Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meglepte a kutatókat a napelemek vizsgálati eredménye

Indiai kutatók új tanulmánya szerint a tetőtéri napelemes rendszerek napközben akár 1,5 °C-kal is növelhetik a városi hőmérsékletet, míg éjszaka hűtő hatásuk révén 0,6 °C-kal csökkenthetik azt, miközben javítják a légszennyezettség kezelését is.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelemes rendszer kalkulációnkat itt! (x)

Indiai kutatók új tanulmánya szerint a tetőtéri napelemes rendszereknek (RPVSP) „nem szándékolt” következményei lehetnek a városi hőmérsékletekre, írja a pv-magazine.com. A kutatás szerint a napelemek nappal akár 1,5 °C-kal is növelhetik a városi hőmérsékletet, míg éjszaka akár 0,6 °C-kal is csökkenthetik a hőmérsékletet. A nemzetközi kutatócsoport egy új modellt dolgozott ki a napelemek városi mikroklímákra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A modell a legújabb időjárás-előrejelző rendszereket ötvözi épületenergetikai modellekkel, és különböző városokban, köztük az indiai Kalkuttában tesztelték, hogy megbízható eredményeket kapjanak. A kutatás során több városi helyszínt vizsgáltak, és azt találták, hogy a tetőtéri napelemek napközben jelentősen megnövelik a tetőfelületek hőmérsékletét, mivel a napelemek a napenergia mintegy 90%-át elnyelik. Az éjszakai időszakban azonban a napelemek hűtő hatást fejtenek ki, csökkentve a felszíni hőmérsékletet.

A kutatás nemcsak a tetőtéri napelemek hőmérsékletre gyakorolt hatását vizsgálta, hanem azt is megállapította, hogy a telepítések jelentősen befolyásolják a városi légkör dinamikáját és a légszennyezettségi szinteket is. A napelemek által okozott emelkedett hőmérséklet javítja az alsó légköri keveredést, csökkentve a felszíni légszennyezettséget.

Az eredményeket a Nature Cities folyóiratban publikálták, és a kutatást többek között az indiai Kalkutta Egyetem, az USA Massachusettsi Műszaki Intézete (MIT) és az ausztráliai New South Wales Egyetem kutatói végezték.

Advertisement

 

Kép: University of Calcutta, Common License CC BY 4.0

Advertisement

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák