

Zöldinfó
Magyar tudósok: ebbe az irányba kell fordítani a napelemeket, a jobb teljesítményhez
Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló “viselkedését” vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.
A napelemek teljesítménye leginkább attól függ, milyen szögben éri őket a napfény. Eddig úgy vélték, hogy a legtöbb energiát a földrajzi dél felé fordítva termelik, mivel a napfény ereje délben a legnagyobb. Az ELTE kutatói azonban arra jutottak, hogy Magyarországon a napelemtáblákat nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően “többé-kevésbé” kelet felé kell tájolni, ami függőleges táblák esetén akár 5 százalékos energiatöbbletet is eredményezhet. E felismerésre a napraforgók vezették a kutatókat – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A beszámoló szerint az már régóta ismert, hogy a napraforgók érett virágai kelet felé néznek. A jelenséget sokan sokféleképpen magyarázták az idők során, de egyik feltételezés sem nyert kísérleti bizonyítást. 2020-ban az ELTE kutatói elsőként vetették fel, hogy a virágzat keleti irányát a növény tenyészhelyének fényviszonyai okozhatják.
Horváth Gábor és munkatársai csillagászati, meteorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával meghatározták az érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát a virágképzés kezdete és a magok teljes érése között, és megállapították, ha a tenyészidőben a délutánok átlagban felhősebbek a délelőttöknél, akkor a keletre néző napraforgóvirágzat nyeli el a legtöbb fényenergiát.
Az energiatöbblet előnyökkel jár a napraforgó számára: serkenti a magok fejlődését, gyorsítja a virágzatra lecsapódott harmat reggeli elpárolgását, ami csökkenti a gombásodás veszélyét, és magához vonzza a délelőtt aktív beporzókat.
A kutatók következő kérdése az volt, vajon a napraforgóvirágok a földrajzi kelet felé, vagy a napkelte folyamatosan változó aktuális azimut irányába (a földrajzi északtól mért irányba) néznek. Azt találták, hogy a virágzatok átlagos azimutszöge megegyezik a földrajzi keleti iránnyal, és jelentősen eltér a helyi napkelte azimutszögétől. “A drónos vizsgálat azt is megmutatta, hogy a kutatók jó irányba indultak el, amikor környezetoptikai magyarázatot kerestek a jelenségre. A 14 vizsgált napraforgótábla közül ugyanis kettőben azt találták, hogy a virágzatok azimutiránya többé-kevésbé eltért a síkvidéki virágzatok keletre nézésétől” – írják, hozzátéve, hogy ezek a táblák domboldalon feküdtek, a dombos helyek fényviszonyai pedig eltérnek a síkvidékiekéitől, mivel egy domboldalt más szögekben ér a közvetlen napsugárzás, mint egy vízszintes területet. Emellett a kutatók azt találták, hogy a környező fák árnyéka is befolyásolja a virágzatok irányát.
Miután a kutatók számára bizonyítást nyert a napraforgók fénymaximalizáló viselkedése, azt kezdték el vizsgálni, vajon igaz lehet-e a napraforgókon tett megfigyelésük a napelemekre is. “Az északi féltekén a rögzített (tehát állandó dőlésű és azimutirányú) napelemtáblák hagyományosan dél felé néznek, mert az uralkodó vélemény szerint a déli irány biztosít maximális napenergiát. Azonban a napraforgókhoz hasonlóan a napelemek fénymaximalizálását is meghatározza a felhőzöttség délelőtt-délutáni eltérése” – fejtik ki.
A beszámoló szerint a napjárás csillagászati ismereteinek és az elmúlt évtizedre átlagolt meteorológiai fénysugárzásmérési adatoknak a felhasználásával az ELTE kutatói meghatározták, hogy egy rögzített napelem egységnyi felülete mennyi fényenergiát nyel el egy év alatt. A vizsgálatot három amerikai területre (a kentuckyi Boone megyére, Tennessee-re és Georgiára), valamint három európai régióra (Közép-Olaszországra, Közép-Magyarországra és Dél-Svédországra) terjesztették ki. Azt találták, hogy a napelemtáblák ideális iránya egyedül Dél-Svédországban a hagyományos földrajzi dél, mégpedig azért, mert ott a délelőttök és délutánok évi átlagban egyformán felhősek. A többi területen viszont megfelelőbb a napelemtáblákat kissé a földrajzi kelet felé fordítani, mivel ezekben a régiókban a délutánok éves átlagban felhősebben a délelőttöknél. Ebből az is következik, hogy azokon a területeken, ahol éves átlagban a délelőttök felhősebbek a délutánoknál, a napelemek ideális iránya kicsit nyugat felé fordul.

Zöld Energia
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
Az Országgyűlés döntése nyomán akár milliós nagyságrendű támogatást is kaphatnak a háztartások födémszigetelésre és egyéb energetikai korszerűsítésre – pályázat és önerő nélkül.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új távlatokat nyithat a lakossági energiahatékonysági felújítások előtt a nemrég elfogadott törvénymódosítás: az Országgyűlés április végén átalakította az energiahatékonyságról szóló jogszabályt, ezzel új lendületet adva az ingyenes födémszigetelési programoknak és más lakossági energetikai korszerűsítéseknek. A szakemberek szerint akár a tavalyi, 40 ezer ingatlanra kiterjedő szigetelési kampányt is túlszárnyalhatja az idei év második felének várható beruházási hulláma. A törvénymódosítás egyik kulcseleme, hogy megerősíti az úgynevezett EKR-t, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert. Ennek lényege, hogy a kötelezett energiaszolgáltatóknak, üzemanyag-forgalmazóknak és más piaci szereplőknek minden évben meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást kell elérniük, vagy azt bírság formájában pénzben kell megváltaniuk. Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke szerint a mostani módosítás „üzemanyagot tölt a rendszerbe”, hiszen a kötelező megtakarítási szintet a következő 2,5 évre megduplázták, ráadásul a HEM-ek – azaz a Hitelesített Energia Megtakarítások – 75 százalékát már lakossági projektekből kell biztosítaniuk a cégeknek, írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy az energiaszolgáltatók számára most már valóban megéri támogatni a lakossági korszerűsítéseket, például az ingyenes födémszigetelést, a kedvezményes homlokzatszigetelést vagy a nyílászárócserét.
A HEM egy különleges értékpapír, amely energia-megtakarítást testesít meg, és kereskedni is lehet vele az erre szakosodott platformokon. Az ára változó, tavaly 5 és 12 ezer forint között mozgott gigajoule-onként. A kötelezettek ezen a piacon vásárolhatnak HEM-eket, ha saját projektjeik nem hoznak elég megtakarítást – vagy saját beruházásokat indítanak a lakosság körében, és így maguk termelik meg a HEM-et. A födémszigetelés különösen kedvelt, mert kis költséggel hoz nagy megtakarítást, így sok HEM-et lehet vele „termelni”.
Indulásra készen: már csak a végrehajtási rendelet hiányzik
A rendszer beindításához már csak a végrehajtási rendelet és a kapcsolódó katalógus hiányzik. Utóbbi részletesen leírja majd, hogy egy-egy beruházás – például 1 m² födémszigetelés – mekkora megtakarításként számolható el, vagyis mennyi HEM-et ér. Ez az alapja annak, hogy a támogatók – legyen az egy energiacég, kivitelező, önkormányzat vagy építőanyag-kereskedő pontosan kiszámolják, mennyi támogatást tudnak adni egy-egy projektben. Juhász szerint amint ez az útmutató napvilágot lát, indulhat a felújítási roham, amelyben akár többféle korszerűsítés is kombinálható: a födém mellett a homlokzat, a nyílászárók vagy a fűtésrendszer korszerűsítése is szóba jöhet.
Markovich: „Ez lehet az év meglepetésprogramja”
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKR-alapú támogatásokról még mindig nagyon kevesen tudnak, pedig ez lehet 2025 egyik legjelentősebb lakossági lehetősége. Nem kell hozzá pályázat, jövedelemvizsgálat, életkori vagy családi állapothoz kötött feltétel, és az önerő sem feltétlenül szükséges.
„Padlásfödém-szigetelésnél akár 100 százalékos finanszírozás is elérhető, míg homlokzatszigetelésnél vagy nyílászárócserénél jellemzően 30–40 százalékos a támogatási arány” – mondta. Hozzátette, aki kombinálja az EKR-t a 0 százalékos energetikai hitellel vagy a vidéki felújítási támogatással, akár 6–7 millió forintos beruházást is megvalósíthat minimális saját forrással.
Időben lépni kulcsfontosságú
A szakértők egyetértenek abban, hogy érdemes már most elindítani a tervezést. Az év második felében ugyanis az építőanyagárak emelkedésére és kivitelezői kapacitáshiányra lehet számítani. Aki időben lép, az nemcsak pénzt takaríthat meg, hanem elkerülheti a torlódásokat és a hosszú várakozási időket is. A lakosság számára most minden adott ahhoz, hogy valóban rezsicsökkentő, komfortnövelő, és hosszú távon megtérülő felújításokat valósítson meg. Az EKR új szabályai révén az energiahatékonyság nemcsak elérhető, hanem egyre inkább megéri is – anyagilag, környezetvédelmi szempontból és az otthonok értékállóságának növelésében egyaránt.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt