

Zöldinfó
KPMG: a vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést
A vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, és egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival; a beszámolók azonban sokszor nem elég részletesek, és több területen hiányosak – derül ki a KPMG Sustainability Reporting kutatásából.
A kutatás kétévente jelenik meg, az idén 58 ország 5800 vállalatának beszámolóját értékelték a szakemberek. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég pénteki összefoglalója szerint korábban inkább csak a pénzügyi eredmények mutatták egy-egy cég sikerességét, de ma már az is fontos, hogy hogyan kezelik a társadalmi, környezeti problémákat, mennyire fenntartható a működésük, illetve a termékeik. A vállalatoktól egyre jobban elvárják, hogy minderről számot adjanak, és elkészítsék fenntarthatósági jelentésüket. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globális top 250 cég 80 százaléka állít fel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat. A cégek többsége azt is megértette, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kibocsátás ellentételezésére önkéntes kvótavásárlással, saját kibocsátását is csökkentenie kell. A 250 globális nagyvállalatnak ugyanakkor csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számára is veszélyt jelent, és kevesebb, mint felük tekint veszélyforrásként a biodiverzitás visszaszorulására.
A vállalatok egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, de a kiértékelt jelentéseknek mégis kevesebb mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a munkaügyi problémák vagy a munkavállalói jóllét. A vállalatok nem egészen 50 százaléka tette közzé vállalatirányítással kapcsolatos kockázatait és eredményeit, például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás vagy a politikai befolyásolás kapcsán. A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal, és kevesebb mint negyedüknél jelennek meg fenntarthatósági teljesítménymutatók a vezetői javadalmazáshoz köthetően. Magyarországon a 2020-as jelentési arányhoz képest a 2022-ben tapasztalt 79 százalék csekély mértékű csökkenést jelent, ami elsősorban a módszertanból vezethető le, mert változott a hazai felmérésbe bevont TOP100 összetétele. Ugyanakkor a magyar társaságok jelentéstételi gyakorisága megfelel a globális trendeknek, a kelet-közép-európai régióban átlagosnak mondható – jelezte a KPMG.
A magyar jelentő társaságok nagy része, 78 százaléka nem saját, egyedi fenntarthatósági jelentést készít, hanem a külföldi anyavállalat által publikált fenntarthatósági jelentéshez szolgáltat adatokat. A közlemény szerint a társaságok 10 százaléka ismerte fel, hogy a lokális szintű fenntarthatósági jelentés közzétételével a társaság relevánsabb információkat közölhet, és hatékonyabb módon tájékoztathatja az érintetteket fenntarthatósági erőfeszítéseiről.
mti

Zöldinfó
Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.
Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt