Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Napfény és táptalaj nélkül nőnek a városi növények

Létrehozva:

|

A növekvő globális népesség élelemigényének ellátására minden négyzetméternyi hasznos területet igénybe kell venni. Háztetőkön, teherszállító konténerekben, ládákban fogjuk termelni a betevőt. Az aeropónikus termesztéshez napfény és táptalaj sem kell.

A The Economist gazdasági lap Intelligence Unit nevű kutatócége évente elkészíti a globális élelmiszerbiztonsági indexet. Ez azt méri, mennyire biztonságos az élelmiszerellátás szisztémája egy olyan korban, amikor a klímaváltozás szükségszerűen a szélsőséges időjárással gyakran megakasztja a termelést, akár hosszan tartó aszály, akár heves esőzések és árvíz formájában. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint 800 millió ember folytat növénytermesztést a városokban vagy a városokat övező régiókban. Ez nagyjából az emberiség 20%-ának felel meg. Jelenleg a Föld lakosságának 54%-a él városokban. 2050-re a városlakók aránya eléri a 66%-ot (habár a növekedés elsősorban Afrikában és Ázsiában fog összpontosulni). A városi növénytermesztés tehát szintén növekedni fog. Nem a házak mögötti kiskertekre kell gondolni, hanem olyan professzionális, úgynevezett vertikális farmokra, amelyek felhőkarcolók, toronyépületek tetején helyezkednek el, vagy az épületeken belül, többemeletes helyiségekben felállított gerenda-szerkezetek ad támaszt nekik.

Az aeorpónikus termesztés lényege az, hogy táptalaj helyett vattaszerű vagy szivacsos anyagba ágyazzák a növényeket, így nem érik kórokozók, amivel megspórolják a termesztők a vegyszerek árát. Úgy táplálják az élelmiszernövényeket, mint a kórházi ágyon az embert, afféle intravénás kezeléssel: tápanyagokkal dúsított vizet kapnak. Az eredmény: organikus termény, helyi termés, városi célközönségnek. Mivel a termesztés gyakran beltérben folyik, természetes napfény sem éri a palántákat. Ezt speciális világítóberendezések helyettesítik, ezek segítik a növények fotoszintézisét – nyilván a háztetőkre, gyárak tetejére telepített farmokon erre persze nincs szükség.

A módszernek most elsősorban Amerikában van nagy divatja, valóságos mozgalommá vált, nemcsak az alternatív, ökotudatos életmódot követők körében, mostanra pedig a vállalkozók is látják az aeropónikus termesztésben rejlő üzleti lehetőséget. A Brooklyn Grange például 22 500 kilogramm organikus zöldséget termeszt évente. Chicagóban egy gyárépület tetején trónol a világ legnagyobb tetőkertje: 7000 négyzetméteren termesztenek. Jelenleg Newarkban épül az a farm, amiről tulajdonosai azt állítják, hogy a legnagyobb lesz: évi 900 000 kilogrammnyi leveles növény kerül majd innen ki. Egyre nagyobb számban létesítenek vertikális kerteket Szingapúrban és Japánban is, ahol a zsúfolt városi környezetből eredő helyhiány vitte rá a vállalkozásokat az új módszer bevetésére. A szingapúri Sky Greens például három szinten termeszt leveles növényeket.

Advertisement

Van a vertikális farmoknak “fapados” változata is. Afrikában Nairobi zsúfolt szegénynegyedében, Kiberában jött divatba a kis méretű városi növénytermesztés, ahol több ezer szegény család kezdett zsákokban termeszteni növényeket önellátásra törekedve. Igaz, itt igenis érik kórokozók a növényeket. A zsákokat ugyanis földdel, műtrágyával és kövekkel töltik meg. De még Afrikában is fejlődést mutat a vertikális farmok trendje. Már ha az új ötletekre sikerül befektetőket találni. Az eVolo építészeti magazin minden évben versenyt indít újszerű toronyházak terveit keresve. Közel 400 pályázatból választották ki Pawel Lipiński és Mateusz Frankowski tervét – ami azonban egyelőre beruházóra vár. A Mashambas nevű torony -ami szuahéli nyelven művelt termőföldet jelent- nagy része szétszedhető és szállítható. A 17 emeletesre rajzolt épület alsó szintjein óvoda és orvosi rendelő is helyet kapna, sőt egy drón-leszálló pálya is, hogy nehezen elérhető tájakra is eljuttathassák a termést, írta a piacesprofit.hu. 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kiemelkedő tetőfelújításokat és építőipari szakembereket díjaztak Budapesten

Rekord magas színvonal a hazai legrangosabb tetős pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége pályázatán hagyományosan az ács, bádogos, tetőfedő és szigetelő szakkivitelezők, illetve építészek mutathatják be munkáikat az elismert hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri előtt – írja az alternativenergia.hu. Az 1989 óta minden évben meghirdetett AZ ÉMSZ AZ ÉV TETŐJE Nívódíj pályázat a hazai legrangosabb szakmai elismerés. Idén a 93 átlagon felüli színvonalú pályázat közül 53 munkát díjaztak a május 9-i gálán. AZ ÉV TETŐJE 2026 Nívódíj Pályázat ünnepélyes díjátadón 13 Elismerő oklevelet, 24 Különdíjat, 11 Kategóriadíjat, 4 Nívódíjat adtak át. A hagyományokhoz híven idén is odaítélték az Aranyceruza vándordíjat a legjobb tervező csapatnak. Magastető szekcióban az Aranykalapács Vándordíjat egy több mint 100 éves soproni lövérekbeli villa újraépítésének tetőfedése nyerte el. Tóth Géza, a Tetőpont Plusz Kft. tulajdonosa kékesen égetett hódfarkú tetőcseréppel készítette el a Nívódíjas munkát. A szakszerű és szakmát szerető iparos munka, a színek és formák ízléses összhangja az épület eredeti szépségét adják vissza.

Az egykori Corvin áruház tetőfelújításának minden részlete, dokumentáltsága és a kivitelezés szakmaisága is példaértékű. A Corvin Palace lapostető felújításáért a Watertight Kft. és a Gonoszig Kft. vehették át idén a Szigetelés szekció Nívódíját, amely egyben az Aranykefe Vándordíj is. A részletekben is alapos, jól megoldott kivitelezés nem csak a tetőszigetelésről szólt. Az eredetileg kevésbé védett megoldást tovább gondolták a kivitelezők és teljes biztonságos védelemmel látták el, ügyelve a más szakmák által okozott károk enyhítésére is. Idén a Fémlemezfedés szekcióban egy korcolt fedésű békésszentandrási hétvégi ház bizonyult a legjobbnak. Herbert János munkájának korckiosztásai, valamint a belső helyzetű csatorna előtti lefutó és a tetőbe átforduló szögkorcok kapcsolatai kiemelkedő minőségűek. A gondos kivitelezésért és szakmai alaposságért a szekció Nívódíját és egyben az Aranykályha Vándordíjat kapta meg,

A közel 400 éves Győri Loyolai Szent Ignác Bencés templom és rendház tetőszerkezetének 72 000 munkaórás felújításakor 500 m³ faanyagot használtak fel. A jelenlegi Magyarország legnagyobb egyben lévő ilyen típusú barokk tetőszerkezete az eredeti fakötéseket alkalmazva a legnagyobb gondosság mellett készült el. A Lampert Építő Kft. és vezetője, Lampert Zsolt példás lelkiismeretességgel és szakszerűséggel teljesítették ezt a kivételes nagyságú és bonyolultságú feladatot. Így idén őket illette az Ácsszerkezet szekció Nívója, illetve az Aranyszekerce Vándordíj. Horváth Sándor vezető tervező és tervező munkatársai Gyöngyösi Tamás, Papp Sára Anikó a Budapest, 8. kerületi Ortodox Keresztény Dialógus Központ épületszerkezeti tervezési munkáiért vehette át A Legjobb Szaktervezőnek járó díjat, az Aranyceruza Vándordíjat. Az épületegyüttes tetőszinti átalakításával az új tetőszerkezeti részletmegoldások jól átgondolt rétegfelépítései és kimunkált, kiérlelt, kivitelezésre alkalmas részlettervei méltóak a magasszintű építészeti igényhez.

Advertisement

A pályázatról röviden

A 38 éves múltra visszatekintő pályázat célja a közösség létrehozása, a példaértékű tető, homlokzati, illetve szigetelői munkák elismerése és megismertetése hazai és nemzetközi szinten is. A bírálat során a zsűri a kor követelményeinek megfelelő munkákat keres, mind az anyaghasználat és a kivitelezés szempontjából is, természetesen a gazdaságosság és a hosszú élettartam fontossága mellett. Az építőiparban egyre nagyobb szakemberhiány miatt az sem elhanyagolható szempont, hogy a jövő szakemberei számára is követendő példaként szolgáljanak a bemutatott pályázatok.

Advertisement

A zsűrizés menete

A munka megfelelő dokumentálása fotókkal és írásos anyaggal elengedhetetlen a sikeres pályázáshoz. Ugyanakkor nem a beérkezett anyagok alapján döntenek a zsűri tagjai, hanem minden egyes pályamunkát a helyszínen is megtekintenek, így csak a legszakszerűbb kivitelezések részesülhetnek elismerésben. Ezt követően személyes ülés keretében hozzák meg döntésüket. Majd idén is Martin Krick, a Német Tetőfedő Szövetség Mayen-i Tetőfedő Képzési Központjának oktatási igazgatója és a zsűri elnöke szinte valamennyi kategória és nívódíjra esélyes tetőt és homlokzatot meglátogatott a helyszínen. Így született meg az idei végeredmény.

Advertisement

A díjátadóra a tavalyi nívódíjas épületeket bemutató szakmai fórumot követően, ünnepélyes keretek között adta át az ÉMSZ. Számos építőanyag gyártó cégnek köszönhetően valósulhatott meg a díjátadó ünnepség, amelynek hagyományosan a Budapesti Műszaki Egyetem adott otthont május 9-én az Épületszerkezettani Tanszék támogatásával.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák