Zöldinfó
Lassan 1 éves a Gleccser Köztársaság
A világ legfiatalabb mikroállama nem más, mint a Greenpeace kampányfogása. Dél-Amerika összes gleccserének több mint 80%-a Chilében található, de sajnálatos módon ennek a több mint 3000 gleccsernek a védelme, kormányzati ellenőrzése semmilyen formában nem megoldott, így létezésük folyamatos veszélynek van kitéve a bányászati szektortól és a hatalmas infrastrukturális projektektől, ami miatt környezetvédelmi aktivisták már évek óta tiltakoznak-tiltakoztak.
A módszerekben sosem válogató Greenpeace még 2014. márciusában, gleccserek mellett tervezett bányák miatti tiltakozásként megalapította a Gleccser Köztársaság mikroállamát, kihasználva egy állítólagos jogszabályi anomáliát, a tényt, hogy a gleccserek jogi helyzete nincsen tisztázva a chilei jogban.
Persze valójában ez nem így van, mégis a Gleccser Köztársaság létrejött 23 ezer négyzetkilométernyi gleccsert területének tartva és a létrejötte utáni első napokban több tízezren folyamodtak állampolgárságért – ma már több mint 170 ezer állampolgára van a mikroállamnak illetve a Greenpeace irodáiban 40 nagykövetsége is létezik, van fővárosa egy Andokban található sátortáborban, van saját zászlója és útlevele is. A környezetvédő csoport helyi irodája szerint a világon sehol máshol nem pusztulnak olyan ütemeben a gleccserek, mint Chilében, ami egyrészt a globális klímaváltozásnak, másrészt a hatalmas méretekben folyó bányászatnak köszönhető, így a mikroállam létezésére mindenképpen szükség van addig, amíg ezt a helyzetet a santiagói kormányzat nem változtatja meg.
Kísérlet történt erre, 2014-ben többször is beterjesztettek egy törvényjavaslatot a chilei parlament alsóháza elé (Argentínában például már régóta van ilyen jogszabály), de különféle okok miatt ez még mindig nem került elfogadásra – addig pedig a jelenlegi szabályozás van életben, azaz ha bármilyen bányászati vagy egyéb projekt érint egy gleccsert, akkor egy egyszerű környezetvédelmi tanulmánnyal illetve az abban foglaltaknak megfelelő mértékű kompenzáció kifizetésével elhárul minden akadály a chilei édesvízkészletek számára létfontosságú természeti képződmény pusztítása elől.
A Gleccser Köztársaság létezésének a jogi alapjai is adottak, hiszen az 1933-as montevidói egyezménynek megfelelően van állandó lakossága, területe, kormánya és diplomáciai kapcsolatot is tud kialakítani más államokkal (bár, hogy van-e területe az jogászok vitájának tárgya lehetne hónapokon át), bár a világtörténelemben már láttunk hasonló, komolyan nem igazán vett kezdeményezéseket Afrikától kezdve Európán át egészen Óceániáig. És hogy a köztársaság állampolgárai mit értenek a gleccserek védelmén? Kutatók tanulmányai szerint a turizmust leszámítva szinte minden más emberi tevékenységet távol kell tartani ezektől a sok régióban a szárazság idején életmentőnek számító képződményektől, ugyanakkor más környezetvédelmi lépéseket is meg kell tenni, hiszen a nagyvárosok szennyeződése, az erdők pusztítása is súlyos fenyegetést jelent rájuk nézve. Persze ellenzői is vannak a Greenpeace programjának, ők azt mondják, hogy egy ilyen törvény elfogadásával több ezer embert foglalkoztató bányák zárnának be országszerte és a gazdaság is súlyos károkat szenvedne el, ami a mérleg nyelvét egyértelműen a jelenlegi szituáció fenntartása felé billenti el.
forrás: purochile.blog.hu
Zöldinfó
Ritkaföldfémek és lítium: geopolitikai fegyverré válhatnak a kritikus nyersanyagok
A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak diverzifikálását sürgeti a Nemzetközi Energiaügynökség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak földrajzi koncentrációja tovább erősödött, miközben az exportkorlátozások miatt az ellátásbiztonsági kockázatok egyre inkább gazdasági és nemzetbiztonsági kihívássá válnak – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett Global Critical Minerals Outlook 2026 című tanulmányában. A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagok az elmúlt években az energia-, gazdaság- és nemzetbiztonsági politika középpontjába kerültek – írja az alternativenergia.hu. Bár továbbra is aggodalomra ad okot egyes nyersanyagok – különösen a réz – jövőbeni kínálata, a kormányok figyelme egyre inkább az ellátási láncok ellenálló képességének növelésére és a beszerzési források diverzifikálására irányul.
Az IEA rámutatott, hogy a finomítási kapacitások koncentrációja 2025-ben tovább nőtt. Az elmúlt két évben a finomított nyersanyagok kínálatának bővüléséből a nikkel esetében több mint háromnegyed részt Indonézia, a többi kulcsfontosságú energiahordozó-ásvány esetében pedig Kína adta. A mangán, a nikkel és a grafit piacán a kínálat növekedése gyakorlatilag teljes egészében a vezető piaci szereplőtől származott. Kivételt a ritkaföldfémek jelentettek, ahol az Egyesült Államokban indított új beruházások és a malajziai termelés bővülése mérsékelte a koncentrációt. A tanulmány szerint az exportkorlátozások megsokszorozódása a korábban elméleti kockázatnak tekintett ellátási függőséget közvetlen gazdasági fenyegetéssé változtatta.
Kína 2023 óta megháromszorozta az exportellenőrzés alá vont ásványi termékek körét, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság a kobaltra, Zimbabwe a lítiumra, Mozambik pedig a grafitra vezetett be kereskedelmi korlátozásokat. Az IEA kiemelte, hogy 2025-ben már kézzelfoghatóvá váltak a túlzottan koncentrált ellátási láncok gazdasági következményei. Kína tavaly áprilisban exportkorlátozásokat vezetett be hét nehéz ritkaföldfémre, ami több autógyártót termelésének visszafogására vagy ideiglenes leállítására kényszerített. Az októberben tovább szigorított intézkedések – amelyeket később egy évre felfüggesztettek – teljes körű bevezetése évente mintegy 6500 milliárd dollár értékű, Kínán kívüli feldolgozóipari termelést veszélyeztethetne az autóiparban, a csúcstechnológiai, a védelmi és az energetikai ágazatban.
A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagokba irányuló beruházások értéke 2025-ben 9 százalékkal csökkent, ezzel több éves növekedési időszak szakadt meg. A legnagyobb visszaesés az akkumulátoripari fémeknél következett be: a beruházási kiadások több mint 20 százalékkal, a lítiumtermelő vállalatok esetében pedig mintegy 40 százalékkal estek vissza. Ezzel szemben a rézipari beruházások 8 százalékkal emelkedtek, ami az IEA szerint a fém hosszú távú keresleti kilátásaiba vetett bizalmat tükrözi.
Az ügynökség ugyanakkor kedvező fejleménynek nevezte, hogy a kormányok egyre aktívabban támogatják a kritikus nyersanyagok ellátásának bővítését és diverzifikálását. A fejlett gazdaságok állami finanszírozási vállalásai 2025-ben megközelítették a 65 milliárd dollárt, ami több mint négyszerese a 2023-as szintnek, bár a tényleges kifizetések továbbra is elmaradnak a vállalásoktól. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint a legfrissebb elemzés azt mutatja, hogy viszonylag kis mennyiségű kritikus nyersanyag ellátási láncaitól rendkívül nagy gazdasági érték függ, miközben ezek a láncok továbbra is erősen koncentráltak és sérülékenyek. Hozzátette ugyanakkor, hogy biztató előrelépések tapasztalhatók, különösen a ritkaföldfémek ellátási láncaiban, ahol a célzott szakpolitikai intézkedések és a beruházásösztönzés már éreztetik hatásukat. Az IEA szerint a diverzifikált beszerzés magasabb költségei a jelenlegi geopolitikai környezetben a gazdasági biztonságot szolgáló biztosítási díjként is felfoghatók.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés