Zöldinfó
Kreml: a szankciókról döntő európai politikusok tehetnek növekvő áramszámlákról
Nem a Gazprom, hanem a szankciókról döntő európai politikusok hibája, hogy Európa elutasította az Északi Áramlat gázvezeték turbináinak szervizelését, ami maga után vonta a lakossági áramszámlák növekedését – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió vasárnap bemutatott Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.
“Ha az európaiak teljesen abszurd módon úgy döntöttek, hogy megtagadják (.) a Gazprom tulajdonában lévő berendezések szervizelését, melyeknek a szervizelése egyébként szerződéses kötelezettségük, az nem a Gazprom hibája, hanem a politikusoké, akik a szankciókról szóló döntést meghozták” – mondta Peszkov. “Pontosan ezek a szerencsétlen politikusok azok, akik miatt a honfitársaik most halálos agyvérzést kapnak, amikor meglátják a villanyszámlájukat. És most, amikor hidegebb lesz, a helyzet még rosszabbra fordul” – tette hozzá. Meglátása szerint az orosz gázvállalat egyetlen olyan lépést sem tett, amely megingathatná az évtizedek alatt megszilárdult megbízható szállítói hírnevét. Az orosz-EU kapcsolatok jövőjével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy minden konfrontáció az enyhüléssel ér véget, ahogy a válsághelyzeteket is a tárgyalóasztalnál szokták lezárni, de ez valószínűleg nem fog hamarosan bekövetkezni. Leszögezte, hogy a párbeszéd során az uniónak szem előtt kell majd tartania Oroszország érdekeit.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes ugyanebben a műsorban nyilatkozva úgy vélekedett, Európában a rövidlátó politika az energiapiacok összeomlásához vezetett, és a kontinensre a hidegek beálltával kiszámíthatatlan tél köszönthet. Az Északi Áramlat gázvezeték működésének felfüggesztésével kapcsolatban rámutatott, hogy a jelenleg Németországban lévő, Kanadában megjavított turbina szervizelésének és visszaszállításának meg kell felelnie a szerződésben foglaltaknak. Oroszországban a hidegek alatt is garantáltan lesz fűtés és világítás – tette hozzá. Novak szerint a gáz Oroszországban jelenleg negyvenszer olcsóbb, mint Európában, ami feltétlen versenyelőnyt jelent. A Gazprom pénteken jelentette be, hogy a karbantartási művelet során olajszivárgást fedezett fel az Északi Áramlat utolsó turbinában, ami miatt nem újítja fel szombaton a gázszállítást a vezetéken keresztül, ahogy azt eredtileg eltervezte, hanem teljesen felfüggeszti. Peszkov egyébként arra figyelmeztetett a tévéműsorban, hogy Oroszország az uniós vízumkorlátozásokra mindenképpen válaszolni fog, a saját érdekeit szem előtt tartva, aszimmetrikus vagy szimmetrikus módon. Emlékeztetett arra is, hogy a Nyugat csak az egyik része a világnak, Oroszország előtt továbbra is rengeteg más olyan hely áll nyitva, ahol lehetősége van az üzletre és az új együttműködési csatornák létrehozására.
mti
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
