Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kreml: a szankciókról döntő európai politikusok tehetnek növekvő áramszámlákról

Nem a Gazprom, hanem a szankciókról döntő európai politikusok hibája, hogy Európa elutasította az Északi Áramlat gázvezeték turbináinak szervizelését, ami maga után vonta a lakossági áramszámlák növekedését – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió vasárnap bemutatott Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

Létrehozva:

|

“Ha az európaiak teljesen abszurd módon úgy döntöttek, hogy megtagadják (.) a Gazprom tulajdonában lévő berendezések szervizelését, melyeknek a szervizelése egyébként szerződéses kötelezettségük, az nem a Gazprom hibája, hanem a politikusoké, akik a szankciókról szóló döntést meghozták” – mondta Peszkov.  “Pontosan ezek a szerencsétlen politikusok azok, akik miatt a honfitársaik most halálos agyvérzést kapnak, amikor meglátják a villanyszámlájukat. És most, amikor hidegebb lesz, a helyzet még rosszabbra fordul” – tette hozzá. Meglátása szerint az orosz gázvállalat egyetlen olyan lépést sem tett, amely megingathatná az évtizedek alatt megszilárdult megbízható szállítói hírnevét. Az orosz-EU kapcsolatok jövőjével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy minden konfrontáció az enyhüléssel ér véget, ahogy a válsághelyzeteket is a tárgyalóasztalnál szokták lezárni, de ez valószínűleg nem fog hamarosan bekövetkezni. Leszögezte, hogy a párbeszéd során az uniónak szem előtt kell majd tartania Oroszország érdekeit.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes ugyanebben a műsorban nyilatkozva úgy vélekedett, Európában a rövidlátó politika az energiapiacok összeomlásához vezetett, és a kontinensre a hidegek beálltával kiszámíthatatlan tél köszönthet. Az Északi Áramlat gázvezeték működésének felfüggesztésével kapcsolatban rámutatott, hogy a jelenleg Németországban lévő, Kanadában megjavított turbina szervizelésének és visszaszállításának meg kell felelnie a szerződésben foglaltaknak. Oroszországban a hidegek alatt is garantáltan lesz fűtés és világítás – tette hozzá. Novak szerint a gáz Oroszországban jelenleg negyvenszer olcsóbb, mint Európában, ami feltétlen versenyelőnyt jelent. A Gazprom pénteken jelentette be, hogy a karbantartási művelet során olajszivárgást fedezett fel az Északi Áramlat utolsó turbinában, ami miatt nem újítja fel szombaton a gázszállítást a vezetéken keresztül, ahogy azt eredtileg eltervezte, hanem teljesen felfüggeszti. Peszkov egyébként arra figyelmeztetett a tévéműsorban, hogy Oroszország az uniós vízumkorlátozásokra mindenképpen válaszolni fog, a saját érdekeit szem előtt tartva, aszimmetrikus vagy szimmetrikus módon. Emlékeztetett arra is, hogy a Nyugat csak az egyik része a világnak, Oroszország előtt továbbra is rengeteg más olyan hely áll nyitva, ahol lehetősége van az üzletre és az új együttműködési csatornák létrehozására.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák