Zöldinfó
Lassan 1 éves a Gleccser Köztársaság
A világ legfiatalabb mikroállama nem más, mint a Greenpeace kampányfogása. Dél-Amerika összes gleccserének több mint 80%-a Chilében található, de sajnálatos módon ennek a több mint 3000 gleccsernek a védelme, kormányzati ellenőrzése semmilyen formában nem megoldott, így létezésük folyamatos veszélynek van kitéve a bányászati szektortól és a hatalmas infrastrukturális projektektől, ami miatt környezetvédelmi aktivisták már évek óta tiltakoznak-tiltakoztak.
A módszerekben sosem válogató Greenpeace még 2014. márciusában, gleccserek mellett tervezett bányák miatti tiltakozásként megalapította a Gleccser Köztársaság mikroállamát, kihasználva egy állítólagos jogszabályi anomáliát, a tényt, hogy a gleccserek jogi helyzete nincsen tisztázva a chilei jogban.
Persze valójában ez nem így van, mégis a Gleccser Köztársaság létrejött 23 ezer négyzetkilométernyi gleccsert területének tartva és a létrejötte utáni első napokban több tízezren folyamodtak állampolgárságért – ma már több mint 170 ezer állampolgára van a mikroállamnak illetve a Greenpeace irodáiban 40 nagykövetsége is létezik, van fővárosa egy Andokban található sátortáborban, van saját zászlója és útlevele is. A környezetvédő csoport helyi irodája szerint a világon sehol máshol nem pusztulnak olyan ütemeben a gleccserek, mint Chilében, ami egyrészt a globális klímaváltozásnak, másrészt a hatalmas méretekben folyó bányászatnak köszönhető, így a mikroállam létezésére mindenképpen szükség van addig, amíg ezt a helyzetet a santiagói kormányzat nem változtatja meg.
Kísérlet történt erre, 2014-ben többször is beterjesztettek egy törvényjavaslatot a chilei parlament alsóháza elé (Argentínában például már régóta van ilyen jogszabály), de különféle okok miatt ez még mindig nem került elfogadásra – addig pedig a jelenlegi szabályozás van életben, azaz ha bármilyen bányászati vagy egyéb projekt érint egy gleccsert, akkor egy egyszerű környezetvédelmi tanulmánnyal illetve az abban foglaltaknak megfelelő mértékű kompenzáció kifizetésével elhárul minden akadály a chilei édesvízkészletek számára létfontosságú természeti képződmény pusztítása elől.
A Gleccser Köztársaság létezésének a jogi alapjai is adottak, hiszen az 1933-as montevidói egyezménynek megfelelően van állandó lakossága, területe, kormánya és diplomáciai kapcsolatot is tud kialakítani más államokkal (bár, hogy van-e területe az jogászok vitájának tárgya lehetne hónapokon át), bár a világtörténelemben már láttunk hasonló, komolyan nem igazán vett kezdeményezéseket Afrikától kezdve Európán át egészen Óceániáig. És hogy a köztársaság állampolgárai mit értenek a gleccserek védelmén? Kutatók tanulmányai szerint a turizmust leszámítva szinte minden más emberi tevékenységet távol kell tartani ezektől a sok régióban a szárazság idején életmentőnek számító képződményektől, ugyanakkor más környezetvédelmi lépéseket is meg kell tenni, hiszen a nagyvárosok szennyeződése, az erdők pusztítása is súlyos fenyegetést jelent rájuk nézve. Persze ellenzői is vannak a Greenpeace programjának, ők azt mondják, hogy egy ilyen törvény elfogadásával több ezer embert foglalkoztató bányák zárnának be országszerte és a gazdaság is súlyos károkat szenvedne el, ami a mérleg nyelvét egyértelműen a jelenlegi szituáció fenntartása felé billenti el.
forrás: purochile.blog.hu
Zöldinfó
Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.
A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.
Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.
A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.
Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés