Zöldinfó
Nem a győzelemért, vízért futott a párizsi maratonon
A hétvégi párizsi maraton 54 ezer résztvevője között akadt egy igazán nem mindennapi futó is. Siabatou Sanneh nem a győzelemért vagy a futás öröméért versenyzett.
A negyvenes éveiben járó gambiai nő hagyományos gambiai népviseletben, szandálban, fején egy 20 literes műanyag vizeshordóval futotta le a maratoni távot, hogy megmutassa: neki és sorstársainak mekkora nehézséget jelent akár egyetlen pohár víz megszerzése is.
Mint mondta, Afrikában a nők minden nap megteszik a “maratoni távot”, hogy vízhez jussanak. Videónkban (lásd lejjebb) jól látható, hogy a testére kötözött táblán is ugyanezt üzeni: “Afrikában a nők minden nap megjárják ezt a távolságot, hogy ivóvízhez jussanak. Segítsenek nekünk csökkenteni ezt a távolságot”.
Naponta háromszor teszik meg a távot
Siabatou Sanneh a hétvégén életében először hagyta el Gambiát, ahonnan egyenesen Párizsba repült. A verseny után így nyilatkozott: “Minden nap elmegyünk vízért, a kút pedig nagyon messze van. Fáradtak vagyunk”. Mint elmesélte, ő maga naponta három alkalommal megy vízért, ilyenkor tízéves és négyéves kislányai is elkísérik. A vízhordást pedig nem lehet elkerülni, meg kell tennie a saját, a családja, és a faluja érdekében. “Születésem óta azt láttam, hogyan csinálják a szüleim. Később én vettem át a feladatot, most pedig a lányaimnak mutatom meg, hogyan kell.” Sajnos a víz, melyért oly messzire kell menni, sokszor még csak nem is jó. Az esős évszakban a gyerekek rendszeresen betegek lesznek tőle, hasmensét kapnak a fertőzött víztől.
A figyelemfelkeltő akciót a brit Water for Africa nevű civil szervezet találta ki és valósította meg. Céljuk az volt, hogy lehetséges támogatókat találjanak, akik szívesen adakoznak a környéken – és köztük az asszony falujában – tervezett szivattyúk és vízgyűjtők kialakítására. Egy ilyen szivattyú 4900 euróba kerül, és nagyjából öt nap kell ahhoz, hogy működőképes legyen.
A szervezet eddig már több mint 120 ilyen projektet finanszírozott Gambiában, de számításaik szerint még legalább 2-300 szivattyúra volna szükség csak ebben az országban, hogy ellássák a lakosságot ivóvízzel.
forrás: euronews.com
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés