Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar tudósok: ebbe az irányba kell fordítani a napelemeket, a jobb teljesítményhez

Létrehozva:

|

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló “viselkedését” vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.

A napelemek teljesítménye leginkább attól függ, milyen szögben éri őket a napfény. Eddig úgy vélték, hogy a legtöbb energiát a földrajzi dél felé fordítva termelik, mivel a napfény ereje délben a legnagyobb. Az ELTE kutatói azonban arra jutottak, hogy Magyarországon a napelemtáblákat nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően “többé-kevésbé” kelet felé kell tájolni, ami függőleges táblák esetén akár 5 százalékos energiatöbbletet is eredményezhet. E felismerésre a napraforgók vezették a kutatókat – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A beszámoló szerint az már régóta ismert, hogy a napraforgók érett virágai kelet felé néznek. A jelenséget sokan sokféleképpen magyarázták az idők során, de egyik feltételezés sem nyert kísérleti bizonyítást. 2020-ban az ELTE kutatói elsőként vetették fel, hogy a virágzat keleti irányát a növény tenyészhelyének fényviszonyai okozhatják.

Horváth Gábor és munkatársai csillagászati, meteorológiai és növényfiziológiai adatok felhasználásával meghatározták az érett napraforgófej virágzata és hátoldala által elnyelt fényenergiát a virágképzés kezdete és a magok teljes érése között, és megállapították, ha a tenyészidőben a délutánok átlagban felhősebbek a délelőttöknél, akkor a keletre néző napraforgóvirágzat nyeli el a legtöbb fényenergiát.
Az energiatöbblet előnyökkel jár a napraforgó számára: serkenti a magok fejlődését, gyorsítja a virágzatra lecsapódott harmat reggeli elpárolgását, ami csökkenti a gombásodás veszélyét, és magához vonzza a délelőtt aktív beporzókat.

Advertisement

A kutatók következő kérdése az volt, vajon a napraforgóvirágok a földrajzi kelet felé, vagy a napkelte folyamatosan változó aktuális azimut irányába (a földrajzi északtól mért irányba) néznek. Azt találták, hogy a virágzatok átlagos azimutszöge megegyezik a földrajzi keleti iránnyal, és jelentősen eltér a helyi napkelte azimutszögétől. “A drónos vizsgálat azt is megmutatta, hogy a kutatók jó irányba indultak el, amikor környezetoptikai magyarázatot kerestek a jelenségre. A 14 vizsgált napraforgótábla közül ugyanis kettőben azt találták, hogy a virágzatok azimutiránya többé-kevésbé eltért a síkvidéki virágzatok keletre nézésétől” – írják, hozzátéve, hogy ezek a táblák domboldalon feküdtek, a dombos helyek fényviszonyai pedig eltérnek a síkvidékiekéitől, mivel egy domboldalt más szögekben ér a közvetlen napsugárzás, mint egy vízszintes területet. Emellett a kutatók azt találták, hogy a környező fák árnyéka is befolyásolja a virágzatok irányát.

Miután a kutatók számára bizonyítást nyert a napraforgók fénymaximalizáló viselkedése, azt kezdték el vizsgálni, vajon igaz lehet-e a napraforgókon tett megfigyelésük a napelemekre is. “Az északi féltekén a rögzített (tehát állandó dőlésű és azimutirányú) napelemtáblák hagyományosan dél felé néznek, mert az uralkodó vélemény szerint a déli irány biztosít maximális napenergiát. Azonban a napraforgókhoz hasonlóan a napelemek fénymaximalizálását is meghatározza a felhőzöttség délelőtt-délutáni eltérése” – fejtik ki.

Advertisement

A beszámoló szerint a napjárás csillagászati ismereteinek és az elmúlt évtizedre átlagolt meteorológiai fénysugárzásmérési adatoknak a felhasználásával az ELTE kutatói meghatározták, hogy egy rögzített napelem egységnyi felülete mennyi fényenergiát nyel el egy év alatt. A vizsgálatot három amerikai területre (a kentuckyi Boone megyére, Tennessee-re és Georgiára), valamint három európai régióra (Közép-Olaszországra, Közép-Magyarországra és Dél-Svédországra) terjesztették ki. Azt találták, hogy a napelemtáblák ideális iránya egyedül Dél-Svédországban a hagyományos földrajzi dél, mégpedig azért, mert ott a délelőttök és délutánok évi átlagban egyformán felhősek. A többi területen viszont megfelelőbb a napelemtáblákat kissé a földrajzi kelet felé fordítani, mivel ezekben a régiókban a délutánok éves átlagban felhősebben a délelőttöknél. Ebből az is következik, hogy azokon a területeken, ahol éves átlagban a délelőttök felhősebbek a délutánoknál, a napelemek ideális iránya kicsit nyugat felé fordul.

Advertisement

Zöldinfó

VIP-belépő helyett önkéntesnek állt: különleges történetek a Sziget kulisszái mögül

Több mint 1000 kilométert bicikliztek, hogy önkéntesek legyenek a Szigeten – Különleges történetek a fesztivál másik oldaláról.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mi késztet valakit arra, hogy több, mint 1000 kilométert biciklizzen azért, hogy önkéntes legyen egy fesztiválon? És miért dönt úgy valaki, hogy a már megvásárolt belépőjegye ellenére is inkább a szervezőcsapatot erősíti? Az idei Szigeten ezekre a kérdésekre egészen különleges történetekben találtuk meg a választ – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az önkéntesek között ugyanis nemcsak fiatal kalandorokat, hanem palacsintát sütő nyugdíjasokat, több országból érkező bringásokat és olyan embereket is találhattunk, akik számára a Sziget jóval többet jelent egy zenei fesztiválnál. A Fesztivál Önkéntes Központ több, mint 15 éve szervezi a Sziget önkéntes programját, amely évről évre egyre sokszínűbb közösséget vonz. Az idei történetek pedig különösen jól mutatják, hogy az önkéntesség nem csupán segítségnyújtás, hanem közösségi élmény, kaland és sokszor életre szóló kapcsolat is.

Tandemmel Toulouse-ból Budapestre: egy fesztiválon született barátság története

A Sziget önkéntes csapata nem ismer földrajzi határokat, amit a legjobban egy olasz és egy francia páros hihetetlen utazása bizonyít. A történet évekkel ezelőtt kezdődött a Balaton Soundon, ahol a fiatalok önkéntesként találtak egymásra. A barátság tartósnak bizonyult: a tavalyi Szigeten újra találkoztak, és a fesztivál semmihez sem fogható hangulatától megihletve elhatározták, hogy a következő évben szintet lépnek, és egy igazán kalandos formában térnek vissza.

Advertisement

Amikor 2025 novemberében megkapták az önkéntes szerződéseiket, eldöntötték, hogy júliusban elindulnak, és két keréken fogják megtenni az utat. Az olasz Giuseppe és társa Olaszországból vágott neki a távnak hagyományos kerékpárral, míg a francia Mathis és barátnője a dél-franciaországi Toulouse-ból indult el egy tandem biciklivel. Az olaszok 14 napon keresztül, míg a franciák 28 napig haladtak a cél felé. Útjuk Bolzanóban keresztezte egymást, ahol egyesítették erőiket, és innen már együtt tekertek tovább egészen Budapestig, több mint 1000 kilométert hagyva maguk mögött.

A csaknem egy hónapos túra során számos akadállyal – többek között kilyukadt gumikkal és még gyalogosan is nehezen átkelhető útszakaszokkal – kellett megküzdeniük, de a motivációjuk mindvégig töretlen maradt. Még érdekesebbé teszi a történetet, hogy a csapatot nem is az aktuális fellépők névsora vonzotta: azért választották a Szigetet, mert az önkéntes csapatba történő jelentkezési folyamat egyszerű és gördülékeny volt, a közösségbe könnyen be tudtak illeszkedni, és sok pozitív tapasztalatot szereztek az elmúlt években is önkéntesként. Megérkezésüket követően munkába is álltak: a négyfős társaságból hárman a Vándor Vurstli forgatagában segédkeztek, míg Giuseppe a Walkabouts önkéntes csapatát erősítette.

Advertisement

Nemcsak a húszéveseké a világ – palacsintát sütő nénik és bácsik a Szigeten

Az önkéntesség iránti lelkesedés azonban nem ismer korhatárt. Erre tökéletes példa az a kézzel írt levél, amely egy egyszerű papírcetlin érkezett Gerendai Károlyhoz. A levelet egy 60 év feletti hölgyekből álló társaság írta, akik felajánlották a segítségüket a fesztiválon. Azt is megemlítették, hogy korábban már több helyen önkénteskedtek, és – ami talán a legfontosabb – mesterien tudnak palacsintát sütni.

Advertisement

A szervezők örömmel fogadták a rendhagyó jelentkezést, így végül három néni és egy bácsi is csatlakozott az önkéntesek közösségéhez. Bár hivatalosan mindössze egy napot töltöttek a Szigeten, munkájuk felejthetetlen nyomot hagyott: fáradhatatlanul sütötték a palacsintákat a fesztivál háttérmunkásainak, bebizonyítva, hogy a segíteni akarás valóban nem kor kérdése.

VIP belépő helyett az önkéntességet választotta

Advertisement

Azt, hogy mekkora belső motiváció hajtja az önkénteseket, egy másik különleges történet is jól mutatja. Csaba, az idei Sziget egyik önkéntese a születésnapjára egy heti bérletet kapott a Sziget Fesztiválra, ráadásul SkyVIP kiegészítéssel. Amikor azonban az egyik ismerősénél látta, hogy ott lesz a Szigeten önkéntesként, felébredt a kíváncsisága: mindig is érdekelte, hogyan dolgoznak az önkéntesek egy ekkora rendezvényen, így megérdeklődte, hogyan működik a program. Annyira megtetszett neki, hogy végül annak ellenére, hogy már rendelkezett – nem is akármilyen – belépőjeggyel, nem a felhőtlen szórakozást választotta, hanem az önkéntességet és segítségnyújtást.

Az akciócsapat tagjaként a fesztivál egyik legdinamikusabb részlegében dolgozott: ott segített, ahol éppen a legnagyobb szükség volt rá, és a legkülönfélébb feladatokban vett részt, aminek köszönhetően sosem volt két ugyanolyan napja. Elmondása szerint a munka végeztével jutott ideje arra is, hogy kikapcsolódjon, meglátogassa barátait, és új kapcsolatokat tudjon építeni. Kifejezetten tetszett neki az a légkör és hangulat, ami napról napra fogadta az önkéntes bázison, és a fesztivál végére az a gondolat fogalmazódott meg benne, hogy az önkéntesek bázissátora bizony sosem alszik.

Advertisement

Néha láthatatlanok, de annál fontosabbak

Az önkéntesek munkája sokszor észrevétlen marad a látogatók számára, pedig a fesztivál szinte minden pontján jelen vannak. A Sziget több száz fős önkéntes csapata nap mint nap azon dolgozik, hogy minden gördülékenyen működjön a rendezvényen.

Advertisement

A Stewardok például folyamatosan figyelik a fesztivál területét, és szükség esetén azonnal jelzik, ha valahol segítségre van szükség. A Binfluenszerek a szelektív hulladékgyűjtést segítik, mások tolmácsként vagy tömegirányítóként dolgoznak, míg az akciócsapat tagjai ott avatkoznak be, ahol éppen a legnagyobb szükség van rájuk.

A tandemes bringások, a palacsintát sütő nyugdíjasok és a már megvásárolt jegye ellenére is önkénteskedő Csaba történetei jól mutatják, hogy a Sziget sokkal több, mint egy zenei fesztivál. A színpadok és a koncertek mögött egy olyan közösség működik, amelyet a segíteni akarás, az összetartozás és a közös élmények kötnek össze.

Advertisement

Ha te is kipróbálnád a Sziget önkéntes programját, a 2027-es jelentkezés már elérhető a Fesztivál Önkéntes Központ oldalán.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák