Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lassan 1 éves a Gleccser Köztársaság

Létrehozva:

|

A világ legfiatalabb mikroállama nem más, mint a Greenpeace kampányfogása. Dél-Amerika összes gleccserének több mint 80%-a Chilében található, de sajnálatos módon ennek a több mint 3000 gleccsernek a védelme, kormányzati ellenőrzése semmilyen formában nem megoldott, így létezésük folyamatos veszélynek van kitéve a bányászati szektortól és a hatalmas infrastrukturális projektektől, ami miatt környezetvédelmi aktivisták már évek óta tiltakoznak-tiltakoztak.

A módszerekben sosem válogató Greenpeace még 2014. márciusában, gleccserek mellett tervezett bányák miatti tiltakozásként megalapította a Gleccser Köztársaság mikroállamát, kihasználva egy állítólagos jogszabályi anomáliát, a tényt, hogy a gleccserek jogi helyzete nincsen tisztázva a chilei jogban.

Persze valójában ez nem így van, mégis a Gleccser Köztársaság létrejött 23 ezer négyzetkilométernyi gleccsert területének tartva és a létrejötte utáni első napokban több tízezren folyamodtak állampolgárságért – ma már több mint 170 ezer állampolgára van a mikroállamnak illetve a Greenpeace irodáiban 40 nagykövetsége is létezik, van fővárosa egy Andokban található sátortáborban, van saját zászlója és útlevele is. A környezetvédő csoport helyi irodája szerint a világon sehol máshol nem pusztulnak olyan ütemeben a gleccserek, mint Chilében, ami egyrészt a globális klímaváltozásnak, másrészt a hatalmas méretekben folyó bányászatnak köszönhető, így a mikroállam létezésére mindenképpen szükség van addig, amíg ezt a helyzetet a santiagói kormányzat nem változtatja meg.

Kísérlet történt erre, 2014-ben többször is beterjesztettek egy törvényjavaslatot a chilei parlament alsóháza elé (Argentínában például már régóta van ilyen jogszabály), de különféle okok miatt ez még mindig nem került elfogadásra – addig pedig a jelenlegi szabályozás van életben, azaz ha bármilyen bányászati vagy egyéb projekt érint egy gleccsert, akkor egy egyszerű környezetvédelmi tanulmánnyal illetve az abban foglaltaknak megfelelő mértékű kompenzáció kifizetésével elhárul minden akadály a chilei édesvízkészletek számára létfontosságú természeti képződmény pusztítása elől.

Advertisement

A Gleccser Köztársaság létezésének a jogi alapjai is adottak, hiszen az 1933-as montevidói egyezménynek megfelelően van állandó lakossága, területe, kormánya és diplomáciai kapcsolatot is tud kialakítani más államokkal (bár, hogy van-e területe az jogászok vitájának tárgya lehetne hónapokon át), bár a világtörténelemben már láttunk hasonló, komolyan nem igazán vett kezdeményezéseket Afrikától kezdve Európán át egészen Óceániáig. És hogy a köztársaság állampolgárai mit értenek a gleccserek védelmén? Kutatók tanulmányai szerint a turizmust leszámítva szinte minden más emberi tevékenységet távol kell tartani ezektől a sok régióban a szárazság idején életmentőnek számító képződményektől, ugyanakkor más környezetvédelmi lépéseket is meg kell tenni, hiszen a nagyvárosok szennyeződése, az erdők pusztítása is súlyos fenyegetést jelent rájuk nézve. Persze ellenzői is vannak a Greenpeace programjának, ők azt mondják, hogy egy ilyen törvény elfogadásával több ezer embert foglalkoztató bányák zárnának be országszerte és a gazdaság is súlyos károkat szenvedne el, ami a mérleg nyelvét egyértelműen a jelenlegi szituáció fenntartása felé billenti el.

Advertisement

forrás: purochile.blog.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Veszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen

Palagáz-moratóriumot kezdeményez a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez várják további civilszervezetek, helyi közösségek, szakértők és gazdák csatlakozását. Az országos moratórium célja, hogy ne lehessen a magyar lakosság egészségét, megélhetését és a környezetet palagáz-projektekkel veszélyeztetni. “A jelenlegi palagáz-projektek súlyos környezeti, egészségügyi kockázatokat hordoznak főleg az Alföldön élők számára, és a beruházások gazdaságilag is kétségesek. A széles társadalmi támogatottsággal megvalósuló moratórium egyszerre védené az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit” – mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse. Az MTVSZ és a kezdeményezéshez csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelései: Mielőbb vezessenek be országos palagáz-moratóriumot, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és a kapcsolódó kutatófúrásokat, feltárást Magyarországon.

A hazai döntéshozóktól azt kérik, hogy független szakértőkkel végre vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, valamint vizsgálják felül a palagázkérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálatok eredményéről és a tervekről megfelelően konzultáljának a szakmai intézményi és szakértői körrel és az érintett lakossággal.

“Várjuk civilszervezetek és szerveződések, közösségek csatlakozását minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos) és területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) Továbbá szakértők és gazdák csatlakozását is várjuk.” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse. A moratórium kezdeményezés az MTVSZ eddigi sokéves palagáz-kritikus munkájára épít, annak következő lépése. A Szövetség évek óta azon dolgozik, hogy a palagáz-beruházások környezeti és társadalmi kockázatai ismertté váljanak, és a helyiek, valamint a környezet védelmében részt vesz az engedélyezési eljárásokban és számos szakmai véleményt készített.

Advertisement

“Moratórium szintű megoldásra van szükség, ugyanis a probléma is rendszerszintű, túlmutat az egyes palagáz-projekteken. Miközben a jelenlegi szabályozás és a hatósági eljárások nem nyújtanak elégséges védelmet a helyi lakosságnak, környezetnek a palagáz-kitermelés kockázataival szemben, addig újabb és újabb palagáz-beruházások bukkannak fel. Idén például Kiskunhalas környékén, és a békési palagáz-projekt bővítésére is új engedélyezési eljárás indult. Ráadásul, a palagáz-kitermelés átláthatósága is kétséges: bár már október elején megnyertük másodfokon a majd egy évig húzódó közérdekű adatigénylési pert, az adatokat még mindig nem kaptuk meg a bányafelügyelettől (SZTFH), ezért végrehajtást kell indítanunk.” – foglalta össze Galambos Eszter.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és 26 civilszervezet októberben levelet küldött az energiaügyi miniszternek a moratórium-kezdeményezésről, melyre eddig nem kaptak választ. https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ-moratorium-level-pdf.pdf

Advertisement

A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák