Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Napfény és táptalaj nélkül nőnek a városi növények

Létrehozva:

|

A növekvő globális népesség élelemigényének ellátására minden négyzetméternyi hasznos területet igénybe kell venni. Háztetőkön, teherszállító konténerekben, ládákban fogjuk termelni a betevőt. Az aeropónikus termesztéshez napfény és táptalaj sem kell.

A The Economist gazdasági lap Intelligence Unit nevű kutatócége évente elkészíti a globális élelmiszerbiztonsági indexet. Ez azt méri, mennyire biztonságos az élelmiszerellátás szisztémája egy olyan korban, amikor a klímaváltozás szükségszerűen a szélsőséges időjárással gyakran megakasztja a termelést, akár hosszan tartó aszály, akár heves esőzések és árvíz formájában. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint 800 millió ember folytat növénytermesztést a városokban vagy a városokat övező régiókban. Ez nagyjából az emberiség 20%-ának felel meg. Jelenleg a Föld lakosságának 54%-a él városokban. 2050-re a városlakók aránya eléri a 66%-ot (habár a növekedés elsősorban Afrikában és Ázsiában fog összpontosulni). A városi növénytermesztés tehát szintén növekedni fog. Nem a házak mögötti kiskertekre kell gondolni, hanem olyan professzionális, úgynevezett vertikális farmokra, amelyek felhőkarcolók, toronyépületek tetején helyezkednek el, vagy az épületeken belül, többemeletes helyiségekben felállított gerenda-szerkezetek ad támaszt nekik.

Az aeorpónikus termesztés lényege az, hogy táptalaj helyett vattaszerű vagy szivacsos anyagba ágyazzák a növényeket, így nem érik kórokozók, amivel megspórolják a termesztők a vegyszerek árát. Úgy táplálják az élelmiszernövényeket, mint a kórházi ágyon az embert, afféle intravénás kezeléssel: tápanyagokkal dúsított vizet kapnak. Az eredmény: organikus termény, helyi termés, városi célközönségnek. Mivel a termesztés gyakran beltérben folyik, természetes napfény sem éri a palántákat. Ezt speciális világítóberendezések helyettesítik, ezek segítik a növények fotoszintézisét – nyilván a háztetőkre, gyárak tetejére telepített farmokon erre persze nincs szükség.

A módszernek most elsősorban Amerikában van nagy divatja, valóságos mozgalommá vált, nemcsak az alternatív, ökotudatos életmódot követők körében, mostanra pedig a vállalkozók is látják az aeropónikus termesztésben rejlő üzleti lehetőséget. A Brooklyn Grange például 22 500 kilogramm organikus zöldséget termeszt évente. Chicagóban egy gyárépület tetején trónol a világ legnagyobb tetőkertje: 7000 négyzetméteren termesztenek. Jelenleg Newarkban épül az a farm, amiről tulajdonosai azt állítják, hogy a legnagyobb lesz: évi 900 000 kilogrammnyi leveles növény kerül majd innen ki. Egyre nagyobb számban létesítenek vertikális kerteket Szingapúrban és Japánban is, ahol a zsúfolt városi környezetből eredő helyhiány vitte rá a vállalkozásokat az új módszer bevetésére. A szingapúri Sky Greens például három szinten termeszt leveles növényeket.

Advertisement

Van a vertikális farmoknak “fapados” változata is. Afrikában Nairobi zsúfolt szegénynegyedében, Kiberában jött divatba a kis méretű városi növénytermesztés, ahol több ezer szegény család kezdett zsákokban termeszteni növényeket önellátásra törekedve. Igaz, itt igenis érik kórokozók a növényeket. A zsákokat ugyanis földdel, műtrágyával és kövekkel töltik meg. De még Afrikában is fejlődést mutat a vertikális farmok trendje. Már ha az új ötletekre sikerül befektetőket találni. Az eVolo építészeti magazin minden évben versenyt indít újszerű toronyházak terveit keresve. Közel 400 pályázatból választották ki Pawel Lipiński és Mateusz Frankowski tervét – ami azonban egyelőre beruházóra vár. A Mashambas nevű torony -ami szuahéli nyelven művelt termőföldet jelent- nagy része szétszedhető és szállítható. A 17 emeletesre rajzolt épület alsó szintjein óvoda és orvosi rendelő is helyet kapna, sőt egy drón-leszálló pálya is, hogy nehezen elérhető tájakra is eljuttathassák a termést, írta a piacesprofit.hu. 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Így válhat egy egyetemi ötletből piacképes termék

Az ötlettől a piacig: így épít innovációs ökoszisztémát a Szegedi Tudományegyetem.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatás, az ipari együttműködések és a társadalmi szerepvállalás összekapcsolásával alakít ki nyílt innovációs rendszert az SZTE – írja az alternativenergia.hu. A kutatási eredmények társadalmi és gazdasági hasznosítása ma már legalább annyira fontos feladata az egyetemeknek, mint az oktatás vagy a tudományos munka. A Szegedi Tudományegyetem olyan nyílt innovációs ökoszisztémát épít, amelyben a kutatók, hallgatók, ipari partnerek és a régió szereplői egy közös rendszer részeként működnek együtt. Az egyetem innovációs modelljét Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes, valamint Prof. Dr. Csóka Ildikó stratégiai főigazgató mutatta be az SZTE Virtus Klubban, 2026. június 17-én. – A Szegedi Tudományegyetem megközelítése szerint az egyetem nem önálló, zárt intézményként működik, hanem a társadalom és a gazdaság aktív alakítójaként. A modell középpontjában a „nyílt rendszer” koncepció áll: az oktatás, a kutatás, a gyógyítás és a külső együttműködések nem elkülönülten, hanem egymást erősítve kapcsolódnak össze – fogalmazott Prof. Dr. Kónya Zoltán, 2026. június 17-én a JATE Klubban, az ötödik Virtus Klubban. Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja (IKIKK) által életre hívott rendezvénysorozat, célja, hogy közvetlen, kölcsönösen inspiráló légkörben összekapcsolódhassanak az egyetem ipari partnerei, kutatói és hallgatói, teret adva az aktuális technológiai, tudományos és társadalmi kihívások megvitatására. Ezúttal
az „Ipar 5.0” került a fókuszba.

Mi az az innovációs ökoszisztéma?
Az izgalmas kerekasztal-beszélgetést megelőző felvezető előadásában Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes felvázolta, hogy az intézmény célja, hogy a felhalmozott tudás ne kizárólag publikációkban vagy laboratóriumokban jelenjen meg, hanem olyan megoldásokban is, amelyek valós társadalmi és piaci igényekre adnak választ. Ennek érdekében az SZTE a kutatási eredmények fejlesztését és hasznosítását egy teljes innovációs folyamat részeként kezeli. – Az SZTE innovációs modelljének sikerét az is mutatja, hogy az egyetem képes végigkísérni az ötleteket a laboratóriumi kutatásoktól egészen a piaci bevezetésig. A VIRTUS program, a technológiatranszfer-folyamatok és az ipari együttműködések együttesen biztosítják azt a környezetet, amelyben egy kutatási eredményből akár versenyképes termék vagy szolgáltatás is születhet. Az egyetemen a fejlesztések követésére a Technology Readiness Level (TRL) módszertant alkalmazzuk, amely a kutatási ötlettől a piaci termékig vagy szolgáltatásig követi a projektek fejlődését. A modell lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeti tudományos eredmények fokozatosan olyan fejlesztésekké váljanak, amelyek üzleti vagy társadalmi hasznosításra is alkalmasak lehetnek – hallottuk Prof. Dr. Kónya Zoltántól, az IKIKK szakmai vezetőjétől.

Programok az ötlettől a piacra lépésig
Prof. Dr. Csóka Ildikótól, az SZTE stratégiai főigazgatójától, az IKIKK operatív vezetőjétől megtudtuk: ezt a folyamatot támogatja az SZTE VIRTUS programja is, amely a kutatók és hallgatók innovatív ötleteinek fejlesztését segíti. A program az első koncepciók kialakításától a szakmai mentoráláson, üzletfejlesztésen és piaci validáción át akár a konkrét hasznosításig vagy vállalkozásindításig kíséri a különböző projekteket. A cél, hogy a kutatási eredmények minél nagyobb arányban jussanak el a gyakorlati alkalmazásig. Az innovációs ökoszisztéma működése már ma is kézzelfogható eredményeket hoz: az egyetem technológiatranszfer-programjai, ipari kutatási együttműködései és fejlesztési platformjai azt szolgálják, hogy a kutatási eredmények a laboratóriumoktól eljuthassanak a gyakorlati alkalmazásig.

Advertisement

Ipari együttműködések a térségben
Az innovációs ökoszisztéma másik fontos eleme az ipari kapcsolatok erősítése. A régió gazdasági átalakulása, valamint az új ipari beruházások megjelenése jelentősen növeli a korszerű tudás és a magasan képzett szakemberek iránti igényt. Az egyetem ennek megfelelően alakítja képzéseit és együttműködéseit is. – Szeged és a dél-alföldi régió fejlődése szempontjából kulcsfontosságú az a tudásbázis és kutatási infrastruktúra, amely az egyetemen rendelkezésre áll. A korszerű műszerpark, a nemzetközi színvonalú kutatóközpontok és az ipari partnerekkel közösen megvalósuló fejlesztések olyan innovációs környezetet teremtenek, amely hosszú távon is hozzájárulhat a térség versenyképességének növeléséhez és az új technológiák piacra jutásához – mondta Prof. Dr. Csóka Ildikó. A cél nem kizárólag a munkaerőpiaci igények követése, hanem olyan rugalmas tudásátadási modell kialakítása, amelyben a gyakorlati tapasztalat közvetlenül beépülhet a felsőoktatásba. Az SZTE ezért kiemelt figyelmet fordít az ipari együttműködésekre, a duális képzések fejlesztésére és a külső szakemberek bevonására.

Fejlődő kutatási infrastruktúra
Az egyetemi innovációs rendszer működését jelentős kutatási infrastruktúra is támogatja. Az SZTE számos olyan műszerközponttal és platformmal rendelkezik, amelyek a legkorszerűbb kutatási és fejlesztési feladatokat szolgálják. A szuperszámítógépes kapacitások, a Biobank, a krio-elektronmikroszkóp vagy a
speciális laboratóriumi háttér nemcsak az egyetemi kutatásokat segítik, hanem ipari partnerek számára is elérhető, hálózatba kapcsolható szolgáltatásokat nyújthatnak. A Szegedi Tudományegyetem hosszú távú célja olyan tudásközpont működtetése, amelyben a kutatási eredmények, az oktatás és a gazdasági együttműködések egymást erősítve járulnak hozzá a régió és a társadalom fejlődéséhez. Az intézmény innovációs modellje azt a szemléletet képviseli, hogy a tudás önmagában nem végpont, hanem kiindulópont: olyan érték, amely megfelelő kapcsolódási pontokon keresztül képes valódi hatást gyakorolni a mindennapokra.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák