Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem a győzelemért, vízért futott a párizsi maratonon

Létrehozva:

|

A hétvégi párizsi maraton 54 ezer résztvevője között akadt egy igazán nem mindennapi futó is. Siabatou Sanneh nem a győzelemért vagy a futás öröméért versenyzett.

A negyvenes éveiben járó gambiai nő hagyományos gambiai népviseletben, szandálban, fején egy 20 literes műanyag vizeshordóval futotta le a maratoni távot, hogy megmutassa: neki és sorstársainak mekkora nehézséget jelent akár egyetlen pohár víz megszerzése is.

Mint mondta, Afrikában a nők minden nap megteszik a “maratoni távot”, hogy vízhez jussanak. Videónkban (lásd lejjebb) jól látható, hogy a testére kötözött táblán is ugyanezt üzeni: “Afrikában a nők minden nap megjárják ezt a távolságot, hogy ivóvízhez jussanak. Segítsenek nekünk csökkenteni ezt a távolságot”.

Naponta háromszor teszik meg a távot

Advertisement

Siabatou Sanneh a hétvégén életében először hagyta el Gambiát, ahonnan egyenesen Párizsba repült. A verseny után így nyilatkozott: “Minden nap elmegyünk vízért, a kút pedig nagyon messze van. Fáradtak vagyunk”. Mint elmesélte, ő maga naponta három alkalommal megy vízért, ilyenkor tízéves és négyéves kislányai is elkísérik. A vízhordást pedig nem lehet elkerülni, meg kell tennie a saját, a családja, és a faluja érdekében. “Születésem óta azt láttam, hogyan csinálják a szüleim. Később én vettem át a feladatot, most pedig a lányaimnak mutatom meg, hogyan kell.” Sajnos a víz, melyért oly messzire kell menni, sokszor még csak nem is jó. Az esős évszakban a gyerekek rendszeresen betegek lesznek tőle, hasmensét kapnak a fertőzött víztől.

A figyelemfelkeltő akciót a brit Water for Africa nevű civil szervezet találta ki és valósította meg. Céljuk az volt, hogy lehetséges támogatókat találjanak, akik szívesen adakoznak a környéken – és köztük az asszony falujában – tervezett szivattyúk és vízgyűjtők kialakítására. Egy ilyen szivattyú 4900 euróba kerül, és nagyjából öt nap kell ahhoz, hogy működőképes legyen.

Advertisement

A szervezet eddig már több mint 120 ilyen projektet finanszírozott Gambiában, de számításaik szerint még legalább 2-300 szivattyúra volna szükség csak ebben az országban, hogy ellássák a lakosságot ivóvízzel.

forrás: euronews.com

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Nem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben

Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A környezetkímélő életmódban és technológiákban rejlő üzleti lehetőségekről is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök és Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – írja az alternativenergia.hu. Az epizódban a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott: kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Áder János szavai szerint már 2015-ben sem volt reális, hogy másfél fok alatt tartsák a felmelegedés mértékét, mostanra pedig ez a célkitűzés teljesen reménytelenné vált. “Távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint akkor voltunk” – jelentette ki, hozzátéve: a fosszilis energiahordozók használata azóta is domináns maradt, miközben minden tized fok emelkedés súlyos változásokat jelent itt a Kárpát-medencében is. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta: a koronavírus-járvány idején tapasztalt visszaesés óta ismét növekszik a kibocsátás.

Hangsúlyozta: már rég nem az a kérdés, hogy átlépjük-e a kétfokos emelkedést, hanem hogy mennyivel fogjuk átlépni, és onnan van-e visszaút. “Az már szinte biztos, hogy túllépjük a két fokot”- szögezte le. Egyetértett Áder Jánossal abban, hogy a több tízezres létszámmal – legutóbb az elmúlt év végén – lezajló klímacsúcsok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államai vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Rámutatott: az országok egy részénél csökkenő finanszírozó készség, kevesebb ambíció, türelmetlenség és bizalmatlanság figyelhető meg, miközben a kibocsátás és a káros hatások rohamosan emelkednek. A megbeszélések egyre inkább arról szólnak, hogy ki kinek mennyit fizessen – magyarázta Kőrösi Csaba, kiemelve: a klímapolitika terén háromezer milliárd dollár vállalás van érvényben, ha pedig valamennyi, fenntarthatósággal összefüggésbe hozható pénzügyi igényt hozzávesszük, akkor hétezer milliárd dollárt tesznek ki a vállalások. Ennyi pénz nem áll a kormányok rendelkezésére – húzta alá Kőrösi Csaba.

Hozzátette: a donortevékenység minden esetben befektetés kell, hogy legyen. Nem lehet a pénzt egyszerűen odaadni, az intézmények erősítésére, oktatásra van szükség, és olyan projektek kellenek, amelyeknek gazdasági, társadalmi racionalitásuk van – magyarázta. Áder János felvetette: hasznosabb lenne, ha nem pénzt kapnának az országok, hanem technológiát. Energiatároló rendszereket, napelemet vinni talán könnyebb – mondta, jelezve: véleménye szerint ez lehetne a kitörési pont. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol kezdetben nem voltak lelkesek a klímavédelem tekintetében, később azonban rájöttek, hogy az átállásból lehet üzletet csinálni, ilyen például az elektromos autók gyártása. A szakember rámutatott: az országok most mind azt keresik, hogyan lehet egyszerre megfelelni a versenyképesség, a biztonság és a fenntarthatóság elvárásainak.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák