Zöldinfó

Marseille is kitiltaná a legszennyezőbb tengerjáró hajókat

Egy évvel azután, hogy az olasz kormány kitiltotta a tengerjáró hajókat a velencei lagúnából, a dél-franciaországi Marseille polgármestere, Benoit Payan petíciót indított városa honlapján és a közösségi oldalakon a legszennyezőbb tengeri járművek kitiltásáért.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-05

Szerző:

Hell

A kezdeményezést keddig 50 ezren írták alá Franciaország második legnagyobb városának lakói közül. “Megfulladunk a Földközi-tengeren és a kikötőinkben. Érezzük, látjuk, belélegezzük a szennyezett levegőt, és a kánikula miatt csúcsokat döntenek (a szennyezettségi értékek). A tengerjárók szemetelnek, büntetlenül ontják a füstöt a folyóinkba, ez nem mehet így tovább. Akkora szennyezést okoznak, mintha egymillió gépkocsi menne el erre” – mondta az idén csaknem 2 millió tengerjáróutast fogadó nagyváros polgármestere a France2 francia közszolgálati televízió híradójában. A petíció célja, hogy támogassa a városvezetés kezdeményezését a tengeri szennyezés csökkentése érdekében. “Követeljük a nemzetközi szabályozás megváltoztatását, a tengereinket és a városainkat jobb óvását” – írta az önkormányzat, amely “szigorú és ambiciózus normákat” szeretne a Földközi-tenger és a tengerparton élők védelméért. A kérést az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tengerészeti kérdésekre szakosodott ügynökségéhez, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezethez intézték az aláírók. Ez az intézmény szabályozza a tengerjárók károsanyag-kibocsátását. “Azt kérjük a Nemzetközi Tengerészi Szervezettől, hogy gyorsítsa fel döntését a kénkibocsátásról” – olvasható a petícióban. Marseille városa a francia kormányt is megszólította és sürgette, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a Földközi-tenger mentén fekvő államok és városok vezetőivel a nitrogén-oxid-kibocsátás kérdéséről.

Marseille februárban már összehívta Bejrúttól Tangerig a Földközi-tenger mentén fekvő 24 nagyváros döntéshozóit annak érdekében, hogy új környezet- és egészségvédelmi szabályokat alkossanak meg közösen. A városvezetés szerint miközben a hőhullámok alatt jelentősen emelkedik a légszennyezettség Marseille-ben, “eljött az idő a pozitív és gyors cselekvésre”. A Le Parisien című napilap szerint a tengerjárók és a gazdaság védelmezői arra hívták fel a figyelmet, hogy az MSC és a Costa társaságok legmodernebb, cseppfolyósított földgázzal üzemelő tengerjáró hajói kevésbé szennyezőek, és a kikötőben is tudnak tankolni.

mti

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem tengerjáró hajó tiltás

Zöldinfó

Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről

Ismét eléri hazánkat egy nagyobb szaharai porvihar, az internetet pedig ezzel egy időben elöntötték a jelenséggel kapcsolatos szélsőségekbe hajló összeesküvés-elméletek és álhírek is.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2025-04-18

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (HUN-REN CSFK) munkatársai több mint 15 éve tudományos kutatásokat végeznek a szaharai porviharok hatásaival kapcsolatban, ezért erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a kutatásaik fókuszában álló kérdéskört érintő hamis információk ellen felszólaljanak. Egyre gyakrabban hallani a hírekben a hazánkat elérő szaharai porviharokról és az ezekkel járó saras esőkről. Ezzel párhuzamosan a közösségi médiában is megszaporodnak a félrevezető találgatások és álhírek. Vannak, akik nemcsak a por származását vonják kétségbe, hanem azt is állítják, hogy szándékos mérgezésről vagy repülőgépes permetezésről van szó – mindenféle bizonyíték nélkül. A HUN-REN CSFK kutatói most ezeket az állításokat cáfolják.

A HUN-REN CSFK kutatói 1979-ig visszamenően több mint 280 szaharai porviharos eseményt azonosítottak a Kárpát-medencében. Megfigyeléseik szerint ezek száma és intenzitása az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt: míg korábban évente csupán 3–4 alkalommal érte el hazánkat a sivatagi por, napjainkban már akár 10–12 esetet is rögzítenek. A jelenség hátterében az éghajlatváltozás áll.

Kell-e félni a szaharai portól?
Azzal mindenki találkozhat, hogy a szaharai eredetű, vöröses-narancssárga por esőcseppekkel érkezve foltokat hagy az autókon, ablakokon, növényeken. Ezek a porviharok összetételükben főként ásványi szemcsékből – kvarc, földpát, kalcit, dolomit és vas-oxidok – állnak, de spórákat, gombákat és baktériumokat is tartalmaznak, vagyis a Szahara mikroorganizmusai is eljuthatnak hozzánk. Azonban fontos, hogy ezek csak kis mennyiségben figyelhetőek meg az érkező porviharokban.

A kutatók szerint a levegőben megnövekedett por inkább csak kellemetlenséget okoz, komoly egészségügyi hatásokkal általában nem kell számolni.

Persze az is igaz, hogy Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes részein a szaharai porviharok idején a levegőben lévő PM10-es porszemcsék koncentrációja gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. A kutatók szerint emiatt nehéz mindig betartani az uniós kibocsátáscsökkentési szabályokat – ezért jelenleg is azon dolgoznak, hogy egy olyan módszert tudjanak létrehozni, amely figyelembe veszi, ha a szennyezés természetes forrásból – például a Szaharából – származik.

Láthatatlan hatás: közvetlen kapcsolat van a légszennyezés és a csökkenő születésszám között
A légszennyezés nagymértékben befolyásolja az életünket és az egészségünket is – de vajon tényleg tudjuk, hogy mekkora hatása van? A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) egyik friss kutatása szerint –melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak. Részletek a cikkünkben.

Hozhatnak ezek a viharok magukkal radioaktív részecskéket is? A Szaharában végzett atomkísérletek nyomai még ma is kimutathatók. Egy 2022-es porvihar során francia eredetű radioaktív izotópokat találtak Európában. A sugárzás szintje mindenféle egészségügyi küszöbérték alatt maradt, és nem volt magasabb, mint bármely helyi talaj háttérsugárzása. Ennél komolyabb dózis éri az embereket a reptereken vagy egészségügyi intézményekben.

Persze nem csak a tévhitek miatt fontos beszélni a szaharai porviharokról. Valóban egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. A szaharai porviharokkal is számolni kell a magyar napelemes energiatermelésben.

Ahogy azt korábban részletesen megírtuk, a légköri por csökkenti a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét, mivel visszaveri, elnyeli és szórja a fényt. Emellett egyes porszemcsék a felhőképződést is elősegítik, ami tovább mérsékli a besugárzást. Mindez pedig együtt jár az energiatermelés csökkenésével – ennek mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos lenne ismerni és előre jelezni.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Tovább olvasom