Zöld Energia

MEKH: Magyarország Európa egyik legalacsonyabb háztartási rezsiköltségeivel zárta az évet

A magyar háztartások villamosenergia- és földgázköltségei az év utolsó hónapjában is az egyik legkedvezőbbek voltak Európában – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata eredményét csütörtökön az MTI-vel.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2023-01-06

Szerző:

Vanessza

A közleményben jelezték: a magyar fogyasztók villamosenergia-költségei decemberben nem emelkedtek. A háztartások a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2523 kilowattóra évenként) esetén az európai fővárosok között a második legolcsóbb árat (9,02 eurócent kilowattóránként) fizették a villamos energiáért az év utolsó hónapjában. Azok a háztartások, amelyek 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál 10,40 eurócentes áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban – mutattak rá.

A villamos energia ára Európán belül egyedül Belgrádban volt olcsóbb, mint Magyarországon a MEKH által közölt táblázat szerint: a szerb fővárosban az áramért 8,47 eurócentet fizettek a háztartások. A hivatal tájékoztatása szerint a földgáz Magyarországon volt a legolcsóbb decemberben rezsicsökkentett áron, átlagfogyasztás esetén 2,48 eurócent kilowattóránként (évi 63 645 megajoule fogyasztásig). Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,04 eurócent áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár – ismertették. Ennél kedvezőbb árat, 3,53 eurócentet csak a belgrádi lakosok fizettek a gázért.

Arra is kitértek, hogy a háztartásokat terhelő energiaköltségek az év utolsó hónapjában több európai fővárosban nőttek. Decemberben a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia ára Helsinkiben 23 százalékkal, Madridban 20, Stockholmban 18 százalékkal emelkedett novemberhez képest. A földgáz lakossági ára Stockholmban 31 százalékkal, Szófiában 13, Athénban pedig 10 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait bemutató vizsgálatot az Energie-Control Austria és a MEKH megbízásából a finn VaasaETT végzi havi rendszerességgel.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom