Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meglepte a kutatókat a napelemek vizsgálati eredménye

Indiai kutatók új tanulmánya szerint a tetőtéri napelemes rendszerek napközben akár 1,5 °C-kal is növelhetik a városi hőmérsékletet, míg éjszaka hűtő hatásuk révén 0,6 °C-kal csökkenthetik azt, miközben javítják a légszennyezettség kezelését is.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelemes rendszer kalkulációnkat itt! (x)

Indiai kutatók új tanulmánya szerint a tetőtéri napelemes rendszereknek (RPVSP) „nem szándékolt” következményei lehetnek a városi hőmérsékletekre, írja a pv-magazine.com. A kutatás szerint a napelemek nappal akár 1,5 °C-kal is növelhetik a városi hőmérsékletet, míg éjszaka akár 0,6 °C-kal is csökkenthetik a hőmérsékletet. A nemzetközi kutatócsoport egy új modellt dolgozott ki a napelemek városi mikroklímákra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A modell a legújabb időjárás-előrejelző rendszereket ötvözi épületenergetikai modellekkel, és különböző városokban, köztük az indiai Kalkuttában tesztelték, hogy megbízható eredményeket kapjanak. A kutatás során több városi helyszínt vizsgáltak, és azt találták, hogy a tetőtéri napelemek napközben jelentősen megnövelik a tetőfelületek hőmérsékletét, mivel a napelemek a napenergia mintegy 90%-át elnyelik. Az éjszakai időszakban azonban a napelemek hűtő hatást fejtenek ki, csökkentve a felszíni hőmérsékletet.

A kutatás nemcsak a tetőtéri napelemek hőmérsékletre gyakorolt hatását vizsgálta, hanem azt is megállapította, hogy a telepítések jelentősen befolyásolják a városi légkör dinamikáját és a légszennyezettségi szinteket is. A napelemek által okozott emelkedett hőmérséklet javítja az alsó légköri keveredést, csökkentve a felszíni légszennyezettséget.

Az eredményeket a Nature Cities folyóiratban publikálták, és a kutatást többek között az indiai Kalkutta Egyetem, az USA Massachusettsi Műszaki Intézete (MIT) és az ausztráliai New South Wales Egyetem kutatói végezték.

Advertisement

 

Kép: University of Calcutta, Common License CC BY 4.0

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák