Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

KPMG: a vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést

A vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, és egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival; a beszámolók azonban sokszor nem elég részletesek, és több területen hiányosak – derül ki a KPMG Sustainability Reporting kutatásából.

Létrehozva:

|

A kutatás kétévente jelenik meg, az idén 58 ország 5800 vállalatának beszámolóját értékelték a szakemberek. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég pénteki összefoglalója szerint korábban inkább csak a pénzügyi eredmények mutatták egy-egy cég sikerességét, de ma már az is fontos, hogy hogyan kezelik a társadalmi, környezeti problémákat, mennyire fenntartható a működésük, illetve a termékeik. A vállalatoktól egyre jobban elvárják, hogy minderről számot adjanak, és elkészítsék fenntarthatósági jelentésüket. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globális top 250 cég 80 százaléka állít fel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat. A cégek többsége azt is megértette, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kibocsátás ellentételezésére önkéntes kvótavásárlással, saját kibocsátását is csökkentenie kell. A 250 globális nagyvállalatnak ugyanakkor csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számára is veszélyt jelent, és kevesebb, mint felük tekint veszélyforrásként a biodiverzitás visszaszorulására.

A vállalatok egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, de a kiértékelt jelentéseknek mégis kevesebb mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a munkaügyi problémák vagy a munkavállalói jóllét. A vállalatok nem egészen 50 százaléka tette közzé vállalatirányítással kapcsolatos kockázatait és eredményeit, például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás vagy a politikai befolyásolás kapcsán. A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal, és kevesebb mint negyedüknél jelennek meg fenntarthatósági teljesítménymutatók a vezetői javadalmazáshoz köthetően. Magyarországon a 2020-as jelentési arányhoz képest a 2022-ben tapasztalt 79 százalék csekély mértékű csökkenést jelent, ami elsősorban a módszertanból vezethető le, mert változott a hazai felmérésbe bevont TOP100 összetétele. Ugyanakkor a magyar társaságok jelentéstételi gyakorisága megfelel a globális trendeknek, a kelet-közép-európai régióban átlagosnak mondható – jelezte a KPMG.

A magyar jelentő társaságok nagy része, 78 százaléka nem saját, egyedi fenntarthatósági jelentést készít, hanem a külföldi anyavállalat által publikált fenntarthatósági jelentéshez szolgáltat adatokat. A közlemény szerint a társaságok 10 százaléka ismerte fel, hogy a lokális szintű fenntarthatósági jelentés közzétételével a társaság relevánsabb információkat közölhet, és hatékonyabb módon tájékoztathatja az érintetteket fenntarthatósági erőfeszítéseiről.

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöld Energia

Újabb otthonfelújítási támogatás érkezhet, kik pályázhatnak?

A kormány 2027-től induló, 600 milliárd forintos otthonfelújítási programmal támogatná 120 ezer családi ház és társasházi lakás energetikai korszerűsítését, akár 15 millió forintos finanszírozással és mindössze 500 ezer forintos önerővel.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Új országos otthonfelújítási programot készít elő a kormány a Wekerle Plusz keretében, amely vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel segítené a családi házak, valamint a társasházi lakások energetikai korszerűsítését, írja az alternativenergia.hu hírportál. A tervek szerint 2027-től induló konstrukcióban a családi házak tulajdonosai akár 15 millió forint támogatást is igénybe vehetnének, miközben a szükséges önerő legfeljebb 500 ezer forint lenne. A program 2030-ig 120 ezer otthon felújítását tenné lehetővé. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter tájékoztatása szerint a tervezett konstrukció a családi házak és a társasházi lakások számára egyaránt elérhetővé válhat. A jelenlegi elképzelések alapján évente 30 ezer otthon korszerűsítését támogatnák, fele-fele arányban családi házakat és társasházi lakásokat. A kezdeményezés a panelépületek felújítását is segítheti, amelyek a miniszter közlése szerint tizenhat év után ismét egy országos korszerűsítési program részévé válhatnak.

A tervezett feltételek alapján a családi házak esetében legfeljebb 15,5 millió forint értékű beruházás valósulhatna meg, amelyből maximum 15 millió forintot fedezhetne a támogatás és a kedvezményes hitel. A szükséges saját forrás legfeljebb 500 ezer forint lenne.

A társasházi lakások tulajdonosai lakásonként legfeljebb 5,2 millió forintos korszerűsítésre kaphatnának lehetőséget. Ebben az esetben a maximális támogatási és hitelkeret 5 millió forint, a szükséges önerő pedig legfeljebb 200 ezer forint lehetne. A vissza nem térítendő támogatás és a kamattámogatott hitel kombinációja a beruházási költségek akár 95 százalékát is fedezhetné. A program keretében többféle energiahatékonysági fejlesztés válhatna támogathatóvá. Ezek közé tartozhat a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, a hőszivattyúk telepítése, valamint a korszerű világítás kialakítása. Emellett napelemes rendszerek, használati meleg vizet előállító berendezések, gépészeti fejlesztések és árnyékolók telepítése, illetve a távhőre történő csatlakozás is bekerülhet a támogatható beruházások közé.

Advertisement

Legalább 30 százalékos energiamegtakarítás lehet az elvárás

Magyar Péter korábbi bejelentése alapján a támogatás feltétele várhatóan legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérése lesz. Ez azt jelenti, hogy a korszerűsítéseknek igazolhatóan javítaniuk kell az érintett ingatlanok energiahatékonyságát.  A program tervezett teljes kerete 600 milliárd forint, amely a kormány várakozásai szerint legalább 1100 milliárd forintnyi megrendelést generálhat az építőiparban. A kezdeményezés így egyszerre szolgálhatná a háztartások energiafogyasztásának csökkentését, a rezsiköltségek mérséklését és a hazai építőipari vállalkozások megrendeléseinek bővítését.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák