Zöldinfó

Marseille is kitiltaná a legszennyezőbb tengerjáró hajókat

Egy évvel azután, hogy az olasz kormány kitiltotta a tengerjáró hajókat a velencei lagúnából, a dél-franciaországi Marseille polgármestere, Benoit Payan petíciót indított városa honlapján és a közösségi oldalakon a legszennyezőbb tengeri járművek kitiltásáért.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-05

Szerző:

Hell

A kezdeményezést keddig 50 ezren írták alá Franciaország második legnagyobb városának lakói közül. “Megfulladunk a Földközi-tengeren és a kikötőinkben. Érezzük, látjuk, belélegezzük a szennyezett levegőt, és a kánikula miatt csúcsokat döntenek (a szennyezettségi értékek). A tengerjárók szemetelnek, büntetlenül ontják a füstöt a folyóinkba, ez nem mehet így tovább. Akkora szennyezést okoznak, mintha egymillió gépkocsi menne el erre” – mondta az idén csaknem 2 millió tengerjáróutast fogadó nagyváros polgármestere a France2 francia közszolgálati televízió híradójában. A petíció célja, hogy támogassa a városvezetés kezdeményezését a tengeri szennyezés csökkentése érdekében. “Követeljük a nemzetközi szabályozás megváltoztatását, a tengereinket és a városainkat jobb óvását” – írta az önkormányzat, amely “szigorú és ambiciózus normákat” szeretne a Földközi-tenger és a tengerparton élők védelméért. A kérést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tengerészeti kérdésekre szakosodott ügynökségéhez, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez intézték az aláírók. Ez az intézmény szabályozza a tengerjárók károsanyag-kibocsátását. “Azt kérjük a Nemzetközi Tengerészi Szervezettől, hogy gyorsítsa fel döntését a kénkibocsátásról” – olvasható a petícióban. Marseille városa a francia kormányt is megszólította és sürgette, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a Földközi-tenger mentén fekvő államok és városok vezetőivel a nitrogén-oxid-kibocsátás kérdéséről.

Marseille februárban már összehívta Bejrúttól Tangerig a Földközi-tenger mentén fekvő 24 nagyváros döntéshozóit annak érdekében, hogy új környezet- és egészségvédelmi szabályokat alkossanak meg közösen. A városvezetés szerint miközben a hőhullámok alatt jelentősen emelkedik a légszennyezettség Marseille-ben, “eljött az idő a pozitív és gyors cselekvésre”. A Le Parisien című napilap szerint a tengerjárók és a gazdaság védelmezői arra hívták fel a figyelmet, hogy az MSC és a Costa társaságok legmodernebb, cseppfolyósított földgázzal üzemelő tengerjáró hajói kevésbé szennyezőek, és a kikötőben is tudnak tankolni.

mti

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem tengerjáró hajó tiltás

Zöldinfó

Új európai műhold indult útnak a Föld és a klíma megfigyelésére

Sikeresen felbocsátották a Copernicus Sentinel-3C műholdat.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen felbocsátották kedden az EU Copernicus programjának Sentinel-3C műholdját, amely a 2030-as évekbe nyúlóan biztosítja majd az óceánok, a szárazföld, a jégtakaró és a légkör megfigyelését – közölte az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) a honlapján. A Sentinel-3 műholdsorozat harmadik tagja kedden közép-európai idő szerint 3 óra 21 perckor indult el Francia Guyanából, a kourou-i űrkikötőből egy Vega-C hordozórakétával – írja az alternativenergia.hu. A repülésirányítók röviddel ezután fogták a jelét, megerősítve, hogy levált a hordozórakétáról, és kinyitotta az áramellátását biztosító napelempaneleket. Az elkövetkező hónapokban a műholdat a Sentinel-3A és 3B mellé manőverezik, és az üzembe helyezés befejezése után átveszi a Sentinel-3A szerepét.

“A Sentinel-3 a Copernicus-család egyik legsokoldalúbb küldetése: adatai alapul szolgálnak a napi óceáni előrejelzésekhez, segítenek az erdőtüzek észlelésében, valamint nyomon követik a vízminőséget és azokat a hosszú távú változásokat, amelyekre az éghajlattudomány támaszkodik” – idézik az EUMETSAT honlapján Phil Evanst, a szervezet főigazgatóját. A Sentinel-3 sorozat tagjai immár egy évtizede figyelik bolygónk óceánjait, szárazföldjeit, jégtakaróját és légkörét. Adataik mára – több egyéb alkalmazás mellett – a klímakutatás fontos segítőjévé váltak. A Sentinel-3A 2016-ban, társa, a Sentinel-3B pedig 2018-ban állt pályára – olvasható az Űrvilág űrkutatási hírportálon.

Mint írják, ezek az űreszközök egyaránt mérik az óceánok és a szárazföld felszíni hőmérsékletét, a tengerszintet, a tengeri jég kiterjedését és vastagságát, a tavak és folyók vízszintjét, az óceánok színét, valamint a növényzet és a földfelszín változásait. Nagy látómezejű műszereik révén kiterjedt területeket képesek egyszerre felmérni, így párban repülve napi rendszerességgel biztosítják a teljes földfelszín lefedettségét. A Sentinel-3 nemcsak a lassú, évtizedes változásokat, hanem a szélsőséges eseményeket is figyeli. A felszínhőmérséklet mérései látványosan megmutatják például a hőhullámok kiterjedését és intenzitását.

A műholdak a növényzet állapotáról is információt szolgáltatnak, így követhető az aszályok hatása, az erdőborítás változása és a földhasználat átalakulása. Különösen fontos alkalmazási terület az erdőtüzek megfigyelése: a műholdak jól használhatók az aktív tüzek felismerésére és a leégett területek azonosítására. Emellett kevésbé közismert, hogy a Sentinel-3 a légköri üvegházhatású gázok vizsgálatában is szerepet kapott. A Sentinel-3 egyik váratlanul sikeres alkalmazási területe a szárazföldi vizek vizsgálata lett. Radaros magasságmérőjével folyók és tavak vízszintje is meghatározható, így az adatok az árvizek és aszályok követésében, illetve a globális vízkörforgás kutatásában is hasznosíthatók.

A sokféle párhuzamos mérés különösen értékessé teszi a Sentinel-3 adatait a klímaváltozás kutatásában. A mérések bekerülnek azokba a hosszú távú adatsorokba is, amelyekre többek között az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) értékelő jelentései támaszkodnak. A Sentinel-3C egy másik európai földmegfigyelő műholddal osztozott a rakétán: az Európai Űrügynökség (ESA) FLEX (Fluorescence Explorer) küldetése a növények fotoszintézise során kibocsátott rendkívül gyenge fluoreszcens sugárzást fogja mérni, ezzel globális képet adva az élő növényzetről és annak egészségi állapotáról.

Tovább olvasom