Zöld Energia

Milyen az egészséges energiamix?- közösségi tudomány a Műegyetemen

A december 14-én 17 órakor kezdődő ismeretterjesztő előadáson megtudható mitől lehet háztartásunk és az ország energiagazdálkodása kiszámítható és fenntartható a jövőben.

Létrehozva:

4 hónap telt el a létrehozás óta

2023-12-15

Szerző:

Vanessza

A BME szakértői a rendezvényen saját kutatásaik és gyakorlati tapasztalataik alapján adnak választ a háztartások energiagazdálkodásának legfontosabb kérdéseire. Az előadás kiindulópontja a kutatás, amelynek során a BME szakértői a gépi tanulási módszer segítségével vizsgálták a nap- és a szélenergia, valamint az atomenergia együttműködési lehetőségeit 19 ország stratégiáját elemezve. A kutatócsoport arra kereste a választ, hogy a nap- és a szélenergia fejlesztésével milyen mértékig lehet az országot karbonsemleges villamosenergiával ellátni, és egy ilyen rendszerben az időjárásfüggő megújuló forrásokkal hogyan tudnak az atomerőművek együttműködni.

A rendezvény további témái: Hogyan termel energiát a napelem? Hogyan termel energiát az atomerőmű? Milyen célra használnak energiát a háztartások? Hogyan befolyásolja a termelés és a fogyasztás időbeli változása az ellátás stabilitását? Hogyan lehet egy ország villamosenergia-ellátását rendszerbe foglalni? Hogyan segít a gépi tanulás ezen kérdések megoldásában? Mit érdemes tudni a napelemek termelésének előrejelzéséről? Milyen lehet a jövőbeli egészséges energiamix?

A rendezvény előadói:

Aszódi Attila, egyetemi tanár (BME Természettudományi Kar),
Biró Bence (BME Természettudományi Kar),
Csoknyai Tamás (BME Gépészmérnöki Kar),
Mayer Martin János (BME Gépészmérnöki Kar),
Plesz Balázs (BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar),
Szűcs Botond (BME Gépészmérnöki Kar).
Időpont: 2023. december 14., 17 óra

Helyszín: BME Q épület Heller Farkas nagyelőadó (1117 Budapest, Tudósok körútja 2.)

A rendezvényt a közösségi tudomány jegyében, az Újbuda Önkormányzattal elindított együttműködés részeként, a kerületi lakosságot tájékoztató tudományos ismeretterjesztő programként szervezi a Műegyetem. A BME 2023. június 12-én a Egy délután a ChatGPT-vel – Párbeszéd a mesterséges intelligenciáról a Műegyetemen címmel szervezett hasonló eseményt.

Regisztráció: regisztracio.bme.hu

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Kapcsolódó tartalom:atomenergia atomerőmű energia időjárás kutatás szakértő villamosenergia

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom