Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról – írta a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

|

A Weddell-fókák száma fontos mutató több szempontból is: utal a jégtakaró vastagságának ingadozására és a táplálékláncokban esetlegesen bekövetkező változásokra. Egy Weddell-fóka akár harminc évig is élhet az Antarktisz jeges partjának zord vidékén, de az állomány megszámlálása mindeddig kockázatos és túlságosan költséges vállalkozás volt. Michelle LaRue, az új-zélandi Canterbury Egyetem professzora elmondta: eddig hagyományos felmérési technikákat alkalmaztak, hajóról és repülőről próbálták felmérni a fókaállományt, de ezzel a módszerben egy adott időben lehetetlen megbízható becslést adni az egész Antarktisz területére vonatkozóan.

Az eredmény pontatlan volt, ezért 2016-ban elkezdtek nagy felbontású műholdfelvételekre és önkéntes kutatók megfigyeléseire támaszkodva vizsgálódni. Több százezer kíváncsi “civil kutató” elemezte a műholdképeket, hogy kiderítsék, pontosan hol élnek és hányan vannak a fókák, valamint milyen környezeti tényezők vannak hatással az élőhelyüke. LaRue elmondása szerint a 2011-ben készült képek vizsgálata alapján arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy a Weddell-fókák állománya valójában csak a 40 százaléka annak a 800 ezres számnak, amelyet korábban a hagyományos módszerekkel becsültek. A jelentős különbséget nem az állomány aggasztó csökkenése magyarázza, a hátterében inkább az áll, hogy ennyire megbízhatatlanok voltak a korábbi számlálási módszerek. A fókaállományt részletező tanulmány 2021 végén jelent meg. Ebből kiderült, hogy nagyjából 202 ezer fiatal vagy felnőtt nőstény Weddell-fóka él az Antarktiszon. A hím állatok általában nem láthatók a felvételeken, mert ők jellemzően a jégtakaró alatt a területük védelmezésével vannak elfoglalva. A kutatók felfedezték azt is, hogy a Weddell-fókák az antarktiszi jégtakaró mindössze egy százalékán élnek, és körültekintően választják meg, hogy mely területeken telepedjenek le: fontos szempont számukra például, hogy a szomszédságukban milyen pingvinek és mekkora kolóniában élnek.

Az új fókaszámláló módszer kulcsfontosságú része volt az önkéntesek munkája. A jelentkezőknek műholdfelvételeket osztottak ki, és jelölniük kellett, ha a képeken fókákat észleltek. Konszenzuson alapuló algoritmust használtak, amelynek lényege, hogy minél több ember adott pozitív visszajelzést, annál hatékonyabban lehetett leszűkíteni az állatok élőhelyét – magyarázta LaRue. A módszert ma már más tudósok is használják, például az északi-sarki rozmárok állományának felmérésére.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!