Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint a mező- és erdőgazdálkodási gyakorlatok javításával, valamint az ökoszisztémák megőrzésével és helyreállításával 2050-ig évente 8-14 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne eltávolítani a légkörből gazdaságosan, tonnánként 100 amerikai dollárnál (USD) alacsonyabb költségek mellett.

Ez több, mint ha globálisan azonnal kivonnák az összes belső égésű motorral szerelt autót a forgalomból. A globális klímaváltozást okozó üvegházgáz-kibocsátások közel egynegyede élelmünk termeléséhez és a természetes ökoszisztémák használatához – sok esetben helytelen kezeléséhez, pusztításához – kötődik. Ha azonban okosabban és jobban bánnánk az erdőségekkel, a talajjal és a többi ökoszisztémával, akkor azok óriási segítséget tudnának nyújtani a klímaváltozás mérséklésében – hansúlyozza az IPCC-jelentést ismertetve Lehoczky Annamária éghajlatkutató a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon szerdán közzétett cikkében.

Mint írja, a jelentés szerint a klímaváltozást mérséklő intézkedések közel fele tonnánként 20 dollárnál is kevesebbe kerülne, és többségük azonnal felskálázható volna. A szakértő összehasonlításképp hozzáteszi, hogy a különböző, még nagyrészt gyerekcipőben járó high-tech szénkivonó megoldások (például szén-dioxid közvetlen megkötése a légkörből gépek segítségével) ennél sokszorosan drágábbak lennének az átlagosan 100-300 USD/tonna feletti költségükkel. A cikk szerint a legtöbb gazdaságos megoldás már most készen elérhető. A pénz is a rendszerben van már, csak rosszul költjük el.

“A világ jelenleg évente 0,7 milliárd dollárt költ a földhasználathoz kapcsolódó mérséklési intézkedésekre – ez jóval kevesebb, mint az évi 400 milliárd dollár, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a szektorban elérhető mérséklési potenciált kihasználjuk. Ugyanakkor ez a becsült finanszírozási igény nem haladja meg a jelenlegi mezőgazdasági és erdészeti támogatások összegét, tehát annak előteremtése nem lehetetlen” – olvasható a cikkben. A jelentésből kiderül az is, hogy az erdőirtások megelőzése bír a legnagyobb mérséklési potenciállal. Ezt követik a mezőgazdaságra és állattenyésztésre vonatkozó megoldások, végül pedig a kereslet oldali intézkedések, mint például a “fenntartható, egészséges étrendre” való átállás, az élelmiszer-pazarlás csökkentése, valamint a fa és más növényi alapanyagok jobb felhasználása.