A világ legfiatalabb mikroállama nem más, mint a Greenpeace kampányfogása. Dél-Amerika összes gleccserének több mint 80%-a Chilében található, de sajnálatos módon ennek a több mint 3000 gleccsernek a védelme, kormányzati ellenőrzése semmilyen formában nem megoldott, így létezésük folyamatos veszélynek van kitéve a bányászati szektortól és a hatalmas infrastrukturális projektektől, ami miatt környezetvédelmi aktivisták már évek óta tiltakoznak-tiltakoztak.

A módszerekben sosem válogató Greenpeace még 2014. márciusában, gleccserek mellett tervezett bányák miatti tiltakozásként megalapította a Gleccser Köztársaság mikroállamát, kihasználva egy állítólagos jogszabályi anomáliát, a tényt, hogy a gleccserek jogi helyzete nincsen tisztázva a chilei jogban.

Persze valójában ez nem így van, mégis a Gleccser Köztársaság létrejött 23 ezer négyzetkilométernyi gleccsert területének tartva és a létrejötte utáni első napokban több tízezren folyamodtak állampolgárságért – ma már több mint 170 ezer állampolgára van a mikroállamnak illetve a Greenpeace irodáiban 40 nagykövetsége is létezik, van fővárosa egy Andokban található sátortáborban, van saját zászlója és útlevele is. A környezetvédő csoport helyi irodája szerint a világon sehol máshol nem pusztulnak olyan ütemeben a gleccserek, mint Chilében, ami egyrészt a globális klímaváltozásnak, másrészt a hatalmas méretekben folyó bányászatnak köszönhető, így a mikroállam létezésére mindenképpen szükség van addig, amíg ezt a helyzetet a santiagói kormányzat nem változtatja meg.

Kísérlet történt erre, 2014-ben többször is beterjesztettek egy törvényjavaslatot a chilei parlament alsóháza elé (Argentínában például már régóta van ilyen jogszabály), de különféle okok miatt ez még mindig nem került elfogadásra – addig pedig a jelenlegi szabályozás van életben, azaz ha bármilyen bányászati vagy egyéb projekt érint egy gleccsert, akkor egy egyszerű környezetvédelmi tanulmánnyal illetve az abban foglaltaknak megfelelő mértékű kompenzáció kifizetésével elhárul minden akadály a chilei édesvízkészletek számára létfontosságú természeti képződmény pusztítása elől.

A Gleccser Köztársaság létezésének a jogi alapjai is adottak, hiszen az 1933-as montevidói egyezménynek megfelelően van állandó lakossága, területe, kormánya és diplomáciai kapcsolatot is tud kialakítani más államokkal (bár, hogy van-e területe az jogászok vitájának tárgya lehetne hónapokon át), bár a világtörténelemben már láttunk hasonló, komolyan nem igazán vett kezdeményezéseket Afrikától kezdve Európán át egészen Óceániáig. És hogy a köztársaság állampolgárai mit értenek a gleccserek védelmén? Kutatók tanulmányai szerint a turizmust leszámítva szinte minden más emberi tevékenységet távol kell tartani ezektől a sok régióban a szárazság idején életmentőnek számító képződményektől, ugyanakkor más környezetvédelmi lépéseket is meg kell tenni, hiszen a nagyvárosok szennyeződése, az erdők pusztítása is súlyos fenyegetést jelent rájuk nézve. Persze ellenzői is vannak a Greenpeace programjának, ők azt mondják, hogy egy ilyen törvény elfogadásával több ezer embert foglalkoztató bányák zárnának be országszerte és a gazdaság is súlyos károkat szenvedne el, ami a mérleg nyelvét egyértelműen a jelenlegi szituáció fenntartása felé billenti el.

forrás: purochile.blog.hu