Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

KPMG: a vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést

A vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, és egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival; a beszámolók azonban sokszor nem elég részletesek, és több területen hiányosak – derül ki a KPMG Sustainability Reporting kutatásából.

Létrehozva:

|

A kutatás kétévente jelenik meg, az idén 58 ország 5800 vállalatának beszámolóját értékelték a szakemberek. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég pénteki összefoglalója szerint korábban inkább csak a pénzügyi eredmények mutatták egy-egy cég sikerességét, de ma már az is fontos, hogy hogyan kezelik a társadalmi, környezeti problémákat, mennyire fenntartható a működésük, illetve a termékeik. A vállalatoktól egyre jobban elvárják, hogy minderről számot adjanak, és elkészítsék fenntarthatósági jelentésüket. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globális top 250 cég 80 százaléka állít fel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat. A cégek többsége azt is megértette, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kibocsátás ellentételezésére önkéntes kvótavásárlással, saját kibocsátását is csökkentenie kell. A 250 globális nagyvállalatnak ugyanakkor csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számára is veszélyt jelent, és kevesebb, mint felük tekint veszélyforrásként a biodiverzitás visszaszorulására.

A vállalatok egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, de a kiértékelt jelentéseknek mégis kevesebb mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a munkaügyi problémák vagy a munkavállalói jóllét. A vállalatok nem egészen 50 százaléka tette közzé vállalatirányítással kapcsolatos kockázatait és eredményeit, például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás vagy a politikai befolyásolás kapcsán. A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal, és kevesebb mint negyedüknél jelennek meg fenntarthatósági teljesítménymutatók a vezetői javadalmazáshoz köthetően. Magyarországon a 2020-as jelentési arányhoz képest a 2022-ben tapasztalt 79 százalék csekély mértékű csökkenést jelent, ami elsősorban a módszertanból vezethető le, mert változott a hazai felmérésbe bevont TOP100 összetétele. Ugyanakkor a magyar társaságok jelentéstételi gyakorisága megfelel a globális trendeknek, a kelet-közép-európai régióban átlagosnak mondható – jelezte a KPMG.

A magyar jelentő társaságok nagy része, 78 százaléka nem saját, egyedi fenntarthatósági jelentést készít, hanem a külföldi anyavállalat által publikált fenntarthatósági jelentéshez szolgáltat adatokat. A közlemény szerint a társaságok 10 százaléka ismerte fel, hogy a lokális szintű fenntarthatósági jelentés közzétételével a társaság relevánsabb információkat közölhet, és hatékonyabb módon tájékoztathatja az érintetteket fenntarthatósági erőfeszítéseiről.

 

mti

Advertisement

 

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!