Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem a győzelemért, vízért futott a párizsi maratonon

Létrehozva:

|

A hétvégi párizsi maraton 54 ezer résztvevője között akadt egy igazán nem mindennapi futó is. Siabatou Sanneh nem a győzelemért vagy a futás öröméért versenyzett.

A negyvenes éveiben járó gambiai nő hagyományos gambiai népviseletben, szandálban, fején egy 20 literes műanyag vizeshordóval futotta le a maratoni távot, hogy megmutassa: neki és sorstársainak mekkora nehézséget jelent akár egyetlen pohár víz megszerzése is.

Mint mondta, Afrikában a nők minden nap megteszik a “maratoni távot”, hogy vízhez jussanak. Videónkban (lásd lejjebb) jól látható, hogy a testére kötözött táblán is ugyanezt üzeni: “Afrikában a nők minden nap megjárják ezt a távolságot, hogy ivóvízhez jussanak. Segítsenek nekünk csökkenteni ezt a távolságot”.

Naponta háromszor teszik meg a távot

Advertisement

Siabatou Sanneh a hétvégén életében először hagyta el Gambiát, ahonnan egyenesen Párizsba repült. A verseny után így nyilatkozott: “Minden nap elmegyünk vízért, a kút pedig nagyon messze van. Fáradtak vagyunk”. Mint elmesélte, ő maga naponta három alkalommal megy vízért, ilyenkor tízéves és négyéves kislányai is elkísérik. A vízhordást pedig nem lehet elkerülni, meg kell tennie a saját, a családja, és a faluja érdekében. “Születésem óta azt láttam, hogyan csinálják a szüleim. Később én vettem át a feladatot, most pedig a lányaimnak mutatom meg, hogyan kell.” Sajnos a víz, melyért oly messzire kell menni, sokszor még csak nem is jó. Az esős évszakban a gyerekek rendszeresen betegek lesznek tőle, hasmensét kapnak a fertőzött víztől.

A figyelemfelkeltő akciót a brit Water for Africa nevű civil szervezet találta ki és valósította meg. Céljuk az volt, hogy lehetséges támogatókat találjanak, akik szívesen adakoznak a környéken – és köztük az asszony falujában – tervezett szivattyúk és vízgyűjtők kialakítására. Egy ilyen szivattyú 4900 euróba kerül, és nagyjából öt nap kell ahhoz, hogy működőképes legyen.

Advertisement

A szervezet eddig már több mint 120 ilyen projektet finanszírozott Gambiában, de számításaik szerint még legalább 2-300 szivattyúra volna szükség csak ebben az országban, hogy ellássák a lakosságot ivóvízzel.

forrás: euronews.com

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Új mintaprogram segíti a városi erdők megújulását a Koloska-völgyben

Az erdőkezelés kiemelt célja a biodiverzitás megőrzése, a klímavédelem és a környezet javítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Ezt a hármas célt szolgálja a Városerdő-kezelési mintaprogram is, amely mintegy hét hektárnyi területet érint a balatonfüredi Koloska-völgyben – hangsúlyozta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mocz András kiemelte, hogy a városi erdők jelentősége világszerte egyre nő, az itt történő beavatkozások egyszerre járulnak hozzá a klímavédelemhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a települési környezet javításához – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy növekedjen az erdőborítású területek aránya, erdeink szerkezete és fajösszetétele alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Városierdő-fejlesztési mintaprogram ennek a szemléletnek a részeként valósul meg – szögezte le. Hozzátette: a városi erdők ma már a zöld infrastruktúra részét képezik, szerepük van a hősziget hatás mérséklésében, a levegőminőség javításában, a víz megtartásában, a biodiverzitás fenntartásában és a rekreációs lehetőségek biztosításában. Mint mondta, a program mögött részletes szakmai előkészítés áll. A területen digitális adatgyűjtés, lézer szkennelés, ökoszisztéma szolgáltatás értékelések és monitoring programok készültek.

Hozzátette: klímaadaptációs fórumot hoztak létre, a szakmai együttműködés lényege, hogy erdészek, kutatók, természetvédelmi szakemberek, vízügyi szakértők és döntéselőkészítéssel foglalkozó intézmények dolgoznak együtt. A fórum célja, hogy a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat közösen, a különböző szakterületek tudására építve dolgozzák ki. A városi erdők fejlesztése jól mutatja, hogy a hazai erdész szakma egyszerre őrzi a több évszázados szakmai hagyományt és reagál a huszonegyedik század kihívásaira. Az erdők fenntartása ma már nemcsak erdőgazdálkodási feladat, hanem a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalás része is – fűzte hozzá.

Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási főmérnöke úgy fogalmazott, hogy a tavaly megkezdett mintaprogram keretében több kisebb beavatkozást hajtottak végre. Harminc, a biztonságra veszélyes, idős fát kivágtak, kétezer darab őshonos csemetét ültettek, eltakarították a faanyagot a területről. Hozzátette: minden évben rendszeresen új beavatkozások következnek majd, így válik lehetővé az erdőterület megújulása.

Advertisement

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója fontos célnak nevezte, hogy a projekt megvalósítása során az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megmaradjon, az erdő egészséges legyen. Holczer András, Balatonfüred alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a faültetés a jövő iránti felelősséget fejezi ki, a jövőbe vetett hitről tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, Magyarország területének 22 százalékát erdő fedi, a Bakonyerdő területe 62 ezer hektárnyi, ebből 60 ezer az erdő területe. Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Balatonfüred városának, a Bakonyerdőnek és a civil szervezetek együttműködésének szép példája valósul meg a program révén, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknél a klímavédelmem és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák