Zöldinfó
Napfény és táptalaj nélkül nőnek a városi növények
A növekvő globális népesség élelemigényének ellátására minden négyzetméternyi hasznos területet igénybe kell venni. Háztetőkön, teherszállító konténerekben, ládákban fogjuk termelni a betevőt. Az aeropónikus termesztéshez napfény és táptalaj sem kell.
A The Economist gazdasági lap Intelligence Unit nevű kutatócége évente elkészíti a globális élelmiszerbiztonsági indexet. Ez azt méri, mennyire biztonságos az élelmiszerellátás szisztémája egy olyan korban, amikor a klímaváltozás szükségszerűen a szélsőséges időjárással gyakran megakasztja a termelést, akár hosszan tartó aszály, akár heves esőzések és árvíz formájában. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint 800 millió ember folytat növénytermesztést a városokban vagy a városokat övező régiókban. Ez nagyjából az emberiség 20%-ának felel meg. Jelenleg a Föld lakosságának 54%-a él városokban. 2050-re a városlakók aránya eléri a 66%-ot (habár a növekedés elsősorban Afrikában és Ázsiában fog összpontosulni). A városi növénytermesztés tehát szintén növekedni fog. Nem a házak mögötti kiskertekre kell gondolni, hanem olyan professzionális, úgynevezett vertikális farmokra, amelyek felhőkarcolók, toronyépületek tetején helyezkednek el, vagy az épületeken belül, többemeletes helyiségekben felállított gerenda-szerkezetek ad támaszt nekik.
Az aeorpónikus termesztés lényege az, hogy táptalaj helyett vattaszerű vagy szivacsos anyagba ágyazzák a növényeket, így nem érik kórokozók, amivel megspórolják a termesztők a vegyszerek árát. Úgy táplálják az élelmiszernövényeket, mint a kórházi ágyon az embert, afféle intravénás kezeléssel: tápanyagokkal dúsított vizet kapnak. Az eredmény: organikus termény, helyi termés, városi célközönségnek. Mivel a termesztés gyakran beltérben folyik, természetes napfény sem éri a palántákat. Ezt speciális világítóberendezések helyettesítik, ezek segítik a növények fotoszintézisét – nyilván a háztetőkre, gyárak tetejére telepített farmokon erre persze nincs szükség.
A módszernek most elsősorban Amerikában van nagy divatja, valóságos mozgalommá vált, nemcsak az alternatív, ökotudatos életmódot követők körében, mostanra pedig a vállalkozók is látják az aeropónikus termesztésben rejlő üzleti lehetőséget. A Brooklyn Grange például 22 500 kilogramm organikus zöldséget termeszt évente. Chicagóban egy gyárépület tetején trónol a világ legnagyobb tetőkertje: 7000 négyzetméteren termesztenek. Jelenleg Newarkban épül az a farm, amiről tulajdonosai azt állítják, hogy a legnagyobb lesz: évi 900 000 kilogrammnyi leveles növény kerül majd innen ki. Egyre nagyobb számban létesítenek vertikális kerteket Szingapúrban és Japánban is, ahol a zsúfolt városi környezetből eredő helyhiány vitte rá a vállalkozásokat az új módszer bevetésére. A szingapúri Sky Greens például három szinten termeszt leveles növényeket.
Van a vertikális farmoknak “fapados” változata is. Afrikában Nairobi zsúfolt szegénynegyedében, Kiberában jött divatba a kis méretű városi növénytermesztés, ahol több ezer szegény család kezdett zsákokban termeszteni növényeket önellátásra törekedve. Igaz, itt igenis érik kórokozók a növényeket. A zsákokat ugyanis földdel, műtrágyával és kövekkel töltik meg. De még Afrikában is fejlődést mutat a vertikális farmok trendje. Már ha az új ötletekre sikerül befektetőket találni. Az eVolo építészeti magazin minden évben versenyt indít újszerű toronyházak terveit keresve. Közel 400 pályázatból választották ki Pawel Lipiński és Mateusz Frankowski tervét – ami azonban egyelőre beruházóra vár. A Mashambas nevű torony -ami szuahéli nyelven művelt termőföldet jelent- nagy része szétszedhető és szállítható. A 17 emeletesre rajzolt épület alsó szintjein óvoda és orvosi rendelő is helyet kapna, sőt egy drón-leszálló pálya is, hogy nehezen elérhető tájakra is eljuttathassák a termést, írta a piacesprofit.hu.
Zöldinfó
A Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
Sok épületüzemeltető úgy érzi, hogy a legionella elleni védekezés egy kipipálható adminisztratív feladat, amely évről évre ugyanúgy zajlik. A valóság azonban az, hogy a kockázat jóval összetettebb, és rengeteg olyan részletből áll össze, amelyekkel kevesen foglalkoznak. A legionella jelenléte nem látványos, ezért sokszor csak egy vizsgálat mutat rá a rendszer gyenge pontjaira — addigra azonban már késő lehet.
A kockázatelemzés nem papírmunka, hanem önvédelem
A legionella kockázatelemzést az épületek többségében egyszeri kötelező dokumentumként kezelik, amit elkészítenek, lefűznek, majd hosszú ideig elő sem vesznek. Ez a hozzáállás viszont rendkívül veszélyes, mert a vízrendszerek állapota folyamatosan változik: a hőmérséklet-ingadozás, a karbantartási hiányosságok, a csövek öregedése és az időszakos használat mind módosítják a kockázatot. Ha a dokumentum nem követi ezeket a változásokat, már nem nyújt valós védelmet. Sok üzemeltető csak akkor érti meg a helyzet súlyát, amikor pozitív legionella eredményt kap. A rendszeresen frissített, szakmailag pontos kockázatelemzés viszont képes időben jelezni, hol van szükség beavatkozásra. Ez az egyetlen biztos módja annak, hogy elkerülhető legyen a később jelentkező probléma.
Pangó víz: a csendes kockázat, ami hónapokig rejtve marad
A pangó víz kialakulása a legionella terjedésének egyik legfőbb oka, mégis az egyik leggyakrabban figyelmen kívül hagyott tényező. Az épületekben rengeteg olyan csaptelep, zuhany, szelep és vízvételi pont található, amelyet ritkán vagy egyáltalán nem használnak. Ezekben a víz hosszú ideig áll, felmelegszik a baktérium számára kedvező tartományba, és így optimális környezetet alakít ki a szaporodáshoz. Sok üzemeltető csak akkor végzi el az öblítést, amikor a vizsgálat közeleg, ám ez már nem oldja meg a problémát. A pangó víz nemcsak a távoli pontokon alakulhat ki, hanem a kevésbé ismert rendszerelemekben is, például vakágakban vagy elfeledett ágakban. Ezeket kockázatelemzés nélkül szinte lehetetlen felfedezni. A rendszer folyamatos ellenőrzése és karbantartása nélkül a legionella észrevétlenül terjeszkedik tovább.
A hőmérsékleti tartományok félreismerése komoly veszélyt jelent
Sokan úgy hiszik, hogy a legionella csak a melegvízben jelent kockázatot, ám a valóság mást mutat. A baktérium a 25–45 °C közötti tartományban érzi magát a legjobban, és ez a hőmérséklet gyakran a hidegvíz-hálózatban is előfordul, különösen nyáron vagy rosszul szigetelt épületekben. A hibás hőmérséklet-ellenőrzések és a hiányos mérések sok üzemeltetőt hamis biztonságérzetbe ringatnak. Előfordul, hogy egy-egy hőmérsékleti mérés megfelelő eredményt mutat, de a hálózat más pontjai már a kockázatos tartományban vannak — csak senki nem méri őket. A kockázatelemzés egyik fontos feladata éppen az, hogy feltárja ezeket a kritikus szakaszokat. Ha ez elmarad, az épület tulajdonképpen teljesen védtelen marad a baktériummal szemben.
Aqua Solutions Kft. – gyors és pontos szakmai támogatás Legionella ellen
Az épületüzemeltetők számára sokszor az jelenti a legnagyobb bizonytalanságot, hogy nem tudják, hol kezdjék a vizsgálatot, és milyen pontok számítanak valódi kockázati területnek. Az Aqua Solutions Kft. a Legionella kockázatelemzésben is kiemelkedő szakmai támogatást kínál: a cég gyors és precíz vízminta vizsgálat szolgáltatással, valamint részletes, érthető kockázatelemzéssel segíti az üzemeltetőket. A szakértőik pontosan tudják, milyen rendszerelemek hajlamosak problémát okozni, és ezeket célzottan vizsgálják. A gyors eredménykiadás különösen fontos olyan épületekben, ahol a késlekedés növelheti a fertőzésveszélyt. Az Aqua Solutions Kft. gyakorlati tapasztalata biztosítja, hogy az üzemeltetők ne csak papír szerint legyenek megfelelők, hanem valós biztonságot teremtsenek a rendszerben.
A kockázat nem látványos – épp ezért veszélyes
A legionella jelenléte teljesen észrevétlen marad a mindennapokban: nincs szaga, nincs színe, és semmilyen látható jele nincs annak, hogy a vízrendszerben elszaporodott. Mivel sok épületüzemeltető csak a kézzelfogható problémákat tartja veszélynek, a legionella fenyegetése gyakran háttérbe szorul. A rendszer viszont hónapokig működhet úgy, hogy a baktérium lassan, de folyamatosan terjed. A probléma legtöbbször csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már pozitív vízminta-vizsgálati eredmény érkezik. Ezért is létfontosságú a rendszeres kockázatelemzés és a szakértői ellenőrzés — mert a veszély pontosan azért súlyos, mert rejtve marad. A tudatos és alapos megelőzés az egyetlen megoldás arra, hogy az épület valóban biztonságos maradjon.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés