Zöldinfó

Marseille is kitiltaná a legszennyezőbb tengerjáró hajókat

Egy évvel azután, hogy az olasz kormány kitiltotta a tengerjáró hajókat a velencei lagúnából, a dél-franciaországi Marseille polgármestere, Benoit Payan petíciót indított városa honlapján és a közösségi oldalakon a legszennyezőbb tengeri járművek kitiltásáért.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-05

Szerző:

Hell

A kezdeményezést keddig 50 ezren írták alá Franciaország második legnagyobb városának lakói közül. “Megfulladunk a Földközi-tengeren és a kikötőinkben. Érezzük, látjuk, belélegezzük a szennyezett levegőt, és a kánikula miatt csúcsokat döntenek (a szennyezettségi értékek). A tengerjárók szemetelnek, büntetlenül ontják a füstöt a folyóinkba, ez nem mehet így tovább. Akkora szennyezést okoznak, mintha egymillió gépkocsi menne el erre” – mondta az idén csaknem 2 millió tengerjáróutast fogadó nagyváros polgármestere a France2 francia közszolgálati televízió híradójában. A petíció célja, hogy támogassa a városvezetés kezdeményezését a tengeri szennyezés csökkentése érdekében. “Követeljük a nemzetközi szabályozás megváltoztatását, a tengereinket és a városainkat jobb óvását” – írta az önkormányzat, amely “szigorú és ambiciózus normákat” szeretne a Földközi-tenger és a tengerparton élők védelméért. A kérést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tengerészeti kérdésekre szakosodott ügynökségéhez, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez intézték az aláírók. Ez az intézmény szabályozza a tengerjárók károsanyag-kibocsátását. “Azt kérjük a Nemzetközi Tengerészi Szervezettől, hogy gyorsítsa fel döntését a kénkibocsátásról” – olvasható a petícióban. Marseille városa a francia kormányt is megszólította és sürgette, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a Földközi-tenger mentén fekvő államok és városok vezetőivel a nitrogén-oxid-kibocsátás kérdéséről.

Marseille februárban már összehívta Bejrúttól Tangerig a Földközi-tenger mentén fekvő 24 nagyváros döntéshozóit annak érdekében, hogy új környezet- és egészségvédelmi szabályokat alkossanak meg közösen. A városvezetés szerint miközben a hőhullámok alatt jelentősen emelkedik a légszennyezettség Marseille-ben, “eljött az idő a pozitív és gyors cselekvésre”. A Le Parisien című napilap szerint a tengerjárók és a gazdaság védelmezői arra hívták fel a figyelmet, hogy az MSC és a Costa társaságok legmodernebb, cseppfolyósított földgázzal üzemelő tengerjáró hajói kevésbé szennyezőek, és a kikötőben is tudnak tankolni.

mti

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem tengerjáró hajó tiltás

Zöldinfó

Ökológiai lábnyomunk nyomában: mit árul el a túllövés napja?

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja, amelyet idén június 24-én értünk el – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. Ez csaknem egy hónappal későbbi időpont, mint az előző években, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnhet – idézi az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint azonban fontos óvatosan értelmezni a számokat, mert a javulás mögött elsősorban nem zöld fordulat áll. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan induljunk el a valódi fenntarthatóság irányába döntéshozói, vállalati és egyéni szinten is. A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján.

Bár 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el a magyarországi túlfogyasztás napját, és az idei dátum javulásnak tűnhet, Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat. A globális átlagnál is rosszabbul teljesítünk, a globális túlfogyasztás napja ugyanis 2026-ban július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat. A javulás hátterében többek között az állhat, hogy az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt, ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk.

Az eltérést ezen kívül az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja számítási modelljeit, és a biokapacitást (a természet megújuló képességét) mérő adatsorok is változhatnak. “A túlfogyasztás napjának kitolódása önmagában örömteli fejlemény lenne, de nem szabad automatikusan azt a következtetést levonni, hogy Magyarország fenntarthatóbb pályára állt. Amennyiben a javulás hátterében a lassú gazdasági növekedés, a visszafogottabb termelés vagy a visszafogott fogyasztás áll, akkor ez nem valódi zöld átmenet” – idézi a közlemény Csontos Csabát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetőjét.

Az igazi siker az lenne, ha ugyanazt vagy még jobb életminőséget kevesebb energia-, nyersanyag- és földhasználattal tudnánk biztosítani. Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség az energiaellátásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az épületállományban és az anyagfelhasználásban – hangsúlyozza a közlemény. A WWF Magyarország szerint különösen időszerű, hogy a kormány – élén az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztériummal és a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal – olyan komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli.

Tovább olvasom