározott, interdiszciplináris megközelítést igénylő – Európa számára releváns – nyitott kutatási kérdésekre fókuszál. Ezek a kérdések többek között a kockázatok és sérülékenység időbeli és térbeli alakulását, az alkalmazkodás hatékonyságát, a víz, a biodiverzitás, az egészségügyi kockázatok, a természetalapú megoldások és a parti környezet kérdéseit, az éghajlati politikák koherensebbé tételét, az ágazati és rendszerszintű átalakulásokat, a földhasználatot, a mezőgazdaságot és a szén-dioxid eltávolítást, a méltányosságot és az igazságos átmeneteket, az éghajlatvédelmi intézkedések felgyorsítását, az éghajlati intervenciót, valamint a napsugárzás módosításának lehetséges hatásait és kockázatait vizsgálják. A projekt legfontosabb mérföldkövei egy tudástérkép elkészítése, valamint kutatói hálózat kialakítása köré épülnek. Több, az együttműködést elősegítő rendezvényt is tervezünk, így belső konferenciákat, workshopokat, további egyeztetéseket. Fontos célunk, hogy szervezett kereteket hozzunk létre az egyetemen belüli információ és tudásmegosztás elősegítésére, valamint interdiszciplináris kutatási együttműködések kidolgozására a témakörhöz kapcsolódóan – tudtuk meg Dr. Gál Tamástól.
A kutatócsoport az SZTE IKIKK keretein belül, annak támogatásával működik jelenleg, mint egy (Horizontális) Inkubációs projekt.
– Az interdiszciplináris megközelítés alapvető fontosságú, mivel a klímaváltozás összetett probléma, amelynek megértéséhez és megoldásához a különböző tudományterületek együttműködésére van szükség. Az interdiszciplináris megközelítés lehetővé teszi a szinergiák kihasználását és új kutatási távlatok megnyitását. Sajátos szervezeti okok, valamint az éghajlat központi szerepe miatt a projekt az Élettelen Természettudományok Klaszterhez tartozik az IKIKK keretein belül, azonban rendkívül fontosnak érezzük azt hangsúlyozni, hogy az interdiszciplináris jelleg ezeken a kereteken messze túlmutat, lényegében a teljes tudomány spektrumát lefedi, azaz kiterjed az élő természettudomány, valamint a társadalom- és műszaki tudományok területére is – hangsúlyozta Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, a Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője, az új kutatócsoport egyik alapítója.
A projekt fő célja, hogy az egyetem tudásbázisára építve dinamizálja a témával kapcsolatos kutatásokat és kutatási együttműködéseket. Ennek a munkának a várható eredménye több olyan jól fókuszált interdiszciplináris kutatás vagy projekt, ami nemzetközi színvonalon válaszol jelenleg is nyitott kutatási kérdésekre, valamint a régiónk helyi sajátosságait is figyelembe vevő alkalmazott kutatási platform segíti a mérséklés és alkalmazkodás feladatait. A kutatócsoport projektbemutatót, egyetemi belső konferenciát, workshopokat és tudományszervezési platformok megalapozását tervezi. Ezek közül kiemelkedik az idén szeptemberre tervezett belső konferencia, ami mintegy seregszemleként lehetőséget teremt, hogy a témában érintett kutatók megismerhetik a más kutatócsoportokban, karokon és tudományterületeken zajló vizsgálatokat és tudásbázist, így teremtve alapot az együttműködések kialakításának. A kutatócsoport tervei között szerepel a projekt eredményeinek hasznosítása, a kutatási együttműködések fenntartása, valamint a projekt eredményeinek beépítése az oktatásba. A távlati tervek között szerepel, hogy ez a kutatócsoport az SZTE állandó platformja legyen, ami segíti a hatékonyabb interdiszciplináris kutatásszervezést és azt, hogy az intézménynek kész válaszai legyenek a klímaváltozás okozta rendkívül összetett problémákra.
Lévai Ferenc
Forrás: Szegedi Tudományegyetem

Zöldinfó
Eltűnnek a megszokott városi fák? Szeged új zöld projektje megmutatja, mi jön helyettük
A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult uniós támogatással Szegeden.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 3,075 millió eurós (1,238 milliárd forintos) költségvetésű ReGreenX projekt nyitórendezvényén a politikus elmondta, azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket – írja az alternativeneriga.hu. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk. A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk – hangsúlyozta az alpolgármester. Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a legjobban melegedő térség. Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban és augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb mint a külterületen. Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot – tudatta a kutató.
2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le – közölte a szakember. Gál Tamás hangsúlyozta, az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak. Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak. Az egyetemi oktató kifejtette, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat. A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, amely segíti a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket – tudatta a szakember.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Pályázat indul energiatárolókra és napelemekre, részletek!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A Balaton már nem ugyanaz a tó – melegszik, algásodik, és szúrós hínárok lepik el