Zöldinfó
MEKH: tavaly a begyűjtött hulladék jelentős részét a vegyes hulladék adta
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás részeként összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége tavaly meghaladta a 3,270 millió tonnát, ennek jelentős részét (több mint 2,414 millió tonnát) továbbra is a vegyes hulladék tette ki; az egy emberre jutó települési hulladék mennyisége 336,11 kilogramm volt – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden az MTI-vel.
Magyarországon 2021-ben 27 hulladékgazdálkodási közszolgáltató mellett 78 közszolgáltatói alvállalkozó végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet, emellett további 80 létesítmény-üzemeltető működött közre a tevékenység ellátásában. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék 32 százaléka került hasznosításra, míg az ártalmatlanításra szállított hulladék aránya 60 százalékos volt tavaly. A fennmaradó 8 százalék a hulladék jellegéből adódóan keletkező technológiai veszteségből, illetve az ideiglenes tárolásra került mennyiségekből tevődik össze.
A közlemény szerint a 2021-ben begyűjtött hulladék 74 százaléka vegyes, 10 százaléka bio- és zöld, 7 százaléka csomagolási, 5 százaléka lom, 1 százaléka üveghulladék volt, 3 százaléka pedig az egyéb kategóriába tartozott. Rámutattak, hogy Magyarország a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervével és az európai uniós irányelvek célkitűzéseivel összhangban 2021-ben módosította hulladéktörvényét, ami új alapokra helyezte a hazai hulladékgazdálkodási tevékenységet, jelentősen hozzájárulva a természeti környezet megóvásához. Az új jogszabály a hulladékot – a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében – nyersanyagként kezeli: a gyártókat arra ösztönzi, hogy már a gyártásánál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként.
A szabályozás ösztönzi az italcsomagolások újrahasznosítását is, és 2024-től kötelezően visszaválthatóvá teszi az üvegeket, a műanyag palackokat és a fém italos dobozokat. A visszaváltási rendszer tervezett bevezetése fontos előrelépést jelenthet a hulladék lerakótól való eltérítése és a körforgásos gazdaság megvalósíthatósága tekintetében – olvasható a hivatal közleményében.
Zöldinfó
Újabb mérföldkő a Kárpátok ökológiai helyreállításában: útnak indul a keselyű-visszatelepítési program
A Romániából 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítését célzó programot indítanak a Fogarasi-havasokban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A faj a XX. század közepén tűnt el Romániából: vadászták, lelőtték, megmérgezték, mert károsnak tartották, a tojásokat összeszedték, ezek magángyűjteményekbe kerültek – írja az alternativenergia.hu. A fakó keselyűk újbóli visszatelepítése több szakaszban történik, román és nemzetközi szakértők bevonásával, tudományos kutatások és európai szabályozás alapján. Az első keselyűpéldányokat a Vulture Conservation Foundation (VCF) támogatásával Spanyolországból hozzák a Fogarasi-havasokba, ahol a keselyűfajok bemutatására szolgáló látogatóközpontot is létesítenek. Az európai szervezet nagy tapasztalattal rendelkezik a keselyűk védelmezésében és visszatelepítésében. Az első példányok a következő hónapokban érkezhetnek Romániába. A fiatal madarak hat hónapos akklimatizációs időszakon mennek keresztül a Rucar környékén, Arges megyében kialakított különleges röpdében. Az akklimatizációs időszak után a keselyűket fokozatosan engedik szabadon természetes élőhelyükön. A VCF tapasztalata szerin a madarak általában a kiengedés helyének közelében maradnak, és rendszeresen visszatérnek az etetőhelyekre.
A keselyű a döglött állatok elfogyasztásával hozzájárul a természetes környezet tisztán tartásához és a betegségek terjedésének megakadályozásához. Jelenléte egészséges és kiegyensúlyozott környezetet jelez, kiterjedt élőhelyekkel és gazdag állatvilággal. Ezek a madarak nem jelentenek veszélyt sem a háziállatokra, sem az emberekre, kizárólag dögevők – mutatott rá az alapítvány. A keselyű visszatelepítése új szakaszt jelent a Conservation Carpathia Alapítvány 2020-ban indított széleskörű ökológiai helyreállítási programjában, amely már eddig is valós előnyöket hozott a Fogarasi-havasok környékén élők számára. A bölények visszatelepítése után az állatok a helyi identitás egyik elemévé váltak – emlékeztetett a Maszol.ro portál.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
