Zöldinfó
Kreml: a szankciókról döntő európai politikusok tehetnek növekvő áramszámlákról
Nem a Gazprom, hanem a szankciókról döntő európai politikusok hibája, hogy Európa elutasította az Északi Áramlat gázvezeték turbináinak szervizelését, ami maga után vonta a lakossági áramszámlák növekedését – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió vasárnap bemutatott Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.
“Ha az európaiak teljesen abszurd módon úgy döntöttek, hogy megtagadják (.) a Gazprom tulajdonában lévő berendezések szervizelését, melyeknek a szervizelése egyébként szerződéses kötelezettségük, az nem a Gazprom hibája, hanem a politikusoké, akik a szankciókról szóló döntést meghozták” – mondta Peszkov. “Pontosan ezek a szerencsétlen politikusok azok, akik miatt a honfitársaik most halálos agyvérzést kapnak, amikor meglátják a villanyszámlájukat. És most, amikor hidegebb lesz, a helyzet még rosszabbra fordul” – tette hozzá. Meglátása szerint az orosz gázvállalat egyetlen olyan lépést sem tett, amely megingathatná az évtizedek alatt megszilárdult megbízható szállítói hírnevét. Az orosz-EU kapcsolatok jövőjével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy minden konfrontáció az enyhüléssel ér véget, ahogy a válsághelyzeteket is a tárgyalóasztalnál szokták lezárni, de ez valószínűleg nem fog hamarosan bekövetkezni. Leszögezte, hogy a párbeszéd során az uniónak szem előtt kell majd tartania Oroszország érdekeit.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes ugyanebben a műsorban nyilatkozva úgy vélekedett, Európában a rövidlátó politika az energiapiacok összeomlásához vezetett, és a kontinensre a hidegek beálltával kiszámíthatatlan tél köszönthet. Az Északi Áramlat gázvezeték működésének felfüggesztésével kapcsolatban rámutatott, hogy a jelenleg Németországban lévő, Kanadában megjavított turbina szervizelésének és visszaszállításának meg kell felelnie a szerződésben foglaltaknak. Oroszországban a hidegek alatt is garantáltan lesz fűtés és világítás – tette hozzá. Novak szerint a gáz Oroszországban jelenleg negyvenszer olcsóbb, mint Európában, ami feltétlen versenyelőnyt jelent. A Gazprom pénteken jelentette be, hogy a karbantartási művelet során olajszivárgást fedezett fel az Északi Áramlat utolsó turbinában, ami miatt nem újítja fel szombaton a gázszállítást a vezetéken keresztül, ahogy azt eredtileg eltervezte, hanem teljesen felfüggeszti. Peszkov egyébként arra figyelmeztetett a tévéműsorban, hogy Oroszország az uniós vízumkorlátozásokra mindenképpen válaszolni fog, a saját érdekeit szem előtt tartva, aszimmetrikus vagy szimmetrikus módon. Emlékeztetett arra is, hogy a Nyugat csak az egyik része a világnak, Oroszország előtt továbbra is rengeteg más olyan hely áll nyitva, ahol lehetősége van az üzletre és az új együttműködési csatornák létrehozására.
mti
Zöldinfó
A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről
A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.
A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.
Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaInnováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
