Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem a győzelemért, vízért futott a párizsi maratonon

Létrehozva:

|

A hétvégi párizsi maraton 54 ezer résztvevője között akadt egy igazán nem mindennapi futó is. Siabatou Sanneh nem a győzelemért vagy a futás öröméért versenyzett.

A negyvenes éveiben járó gambiai nő hagyományos gambiai népviseletben, szandálban, fején egy 20 literes műanyag vizeshordóval futotta le a maratoni távot, hogy megmutassa: neki és sorstársainak mekkora nehézséget jelent akár egyetlen pohár víz megszerzése is.

Mint mondta, Afrikában a nők minden nap megteszik a “maratoni távot”, hogy vízhez jussanak. Videónkban (lásd lejjebb) jól látható, hogy a testére kötözött táblán is ugyanezt üzeni: “Afrikában a nők minden nap megjárják ezt a távolságot, hogy ivóvízhez jussanak. Segítsenek nekünk csökkenteni ezt a távolságot”.

Naponta háromszor teszik meg a távot

Advertisement

Siabatou Sanneh a hétvégén életében először hagyta el Gambiát, ahonnan egyenesen Párizsba repült. A verseny után így nyilatkozott: “Minden nap elmegyünk vízért, a kút pedig nagyon messze van. Fáradtak vagyunk”. Mint elmesélte, ő maga naponta három alkalommal megy vízért, ilyenkor tízéves és négyéves kislányai is elkísérik. A vízhordást pedig nem lehet elkerülni, meg kell tennie a saját, a családja, és a faluja érdekében. “Születésem óta azt láttam, hogyan csinálják a szüleim. Később én vettem át a feladatot, most pedig a lányaimnak mutatom meg, hogyan kell.” Sajnos a víz, melyért oly messzire kell menni, sokszor még csak nem is jó. Az esős évszakban a gyerekek rendszeresen betegek lesznek tőle, hasmensét kapnak a fertőzött víztől.

A figyelemfelkeltő akciót a brit Water for Africa nevű civil szervezet találta ki és valósította meg. Céljuk az volt, hogy lehetséges támogatókat találjanak, akik szívesen adakoznak a környéken – és köztük az asszony falujában – tervezett szivattyúk és vízgyűjtők kialakítására. Egy ilyen szivattyú 4900 euróba kerül, és nagyjából öt nap kell ahhoz, hogy működőképes legyen.

Advertisement

A szervezet eddig már több mint 120 ilyen projektet finanszírozott Gambiában, de számításaik szerint még legalább 2-300 szivattyúra volna szükség csak ebben az országban, hogy ellássák a lakosságot ivóvízzel.

forrás: euronews.com

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák